img 20231122 124103
Fotó forrása: Norbert Pál

Európa második leghosszabb folyama (a Volga után)  1700 mérföldön át, és 10 országon keresztül kanyarog. Hazánk egész területe a vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 417 kilométer: ez a mi szeretett Dunánk.

img 20231122 124029
Fotó forrása: Norbert Pál

De honnan is ered?

Földrajzból mindannyian tanultuk, hogy a Duna Németországban, valahol a Fekete-erdő mélyéről ered, és két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél lesz azzá a folyammá, amivé. Aztán innen délkeleti irányban, 2.850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig.

img 20231122 123945
Fotó forrása: Norbert Pál

Noha Donaueschingen egy bájos kis ékszerdoboz, a húszezer fős kisvárosnak egyetlen valódi turisztikai vonzereje a Donauquelle, azaz a Duna-forrás (németül „Donau”), amelyet egy míves szökőkút is jelöl. A medence a Fürstenberg hercegek parkjában található. A vízzel teli szökőkutat kovácsoltvas kerítés és egy allegorikus szobor is díszíti, amelyet 1895-ben Adolf Heer szobrász készített el.

img 20231122 124110
Fotó forrása: Norbert Pál

Csakhogy a turistanevezetességnek számító Duna-forrás valódisága mind a mai napig komoly vita tárgya. Annak ellenére is, hogy például már egy 1292-ből származó okirat is a Duna eredőjét ide, Donaueschingenbe teszi.

img 20231122 124337
Fotó forrása: Norbert Pál

Sokan amiatt is megkérdőjelezik ennek a forrásnak a valódiságát, mert a laikusoknak is egyből feltűnik, hogy a szökőkútban lévő víz pár méter után egy igencsak meglett patakba torkollik bele.

img 20231122 124020
Fotó forrása: Norbert Pál

Létezik egy másik olvasat: Furtwangenben található a Duna forrása

A Duna a Fekete-erdőben ered, két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával. A két patak közül a Breg a nagyobb. Egy másik fekete-erdei település, Furtwangen lakói az 1950-es évek közepétől Breg egy forrását kezdték  el úgy reklámozni, hogy tőlük ered a Duna.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg7
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg7

Dr. Ludwig Öhrlein furtwangeni orvos 1954-ben egy konkrét forrást is megjelölt, ami szerinte a Duna eredője.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg6
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg6

Ludwig Öhrlein fekete-erdei birtokán, a Breg-patak forrásánál és egy bronztáblát is kitett, ezzel a felirattal:

Duna-forrás. Itt ered a Duna főforrása, a Breg 1078 méterrel a tenger szintje fölött, 2888 km-re a Duna-torkolattól, 100 méternyire a Duna és a Rajna, illetve a Fekete-tenger és az Északi-tenger közti vízválasztótól.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg4
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg4

Videó

A vita máig nem zárult le

Donaueschingen jogait persze nehéz elvitatni, ugyanis már a Római Birodalomban is ezt a helyet tekintették a Duna forrásának. Vita ide vagy oda, a német kormány 1981-ben adta meg a Donaueschingen medencéjét Donauquelle egyetlen hivatalos megnevezésének. Azt a találkozási pontot, ahol a Breg és a Brigach Dunává egyesül.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg5
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg5

Így tett egyébként a nagy utazó költő, Szabó Lőrinc is, aki így írt németországi utazásai során a problémáról:

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg3
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu .jpg3

„…látni akartam a nagy folyam születését, a forrását is. Mondjam el, hogy nem találtam meg? Azt hiszem a Dunának csakugyan nincs forrása. Vagy pedig sok van. A Fekete-erdőben, amely különben a legkellemesebb tájak egyike, egész rétek, hegyoldalak csörgedeznek a víztől, az erektől. Ki tudná azt kiszűrni, hogy melyik az első? Amit Donaueschingennél mutogatnak a márványmedencében, arról mindent elhiszek, csak azt nem, hogy a Duna forrása”.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu2
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu2

Szóval Szabó Lőrinc is kételkedett már a ma buszos turistáknak leggyakrabban mutogatott Donaueschingenben lévő forrásban.

foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu
foto forrasa bognar geza foszerkeszto hirmagazin.eu

Neked mi a véleményed? HIRMAGAZIN.EU

Képek1: Norbert Pál

Képek2: Bognár Géza főszerkesztő, HIRMAGAZIN.EU

Forrás

HIRMAGAZIN.EU

ElőzőPróba próba hátán..
KövetkezőHogyan orvosoljuk a mosdókagyló lefolyójának dugulását?
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza