Ha 6800 kilométerről idejött a koronavírus, akkor mi gátolná meg ezt a szőrnyű betegséget, hogy cca. 300 kilométerről ne jöjjön ide!
A fejlett országokban a kötelező védőoltás eredményeként a gyermekeknél előforduló különféle bőrkiütések, lázas, hurutos állapotok hátterében a legritkább esetben szerepel a kanyaró. Minden olyan országban azonban, ahol az átoltottság bármilyen okból csökken, helyi járványok kialakulására lehet számítani, melyek mind lefolyásukban, mind kimenetelükben (halálesetek!) a korábbi, védőoltás előtti időkre emlékeztetőek.
Kanyarójárvány van Belgrádban – erősítette meg a szerb főváros közegészségügyi hivatala a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) csütörtökön.
A hivatalos adatok szerint február 6-án regisztrálták az első beteget, azóta pedig további 11 esetet igazoltak. A járványügyi szakemberek azt is közölték, hogy a betegek többsége vagy nem kapott védőoltást, vagy nem lehet tudni, hogy be van-e oltva. A regisztrált betegek között felnőttek és gyerekek is vannak.
A kanyaró ellen is védő MMR védőoltást a gyerekek először 12-15 hónapos korukban, majd iskolába indulás előtt kapják meg.A belgrádi közegészségügyi intézet közölte, hogy a nyájimmunitás eléréséhez a gyerekek 95 százalékának a beoltására van szükség.
A legtöbb szerbiai óvodában már bevezették azt a szigorítást, amely szerint a gyerekek csak az oltási igazolás felmutatásával mehetnek az intézménybe.
Szerbiában 1993 előtt csak egyszer oltották be a gyerekeket, a kétszeres védőoltást csak ez után kezdték alkalmazni, így az 1980 előtt születetteknek nem megfelelő a védettsége a kanyaró ellen, s ezért újra védőoltást kell kapniuk. A szakemberek arra kérték mindazokat, akik csak egyszer kaptak vakcinát, hogy jelentkezzenek valamely egészségügyi intézményben, és oltassák be magukat.
A kanyaró okai
A betegség kórokozója a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus, melynek egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert. A vírus a külvilág hatásaira érzékeny, 1-1,5 nap alatt szobahőmérsékleten is elveszti fertőzőképességét. Elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a légáram a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket tovasodorja, így nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a távolabb tartózkodó fogékonyak is megfertőződhetnek.
A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet. Bonyolult gyulladásos és immunfolyamatok következtében olyan biokémiailag aktív anyagok (mediátorok) szabadulnak fel, amelyek a később részletesen leírt általános és légúti tünetek kiváltásában, és a kiütések létrehozásában játszanak szerepet
A kanyaró tünetei, kórlefolyása
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel rendelkező országokban üti fel a fejét.
Szövődmények: A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás (encephalitis), mely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek. Baktériumok által okozott szövődményként észlelhetők légúti kórképek: gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint egyéb bakteriális fertőzések: középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás.
A kanyaró kezelése, gyógyulási esélyei
Hatékony antivirális (vírusellenes) kezelés nem áll rendelkezésre. Szövődmény nélküli esetben a tünetek kezelése szükséges: láz- és köhögéscsillapítás, sok folyadék fogyasztása, ágynyugalom. Amennyiben baktériumok okoznak szövődményt, a megfelelő antibiotikumot alkalmazza a kezelőorvos.
Az elszórtan előforduló megbetegedések esetén a gyógyulási esély kifejezetten jó. Fejlődő országokban azonban a kanyaró halálozása ma is számottevő a gyakran előforduló súlyos lefolyás és a szövődmények kialakulása következtében. A higiénés viszonyok javításával és a másodlagos bakteriális fertőzések antibiotikum-kezelésével a súlyos kanyaró kimenetele is kedvezőbbé válik.
A kanyaró megelőzése
Magyarországon a kanyaró elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltást alkalmaznak, amellyel egyidejűleg immunizálnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Az oltóanyag, a morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina a három kórokozót élő, attenuált (gyengített) változatban tartalmazza. A szervezetbe bejuttatott oltóvírusok szaporodásnak indulnak, gyengített voltuk miatt klinikai tüneteket azonban csak igen ritkán és igen enyhe formában, az oltottak csekély hányadában hoznak létre. Láz fordulhat elő az oltás utáni 6. naptól kezdődően, a 8-10. nap táján pedig néhány kiütés jelenhet meg.
Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisdedek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak az általános iskola 6. osztályában. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható!
Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot. Előzetes immunglobulin (gamma-globulin), vérkészítmény az oltóvírust közömbösítheti, ezért az MMR oltás az adott immunglobulin mennyiségétől függően 3-11 hónapos várakozás után adható. Az MMR-oltással egy időben vagy 1 hónap különbséggel adható más, élő kórokozót tartalmazó vakcina (pl. bárányhimlő, sárgaláz). Az OPV (szájon át adott, gyermekbénulás elleni vakcina) ez alól kivétel, mert az bármikor adható.
Az utóbbi évtizedben az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban nagy sajtónyilvánossággal kísért vita folyt arról, hogy lehet-e kapcsolat az MMR oltás és az autizmus (ismeretlen eredetű, psychiátriai kórkép, melynek lényege a kisdedkortól kezdődő viselkedés-, ill.kommunkációs zavar), ill. egyes gyulladásos bélbetegségek kialakulása között. Napjainkra ez a vita nyugvópontra jutott, tudományos bizonyítékok, megfelelően nagy esetszámon végzett statisztikai elemzések az ok-okozati összefüggést kizárták. A vita és az azt kísérő, érzelmi kitörésektől sem mentes médiaháború következtében több országban elmaradtak MMR-oltások, majd ezt követően pl. Írországban, Belgiumban, Olaszországban kisebb-nagyobb, általában több száz gyermeket érintő, helyi kanyaró járványok léptek fel, halálesetekkel, komplikációkkal.
Nyitókép: Getty
