A 2024-es búzatermelés az előrejelzések szerint a termőterületek ár-vezérelt zsugorodása ellenére növekedni fog.
Róma, 2024. március 8. – Februárban már a hetedik egymást követő hónapban csökkent az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatója, mivel a főbb gabonafélék alacsonyabb nemzetközi jegyzése érdemben ellensúlyozta a cukor és a hús árának emelkedését – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében. (LINK)
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – februárban átlagosan 0,7%-kal zárt alacsonyabban januárhoz képest és 10,5%-kal alacsonyabban az egy évvel ezelőtti mutatóhoz képest.
A gabonafélék árindexe februárban 5,0%-kal csökkent és 22,4%-kal került a 2023. februári szint alá. A legnagyobb mértékben a kukorica exportára csökkent a dél-amerikai nagy betakarítási várakozások és az Ukrajna által kínált versenyképes árak közepette, míg a nemzetközi búzaárak főként az Orosz Föderáció dinamikus exportja miatt csökkentek. A rizsfélék nemzetközi ára szintén csökkent februárban, 1,6%-kal.
Eközben a FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe januárhoz képest 1,3%-kal csökkent, és 11%-kal múlta alul a 2023. februári értéket. A nemzetközi szójaolajárak jelentősen csökkentek a dél-amerikai szójabab bőséges terméskilátásai miatt, míg a napraforgó- és a repceolaj árát lenyomták a nagy globális exportkészletek. A pálmaolaj világpiaci ára februárban a szezonhoz képest alacsonyabb termelés miatt kismértékben emelkedett.
A cukor árindexe ezzel szemben februárban 3,2%-kal emelkedett. Az emelkedés tükrözte a következő időszak termésével kapcsolatos aggodalmakat Brazíliában az aszályos időszakot követően, valamint a két vezető exportőr ország, Thaiföld és India termelésének várható csökkenését.
A húsfélék árindexe 1,8%-kal emelkedett januárhoz képest, a baromfihús jegyzése emelkedett a legnagyobb mértékben, amelyet a marhahús követett, amit az ausztráliai szarvasmarhaexportot megzavaró heves esőzések befolyásoltak. Enyhe emelkedést mutatott a sertéshús ára is a magasabb kínai kereslet és a szűkös nyugat-európai kínálat miatt. A birkahús nemzetközi ára részben az ausztráliai állománycsökkentést követő rekordtermelés miatt csökkent.
A tejtermékek ára 1,1%-kal emelkedett, az ázsiai vásárlók vaj iránti megnövekedett importkereslete okán. A tejpor- és a sajt ára kismértékben, de emelkedtek.
További részletek itt olvashatók.
Új előrejelzések a globális gabonafélékre vonatkozóan
A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben valamelyest növelte (2 840 millió tonnára) a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzést, valamint számos új előrejelzést közölt még.
A világ gabonafelhasználása a 2023/24-es szezonban a jelenlegi előrejelzés szerint eléri a 2 823 millió tonnát, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami főként a kukorica és a búza fokozott takarmány-felhasználásának köszönhető. A globális gabonakészletek várhatóan növekedni fognak, ami teljes egészében a szemesterményeknek köszönhető. A globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya pedig az előrejelzések szerint az év végén „kényelmes” 31,1%-os szinten lesz, szemben a korábbi 30,9%-kal.
A gabonafélék globális kereskedelme az előrejelzések szerint 1,3%-kal is bővülhet az előző évhez képest, amit az ukrán kukoricaexport javuló kilátásai és a kínai kereslet erősödése is segít.
A FAO közzétette továbbá a 2024. évi globális búzatermelésre vonatkozó előzetes előrejelzését, amely 797 millió tonnát mutat, ami 1,0 %-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Az alacsonyabb búzaárak miatt 6%-kal zsugorodott az őszi búza termőterülete Észak-Amerikában, ahol ennek ellenére emelkedhet a kibocsátás az erre vonatkozó pozitív kilátások miatt. A kedvező időjárási körülmények szintén alátámasztják a 2024-es búzatermelés növekedésére vonatkozó várakozásokat az exportnagyhatalomnak számító Oroszországban, valamint Kínában, Indiában, az Iráni Iszlám Köztársaságban, Pakisztánban és Törökországban.
További részletek itt találhatók.
A konfliktusok fokozzák az akut élelmiszer-bizonytalanságot
A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő legújabb, szintén ma közzétett a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló jelentése szerint a konfliktusok és a kedvezőtlen időjárás tovább súlyosbítják az éhezést 45 olyan országban, amely amúgy is külső élelmiszersegélyre szorul.
„A közel-keleti, valamint a nyugat- és kelet-afrikai konfliktusok riasztóan magas szintre emelik az eleve rendkívül súlyos élelmiszer-bizonytalanságot” – áll a jelentésben, amely szerint a Gázai övezet teljes lakosságának helyzete nagyon aggasztó. A széles körű száraz időjárás várhatóan súlyosbítja az élelmezési helyzetet Dél-Afrikában.
Bár a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő ország összesített gabonatermelése 2024-ben várhatóan szerény mértékben nőni fog, a 2023-ban összegyűlt alacsony termés és a szűkülő készletek miatt több szubszaharai ország importigénye megnövekedett.
A 2024. évi gabonafélék betakarítása áprilisban kezdődik Dél-Afrikában, ahol az El Niño időjárási jelenséggel összefüggő széles körű és elhúzódó csapadékhiány jelentősen csökkentette a termelési kilátásokat. Malawi, Mozambik, Zambia és Zimbabwe kulcsfontosságú termelési övezeteiben tavaly november óta a csapadék mennyisége nem érte el az átlagos csapadékmennyiség 80%-a, ami alapján ezeknek az országoknak a 2024/2025-ös gazdasági évben várhatóan növekedni fog a gabonaimport-szükséglete.
Forrás és kapcsolat:
Plántek Lea
Kommunikációs munkatárs
ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
Budapest
