Élesedett januárban az amerikai–magyar adóegyezmény másfél éve bejelentett felmondása. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok a szövetségesével ellentétben Oroszországgal nem szüntette meg a hasonló egyezményét, sőt vele továbbra is aktív üzleti kapcsolatban van.
Az Amerikai Egyesült Államok még 2022 júliusában jelentette be, hogy felmondja a kádári Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt.
Milyen következményei vannak az amerikai adóegyezmény megszűnésének?
Bár az amerikai–magyar adóegyezmény rendelkezései a múlt év végéig még alkalmazhatók voltak, az adóegyezmény hiánya az idei évtől már komoly, adóforintokban mérhető hatással lesz az érintett magánszemélyek és a társaságok tevékenységére.
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények fő célja az, hogy megakadályozzák a jövedelmek kétszeres terhelését különböző országok által. Amennyiben két ország viszonylatában nincs ilyen egyezmény, akkor kizárólag az országok belső jogszabályai határozzák meg, hogy bizonyos jövedelmekre mekkora adót vetnek ki, továbbá a külföldön megfizetett adót figyelembe veszik-e az adókötelezettség megállapítása során, és ha igen, mekkora mértékben.
Az amerikai–magyar adóegyezmény felmondása azon magyar társaságoknak, amelyek az Egyesült Államokból kapnak bevételt, fájdalmas lehet. Ezt némiképp árnyalja, hogy az Egyesült Államokban levont adót bizonyos mértékig egyezmény hiányában is figyelembe lehet venni a magyar adókötelezettség meghatározása során. Az amerikai forrásadó 90 százaléka ugyanis beszámítható a magyar társasági adóba, azonban a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó átlagos adó összegét, így ténylegesen a külföldön megfizetett adóból legfeljebb 9 százalékot lehet figyelembe venni.
Az Egyesült Államok az Európai Unión kívüli legnagyobb befektető Magyarországon, részesedése a teljes befektetési állományból megközelíti a kilenc százalékot. A kétoldalú áruforgalom 2022-ben 7,1-ről 8,3 milliárd dollárra, azaz 16 százalékkal nőtt, ezzel pedig megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, mondta el Varga Mihály az Amerikai–Magyar Üzleti Tanács tavaly októberi ülése után.
Bár az egyezmény felmondásának bejelentése óta is sok minden történt Washington és Budapest között, ez akkor is barátságtalan lépés, melynek következményei messzire vezetnek. Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból előnytelen helyzetre, írta decemberben az Economx.
Oroszországot továbbra is fontos üzleti partnernek tekinti Washington
Moszkva és Washington is világhatalomként pozicionálja magát, és a kialakulóban lévő új világrend árnyékában mindkét államnak vannak erősségei és gyengeségei is.
Mindkét nagyhatalomra jellemző, hogy a maga módján használja és kihasználja a gazdasági erőforrásait. Az Egyesült Államok gazdasága a világ legnagyobbja, amely a globális nominál értékű GDP 22,4 százalékát foglalja magába és a globális GDP 16,6 százalékát képviseli, emellett a világ legnagyobb gyáriparával büszkélkedhet. Oroszország viszont szinte kimeríthetetlen földgáz- és kőolaj-erőforrásai mellett igen sok, ritkábban fellelhető nyersanyagban és ásványkincsben gazdag területeket birtokol, írta a Biztonságpolitika.hu elemzése.
Jól látható, hogy energiaügyekben Oroszország jobban függ a Nyugattól, mint a Nyugat Oroszországtól. Az Egyesült Államok korábban fontolgatta, hogy betiltja az oroszországi olaj és a hozzá kapcsolódó termékek importját, amire válaszként a Kreml olajválsággal fenyegetőzött. Oroszország jelenleg az Európai Unió földgázának 40 százalékát termeli ki, és a világ kőolajfejtésének közel tizede is ide kapcsolódik. Az állam szénkészlete is jelentős, kb. 175 milliárd tonna: ezek mind kiemelkedő szerepet foglalnak el a jelenlegi konfliktusokban,
Az USA az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanása után sem mondta fel vagy szüneteltette az Egyesült Államok és Oroszország között 1992-ben, George Bush és Borisz Jelcin által megkötött adóügyi szerződést. Azt az amerikai félnek eszébe sem jutott felmondani, végül Putyin függesztette fel 2023 augusztusában, írta meg a Consultant.ru.
