Miközben Zuckerbergék kényesen óvják magánszférájukat, a tulajdonába tartozó Meta szinte kivédhetetlenül megpróbál belelesni minden felhasználójának magánéletébe, az így szerzett adatokat pedig a piacon értékesíti. A busás bevételből olyan birtokot épít, ahol túlélheti a többieket sújtó csapásokat.
Teresa Wintersteen fia Chromebook típusú laptopján német juhászkutyákról böngészett adatokat házi feladatához. Édesanyja percekkel később ugyanolyan, de saját gépébe jelentkezett be saját fiókjából, és a kijelzőn német juhászkutyákhoz kötődő hirdetések jelentek meg a szeme előtt.
„A megfigyelők rendkívül éberek” – jegyezte meg a hawaii Kauai szigetén élő nő, akit a legkevésbé sem lepett meg, hogy számítógépe minden billentyűjének leütését gyanakvóan nyomon követik.
Teresa Wintersteen egyike volt azoknak, akik Mark Zuckerberg gyakran jogi eszközökkel kierőszakolt hawaii telekvásárlása után nem rejtették véka alá a véleményüket, és a Facebook közvetítésével kérdező újságírónak kendőzetlenül megírta, mit gondol jövendő szomszédjáról.
A közösségi médium befolyásos alapító-vezére – feleségével, Priscilla Channal – két évvel korábban, 2014-ben százmillió dollárért már nagyjából 300 hektárnyi területet vásárolt fel a Hawaii-szigetek egyik legnyugatibbján, a festői Kauai északnyugati csücskében.
A birtok mérete tavalyelőtt már megkétszereződött, és meghaladta a 600 hektárt – jelentette a honolului Star Adviser. A házaspár legújabb szerzeménye a többi között a Ka Loko víztározó volt, amelynek gátja korábban leomlott, a lezúduló víztömeg pedig hét ember halálát okozta.
A kiterjedt birtokon végzett munkálatok megkezdése előtt a területet embermagasságú, néhol hat méter magas kőfallal vették körül, hogy elzárják a belátást/kilátást a kíváncsi tekintetek elől.
„Szívesebben fogadnák őket, ha megpróbálnának integrálódni a közösségbe” – utalt az új tulajdonosokra Monica Chung jógatanár, aki szerint a beilleszkedés nem indult jól a fal felhúzásával, és az ősök földjének kisajátítási kísérletével.
Mások képmutatással vádolták Zuckerberget, aki Trumpot bírálta a déli határkerítés építésének tervéért, miközben saját birtokát kőfallal vette körül.
A budapesti városnézés
Miközben Zuckerbergék kényesen óvják magánszférájukat, a tulajdonába tartozó Meta szinte kivédhetetlenül megpróbál belelesni minden felhasználójának magánéletébe. „Mindent, amit teszünk, nyomon követik, elemzik, majd értékesítik” – emlékeztetett egy helyi, kauai rádió szókimondó műsorvezetője. Felicia Cowden ezek után egyáltalán „nem volt ideges”, amikor bekapcsolt telefonján egy olyan témához kapcsolódó hirdetés jelent meg, amiről korábban másokkal kikapcsolt mobilja mellett beszélgetett.
„A magánélet kérdése meglehetősen ironikus, lévén hogy Zuckerberg rendkívül agresszívan kezeli a magánélet védelmét a megvásárolt földterületen” – jegyezte meg egy másik, helybeli jógatanár, Carol Dumeyer nagyjából akkor, amikor Mark Zuckerberget két kongresszusi bizottság tagjai arról faggatták: hogyan kerültek 87 millió Facebook-felhasználó adatai a kétes hírű Cambridge Analytica nevű elemző céghez, amely azokkal visszaélve Donald Trump elnökválasztási kampányát egyengette, és „álhírekkel” járatta le riválisát, Hillary Clintont.
