Fizetés nélkül távozni nem csak a boltokból szokás, a szarkák gyakran a benzinkutakat is úgy hagyják ott, hogy nem egyenlítették ki a számlát.
A 600 forint feletti üzemanyagárnál a rekordokat döntő bolti lopások mellett reneszánsza lehet az üzemanyaglopásnak is – írja a Totalcar. A tolvajok felderítése sok esetben csak a szerencsén múlik, és a várható büntetés lebukás esetén sem túl súlyos. Az ilyen lopásokról egyébként statisztika sincs.
Mint a portál írja, 2012-ben a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forintra emelte a jogalkotó, azaz aki ennél kisebb értékű üzemanyaggal távozik fizetés nélkül, az nem követ el bűncselekményt. Egy átlagos autó 50 literes tankja harmincezer forint körüli összegből megtölthető.
Ilyen jogi környezetben hiába minden vagyonvédelmi erőfeszítés a kutasok részéről, a tolvajok nem sokat kockáztatnak. A töltőállomások biztonsági rendszere komoly és hatékony is lehetne, ám ehhez a rendőrség aktív közreműködésére lenne szükség.
A kutakon kamerák figyelnek mindent, megvannak a járművek rendszámai és a kuncsaftok arcai is felismerhetők, ahogy azt is mindig látják, melyik töltőfejen zajlik éppen tankolás és ki nem fizetett még.
Azonban egyetlen dolgot nem erőltetnek a benzinkutak: a fizetés nélkül elhajtók fizikai feltartóztatását.
A lap azt írja, a szabálysértési törvény alapján erre lenne jogosultságuk (a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja), de érthető, hogy a kútkezelők nem állnak az elhajtani készülő járművek útjába a munkáltató néhány tízezer forintjáért. Így a kutak éles helyzetben a 112-es segélyhívón kérhetnek rendőrségi segítséget, a feljelentést követően pedig segíthetik a nyomozást a biztonsági felvételek átadásával. Egyes kutak fizikai akadályokkal védekeznek, a leghatékonyabb módszernek a sorompóval kombinált automata kutak rendszere mutatkozik – például az Auchan töltőállomásokon.
A tapasztalat azonban az, hogy a legtöbb ilyen szabálysértési nyomozás eredménytelenül zárul (a benzintolvajok például lopott autóval, hamis rendszámmal érkeznek, arcukat napszemüveggel és fejfedővel takarják), a veszteség pedig a kereskedőé.
A lap arra is kitér, hogy nem minden fizetés nélküli elhajtás szándékos, sok esetben figyelmetlenségről, feledékenységről, félreértésről van szó. Ilyenkor a sofőr, ha mielőbb visszatér a kútra és rendezi a tartozását, megelőzheti a rendőrségi feljelentést, szabálysértési eljárást.
A portál hét nagy hazai töltőállomás-láncot is megkérdezett a jelenséggel kapcsolatban, de mint írják, nem mind volt közlékeny. A Mol üzleti titokra hivatkozva nem közölt konkrét számokat, azt viszont elárulta, hogy az elmúlt években az átlagos „tartozás” mértéke csökkenő tendenciát mutat. A fizetés nélkül távozóknak van lehetőségük a hatóság bevonása nélkül rendezni a tranzakciót. Az egyik, neve elhallgatását kérő kúthálózat pedig azt válaszolta, hogy a lopások összege és gyakorisága elhelyezkedéstől függően változik, a tolvajokat többnyire kézre keríti a rendőrség, viszont az okozott kár megtérülése ritka.