De nemcsak hogy nem szüntette meg, hanem azóta is vígan üzletel az USA az általa (proxy)háborúban álló Oroszországgal.
Oroszország és az USA soha nem volt jelentős kereskedelmi partner, így az import szankcionálása csak egy nagyon kis szelete a megtorló stratégiának, de mint látjuk, csak szavakban létezik.
A szankciók ellenére az Egyesült Államok még mindig több száz millió dollár értékben importál havonta árucikkeket Oroszországból.
Bár Joe Biden még 2022-ben azt ígérte hogy „fájdalmat okoz” és „megsemmisítő csapást” mér Vlagyimir Putyinra az olyan árucikkekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások révén, mint a vodka, a gyémánt vagy a benzin, de több száz más típusú, több milliárd dollár értékű, nem engedélyezett áru áramlik továbbra is az Egyesült Államok kikötőibe, írta az Associated Press (AP) még 2022. ősz elején.
Az AP megállapította, hogy több mint 3600 fa-, fém-, gumi- és egyéb szállítmány érkezett az Egyesült Államok kikötőibe Oroszországból ami ugyan jelentős csökkenés a korábbi időszakhoz képest, de még így is több mint egymilliárd dollár értékű kereskedelem havonta.
Ha szankciókat vezetünk be, az megzavarhatja a globális kereskedelmet. Tehát az a dolgunk, hogy átgondoljuk, mely szankciók fejtik ki a legnagyobb hatást, miközben lehetővé teszik a globális kereskedelem működését is
– mondta Jim O’Brien nagykövet, a külügyminisztérium szankciók koordinációs hivatalának vezetője az AP-nak.
A jelenleg betiltott termékek, mint például az orosz olaj és gáz, továbbra is érkeztek az Egyesült Államok kikötőibe, még jóval a szankciók bejelentése után is. Egyes esetekben az orosz kikötőkből kiszállított termékek eredete nehezen felismerhető. Az amerikai energiavállalatok továbbra is olajat importálnak Kazahsztánból az orosz kikötőkön keresztül, bár ezt az olajat néha orosz üzemanyaggal keverik.
Oroszország a fémek, például az alumínium, acél és a titán, kulcsfontosságú exportőre. A legtöbb fémekkel foglalkozó amerikai cég hosszú távú kapcsolatban áll orosz beszállítókkal. Az ilyen kereskedelem, különösen az alumínium esetében, gyakorlatilag megszakítás nélkül folytatódott a háború kezdete óta.
Az orosz alumínium amerikai autóalkatrészekbe és repülőgépekbe, üdítőskannákba és kábelekbe, létrákba és napelemes állványokba kerül. A legnagyobb amerikai vevő 2022 elején az orosz tulajdonban lévő globális alumíniumóriás, a Rusal leányvállalata volt. 2022 áprilisban a Rusal America felső vezetői megvásárolták a cég egyesült államokbeli részét, és átkeresztelték PerenniAL névre. Csak 2022 júliusban a PerenniAL több mint 35 000 tonna alumíniumot importált Oroszországból.
De az oroszországi anyagokat beszerző magáncégek között vannak amerikai kormányzati alvállalkozók is, amelyeket szövetségi adódollárokból támogatnak. Ilyen például a Boeing, a világ legnagyobb repülőgép-ipari vállalata, vagy egy másik fémimportőr, a Tirus US, amely a vadászrepülők gyártásához nélkülözhetetlen titán legnagyobb globális gyártója. A fáról, üzemanyagról és az amerikai vadászok által kedvelt orosz lövedékekről nem is szólva, írta az AP.
Úgy tűnik, ők nem zavarják az amerikai érdekeket, ellentétben Magyarországgal, amelyet nem csupán gazdaságilag, de lassan tettekben is regulázna a Biden-kormányzat.