Éppen egy évvel az első hawaii hektár megvásárlása előtt, 2013-ban Mark Zuckerberg és Priscilla Chan Prága, Bécs és Pozsony után Magyarországra is ellátogatott. Sokan és sokáig találgatták kirándulásuk okát, mire kiderült: egy kisújszállási pulitenyésztőnél jártak, hogy kipuhatolják otthoni kedvencük természetét. A Beast névre hallgató pulijukat ugyan Amerikában vették, a vidéki tenyésztőnél is készült egy fotó a derék magyar házőrzőről. A vendéglátó utóbb még barátainak sem árulhatta el, mikor járt nála a pár.
Zuckerbergék az alkalmat kihasználva Budapesten városnéztek, az újságírók pedig a nyomukba eredtek.
„Ezt most videózni fogod?” – nézett szemrehányóan Priscilla Chan az egyikre, majd a semmiből előbukkanó testőr határozottan rámarkolt az objektívre.
A harcosok klubja
A hawaii birtok hivatalos címe: Kilauea, 7480 Koolau Rd., és névlegesen a Kahuaina Holding tulajdona. Mark Zuckerberg neve sehol sem szerepel a kormányzati nyilvántartásokban – amint azt a helyi újságírók kiderítették. A behatolási kísérleteket őrbódékból figyelik, ha pedig valakinek mégis sikerülne bejutnia, a biztonságiak quadokon, kis négykerekű homokfutókon veszik üldözőbe.
A látszólag csöndes környéken titkos építkezés zajlik, és egy méretes földalatti bunkert is terveznek – ez derül ki a Wired helyszínen készített terjedelmes oknyomozó beszámolójából.
A projekten dolgozó több száz alkalmazott közül senki sem beszélhet a munkájáról. Szigorú titoktartási szerződést kellett aláírnia szinte mindenkinek: az ácsoknak, kőműveseknek, villanyszerelőknek, festőknek és biztonsági őröknek. A szerződés nem formaság. Többeket azért rúgtak ki, mert a közösségi médiában posztoltak arról, milyen munka folyik Kauai szigetén. Minden részprojektnek saját kivitelező brigádja van. A brigádok még egymással sem kommunikálhatnak.
„Ez a harcosok klubja” – illusztrálta a körülményeket álnéven egy volt szerződéses alkalmazott. David szerint mindenről, amit közzétesznek, „azonnal tudomást szereznek”. Egy másik építőmunkás, álnéven John kollégáját azonnali hatállyal menesztették, mert megosztott egy fotót a Snapchaten. Azóta „senki sem meri megkockáztatni a fényképezést”.
A Wired interjúkból, nyilvános és bírósági dokumentumokból derítette ki, milyen tervek alapján építkeznek a Ko’olau Ranch néven ismert ingatlanon, amelynek lesz egy saját, 460 négyzetméteres óvóhelye, önálló energia-, víz- és élelmiszerellátással rendelkezik majd, és a telekkel együtt több mint 270 millió dollárba, napi árfolyamon 93 milliárd forintba fog kerülni.
A tényfeltáró riport szerint Mark Zuckerberg és Priscilla Chan a világ egyik legdrágább ingatlanát építi úgy, hogy a helyi lakosság véleményét általában semmibe vették, az engedélyekhez pedig néha a politikai kapcsolatépítés technikáját is bevetették.
A helyszín
Kauai a négy fő Hawaii-sziget közül a legrégebbi és a legkisebb. A hetvenháromezer fős közösség tagjai őslakosok leszármazottai, továbbá kínai, japán, filippínó és Puerto Ricó-i bevándorlók, akik a 19. század végén és a 20. század elején a cukornádültetvényeken dolgoztak. Utánuk már csak az amerikai szárazföldről és más csendes-óceáni szigetekről költöztek ide.
Építőmunkások bőven akadnak, mert munkájukra van igény: sokan vásárolnak mostanában épülő luxuslakásokat a földi paradicsomban, ahová a Mikulás a katamaránra emlékeztető csónakon, a wa’a kauluán érkezik.
