Teljesen világos, hogy az amerikai nagykövetség kampánya nem morális, hanem politikai és üzleti célokat szolgál – így reagált az Index megkeresésére a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a közösségi médiában egy videóban azt ecseteli, hogy a magyar kormány „orosz energiafüggőségben tartja az országot”. Azonban a nagykövetség ezzel a videóval csak egy dolgot ismert el, hogy cáfolja az Európai Unió által elismert és elfogadott álláspontot, miszerint Magyarország orosz gáztól való leválásának fizikai akadályai vannak.
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a napokban videót tett közzé a magyar energiapolitikáról. Önmagában talán ez nem lett volna feltűnő, ugyanakkor a diplomáciai testület úgy döntött, ezt hirdetni is kezdi. A hatást elérték, jóval magasabb lett a videó elérése egy szokványos bejegyzésükhöz képest. Így érdemes részletesen foglalkozni a felsorolt állításokkal, azok politikai jelentőségével.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel kezdődik a videó: „az ország biztonságos energiaellátásának garantálása az orosz források nélkül fizikailag kizárt” – idézik a tárcavezetőt, majd a nagykövetség aláhúzza, hogy
ezzel szemben a valóság: Csehország, Lengyelország, Bulgária és Európa egésze jelentősen csökkentette az orosz gáz importját.
Bár a drámai hangaláfestéssel bemutatott számokat hivatalos adatbázissal nem támasztják alá, szerintük a tavalyi évben az orosz importgáz
Csehországban 80-ról 1,2 százalékra,
Lengyelországban 57-ről 0 százalékra,
Bulgáriában 77-ről 0 százalékra,
az Európai Unió egészében 49-ről 14 százalékra csökkent.
Ezt követően felteszik a találós kérdést: „és Magyarország?”, majd leszögezik: „a magyar kormány az orosz energiafüggőség növelése mellett döntött… bármi áron”. És jönnek a különböző lapok szalagcímei, amivel alátámasztottnak érzik a kijelentéseket. „Csak a magyar politikai vezetés döntött úgy, hogy orosz energiafüggőségben tartja az országot” – ezzel a mondattal vége is a videónak.
Csak nem azt szeretnék, hogy amerikai földgázt vegyünk?
„David Pressman két hete már utalt rá, hogy határozottabb fellépésre készül a magyar kormány ellen. A nagykövetség néhány napja megjelent, és azóta intenzíven hirdetett közösségimédia-videója – ami Magyarország orosz gázvásárlását kritizálja – alighanem ennek a kampánynak az első állomása. A videó azonban több sebből is vérzik” – nyilatkozta az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, aki szerint a nagykövetségnek egyáltalán nincs joga beleszólni, hogy Magyarország vagy az unió bármelyik tagállama kitől és mennyi energiát vásárol.
EZ MINDEN ORSZÁG, ILLETVE VÁLLALAT ÖNÁLLÓ ÉS SZUVERÉN DÖNTÉSE. RÁADÁSUL A VIDEÓ AZT AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL IS ELISMERT ÁLLÍTÁST PRÓBÁLJA CÁFOLNI, HOGY MAGYARORSZÁG LEVÁLÁSÁNAK FIZIKAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS AKADÁLYAI VANNAK.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint az országok közötti különbség miatt ezek a példák nem alkalmasak a magyar álláspont cáfolatára, ráadásul aligha tekinthetők „jó gyakorlatnak”. Ahhoz például, hogy Lengyelország kiváltsa a korábbi, mintegy évi 10 milliárd köbméternyi vezetékes orosz gáz vásárlását, kénytelen volt ugyanekkora volumenben hosszú távú szerződést kötni olyan amerikai energiavállalatokkal, amelyek magasabb költségen, környezetszennyezőbb módon látják el az igényeit.
Csehország helyzete még rosszabb, mert tengerpart híján Németországon keresztül kénytelen vásárolni – jelentős részben szintén amerikai eredetű – gázt. A szállításokat a német kormány többletexportdíjjal is terheli, amelynek mértéke folyamatosan emelkedik. A hatályát most hosszabbították meg 2027-ig, és csak halkan jegyezzük meg, hogy ebből nagy komoly politikai vita is van az Európai Unióban.
Kép és cikk: Index.hu;