A hangulat kisvárosi. Az idősebbek még emlékeznek arra az időszakra, amikor a Budapestnél alig háromszor nagyobb, 1430 négyzetkilométeres sziget gyér forgalmát csupán egyetlen jelzőlámpa irányította. A másodikat 1973-ban helyezték üzembe. A helyiek szörföznek és horgásznak a tengerparton, vagy vaddisznókra vadásznak a hegyekben. Az emberek ismerik a szomszédaikat.
Miután a munkásokat titoktartásra kötelezték, mítoszok terjednek az északi parton eldugott építkezésről. Egy helyi építész azzal viccelődik, hogy Zuckerberg a középkori uralkodókra emlékezteti, akik a legenda szerint kivégeztették tervezőiket, hogy titkaik velük együtt haljanak meg. Ő nem áll kapcsolatban a megaprojekttel, így megengedheti magának a gúnyolódást. A mítoszt folyamatosan gerjesztik a pletykák, amelyek helyi tájnyelvvel „vezeték nélküli kókuszdió” útján terjednek.
Az „otthon”
A komplexum több mint egy tucat épületből áll – legalább harminc hálószobával és ugyanannyi fürdőszobával. Az épületegyüttest két, összesen 5300 négyzetméter alapterületű kúria uralja majd liftekkel, irodákkal, konferenciatermekkel és egy ipari méretű konyhával.
A közeli erdős területen tizenegy korong alakú faházat terveznek, amelyeket kötélhidak kötnek össze, így a vendégek tulajdonképpen a fák között, a magasban sétálva járhatják be a teret. A kúriák melletti épület a felfrissülést szolgálja egy jelentős méretű edzőteremmel, medencékkel, szaunával, jeges merülővel, pezsgőfürdővel és teniszpályával. A birtokot más vendégházak és üzemeltetési épületek tarkítják.
A projekt léptéke azt sugallja, hogy több lesz egy családi nyaralónál. Zuckerberg már két céges rendezvényt szervezett a helyszínen.
A két kúriát alagút köti össze, amely földalatti óvóhelybe ágazik. Lakótere mellett gépészeti helyiség és egy kürtő áll, amelyen át a szabadba lehet menekülni. „Minden területet kamerák pásztáznak” – mondta David, az egykori alkalmazott. Az ajtók zöme számzáras és hangszigetelt. A földalatti óvóhely vaskos bejárata fémből készül, üregeit pedig betonnal töltik ki – ugyanúgy, mint a katonai bunkerekben.
Brandi Hoffine Barr, a befektető szóvivője nem kívánt nyilatkozni a projekt méretéről és jellegéről. Csak annyit mondott: Mark Zuckerberg és Priscilla Chan, illetve gyermekeik otthonuknak tekintik a Ko’olau Ranchot.
Furcsa otthon lehet a gyermekek számára, ha ahhoz hasonló, mint a szilícium-völgyi, ahová 2018 áprilisában a Virginiai Jogi Egyetem professzora, adatvédelmi szakértő látogatott el. Danielle Citron a bejárati ajtót sem találta, mire meglepetésére megnyílt a széles sövény, mögötte pedig feltárult az álcázott bejárat.
Nekem jár magánélet, neked nem
– mutatott rá a médiamogulok ironikus hozzáállására a professzor.
A hawaii birtokával együtt összesen tíz ingatlannal rendelkezik Mark Zuckerberg, a 39 éves milliárdos, a többi között Palo Altóban, San Franciscóban és Lake Tahoe-ban. A portfólió összértékét 320 millió dollárra becsülik – foglalta össze a New York Post.
A „gyarmatosítás”
Mark Zuckerberg, a világ egyik leggazdagabb embere perekkel orozta el a kauai őslakosok földjeit, hogy kastélyt építsen. Mire kell ez neki? Ahhoz, hogy évente két hónapot ott töltsön? Meg kell állítani! – így kezdődik a hawaii sziget „gyarmatosításának” meghiúsítását kezdeményező, 2020 nyarán indított petíció, amit azóta több mint egymillióan írtak alá. A követelés akkor még a hatodik leggazdagabbnak nevezte Zuckerberget, aki 115 milliárd dolláros vagyonával azóta a hetedik helyre csúszott le.
Bevételeihez magyar viszonylatban jelentős összeggel hozzájárult a magyar politika is, amely 2019 tavasza óta fizetett politikai posztokkal tíz milliárd forintot rakott a zsebébe – írta a Telex.
Az ellenséges hawaii közvélekedést érzékelve Zuckerbergék adományokkal és jótékonykodással, több mint húszmillió dollárral próbálták magukat belopni a helyiek szívébe, miközben szoros kapcsolatot építettek ki Derek Kawakamival, Kauai polgármesterével, Arryl Kaneshirót, a Kauai megyei tanács elnökét pedig mezőgazdasági tanácsadóként alkalmazták.
A politikai kapcsolatépítésben nem lát semmi kivetnivalót Zuckerbergék szóvivője. „Jó, ha vannak barátok a kormányzat bármely szintjén” – mondta egy másik, szintén a befektetők alkalmazásában álló főtanácsadó.
Az elűzöttek
Ugyanakkor egy „nem barátságos” önkormányzat meghiúsíthatja még a milliárdosok építészeti álmait is. Új-Zéland déli szigetén az önkormányzat 2022 nyarán leállíttatta a PayPalből megtollasodott Peter Thiel bunkerszerű létesítményének építését arra hivatkozva, hogy a projekt elcsúfítja az egyébként eléggé kihalt környéket.
Amióta III. Kamehameha hawaii király forradalmi kezdeményezésére 1848-ban engedélyezték a magántulajdont a szigeteken, kezdetét vette a māhele, a földosztás. Ezt a lehetőséget lovagolták meg napjainkban a dúsgazdag vállalkozók. Nem Zuckerberg az egyetlen ingatlanbefektető Kauai szigetén. Birtokától délre található az Egyesült Államok legnagyobb wellness-lánc-tulajdonosának, Frank VaderSlootnak az ingatlana, aki 51 millió dollárt fektetett be a 800 hektáros területbe.
A baj csak az, hogy az ingatlanok felértékelődése elűzi az őslakosokat, amint ez a hawaii Mauihoz közeli szigeten bekövetkezett. Lanait szinte teljesen felvásárolta Larry Ellsion az Oracle tulajdonosa.
„Azok, akik itt születtek, és nőttek fel, már nem engedhetik meg maguknak, hogy itt éljenek” – mondja egy korábbi szakmai tanácsadó. Laurel Brier szerint egy egész gazdaság alakult ki azért, hogy kiszolgálja a gazdagok szeszélyeit, de nem tudni, „mennyire kiszámítható az ilyen jellegű munka”.
A túlélés
A Survival of the Richest, A leggazdagabbak túlélése című könyvében egy médiateoretikus leírta, hogy találkozott milliárdosokkal, akik azzal a kérdéssel bombázták: hogyan lehet túlélni a végítélet napját.
Amikor a szerzőnek, Douglass Rushkoffnak bemutatták Zuckerberg kauai birtokának terveit, nem lepődött meg. A befektető szemszögéből nézve alapvető követelménynek nevezte az óvóhelyet, ami nem luxus, mert az építtető úgy gondolja: „a saját bőrét viszi a vásárra”.
Könyvében ugyanakkor bírálja azt – az általa „gondolkodásmódnak” nevezett – nézetet, hogy „a gazdag emberek elegendő pénzzel és megfelelő technológiával istenként túlélhetik a többieket sújtó összes csapást”.
„Ha valakinek van elég pénze ahhoz, hogy megvédje magát a társadalomnak okozott károktól, az minden bizonnyal Zuck” – állítja Rushkoff, aki szerint pont ő az, aki kormányzatokat és közösségeket rombolt le, és most Hawaiira menekül, hogy „erődöt építsen magának”.
