A 2017 óta rendelkezésünkre álló 11 munkaszüneti nap kevesebb, mint az uniós átlag, vagyis lenne még fejlődési potenciál a magyar pihenési kapacitásokban – írja az economx.hu
Pláne, ha a környező országok munkaszüneti napjait vesszük alapul. A december 24-i boltzár, amelybe idén több mint tucatnyi nagy kereskedelmi hálózat beleállt, esetleg meggyőzheti az eddig mereven ellenálló kormányt?
Az idei év szabályosan elkényeztetett bennünket munkaszüneti napokkal, hiszen 2023 két négynapos hétvégét is hozott a magyaroknak. A húsvét után most a karácsony is extra, négynapos pihenést jelent a szerencséseknek, akiknek a munkaköre engedi, hogy az ünnep teljes idejére maximálisan kivonják magukat a munkaköri kötelezettségek és feladatok alól.
Arról nem is beszélve, hogy ezen túl az idén a három napos pihenő négy alkalommal is megadatott/megadatik (május 1.; pünkösd; október 23-án és újév), miközben egyetlen plusz ledolgozós szombati munkanappal, és egyéb, kellemetlenül áthelyezett munkanappal sem kellett megküzdenünk. Sőt, idén már az is felmerült, hogy akár december 24. is munkaszüneti nap lehetne.
Akkor arról beszámolt az Economx is, hogy kormányzati oldalon merült fel ötlet: 2024-ben csupán egyetlen nap lenne munkanap karácsony hetében. A tervezet szerint 2024. december 24. (kedd) pihenőnap lenne, amit 2024. december 7-én kellene ledolgozni; 2024. december 27-én (pénteken) szintén nem kellene menni dolgozni, ezt a napot 2024. december 14-én kellene munkával pótolni.
És akkor a Lidl lett a családok legjobb barátja
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium tervezete végül hamvába holt öltetnek bizonyult. Olyannyira, hogy közvetlenül az adventi időszak kezdete előtt, novemberben ötödik alkalommal szavazta le a Fidesz a jobbikos javaslatot, amely munkaszüneti nappá avatta volna szenteste napját. A Jobbik többek között azzal érvelt, hogy tudomásuk szerint a magyarok 83 százaléka támogatja felvetésüket.
„Már az élelmiszerláncok is családbarátabbak a valóságban, mint a magát ezzel a jelzővel illető Fidesz-kormány” – kommentálta a beterjesztett javaslat bukását az ellenzéki párt, hogy december 24-e legyen munkaszüneti nap. Ugyanakkor szentestepártiságukat nem adják fel, mert hozzátették „addig küzdenek, míg a Fidesz meg nem hallja: legyen munkaszüneti nap szenteste napja!”
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az utóbbi hetekben nagy hírverést keltett december 24-i kereskedelmi boltzár egyik kezdeményezője az Egyenlő.hu szakszervezet mellett az erősen Fidesz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) volt, akik az elmúlt tíz évben kilenc Békemenetet szerveztek a kormánypártok mellett. Ők elsőként a Lidl nyerték meg az ügynek, majd jöttek a többiek.
Mint ismert, a Lidl szenteste napján bezárja mind a 200 magyarországi üzletét, hogy a bolti dolgozók is családjukkal ünnepelhessenek karácsonykor. Az üzletlánc mindezzel vállaltan szeretett volna a szektoron belül és azon kívül is példát mutatni, hogy erősítsék Magyarország alapértékeit. A Lidl után többek között a Penny és a Spar is beleállt abba a kampányba a bolti dolgozók érdekében.
Az antiszociális munkaidő a magyar valóság szerves része
Egy friss jelentés szerint döbbenetesen sok magyar dolgozik úgynevezett antiszociális munkaidőben, ami azt jelenti, hogy például folyamatosan változó beosztás szerint szerveződik a munkaideje. A magyarok közel negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét – derült ki egy G7 idézte jelentésből. Az Eurofound kutatóintézet magyarországi munkavállalókra vonatkozó adatai szerint a hazai dolgozók mintegy 37 százaléka vállalt munkát úgynevezett „antiszociális munkaidőben” 2021-ben. Bővebben —>
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének- és az EGYENLŐ.HU elnöke hasonló eltökéltségről tett tanúbizonyságot, mint az ellenzék, aki az Economxnak kijelentette: a profitérdek erős, de mégis sikerült az áttörés, és nem állunk meg a teljes vasárnapi boltzárig. (Jelen állás szerint a Tesco, az Aldi, és az Auchan üzletek szenteste nyitva lesznek délig.)
A szakszervezeti vezető azt is elmondta, hogy nem érzékelnek semmiféle ellenállást a zárva maradó üzletekkel szemben. Eleve nem a december 24-i vásárlások váltják meg a világot a kereskedők számára. Óriási problémára utalna, ha ezen az egy napon múlna, hogy rentábilis-e egy vállalkozás, vagy ettől függene az éves nyereség – fűzte hozzá Bubenkó Csaba.
GDP kiesést okozna a Fidesz szerint a december 24-i szünet
Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van: számuk további növelését a gazdaság teherbíróképessége szempontjából is alaposan vizsgálni kell – hangzott el a válasz Fónagy Jánostól, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárától, amikor egy közelmúltbeli parlamenti plenáris ülésen is feltették a kérdést a kormánynak: mikor lesz december 24-e munkaszüneti nap.
A jegyzőkönyv kedvéért itt érdemes megjegyezni, hogy Mindenszentek napját 2000-ben a Fidesz, nagypénteket 2017-ben a Fidesz-KDNP kezdeményezésére tették hivatalosan is munkaszüneti nappá. A Fideszes honatyák valóban nem először kapják meg a kérdést, és érezhetik a finom nyomást szenteste napjával kapcsolatban. 2020-ban például így érvelt Schanda Tamás államtitkár:
„A keresztény világ meghatározó része december 25-én emlékezik a Megváltó, Jézus Krisztus megszületésére. Ez a nap Magyarországon munkaszüneti nap. A jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is.”
Sok vagy kevés a 11 munkaszüneti nap?
Tény és való, hogy egy évben összesen 20 úgynevezett alapszabadnap és 11 munkaszüneti nap jár a magyar munkavállalónak, ami köszönhető az állami és egyházi ünnepnapoknak is. A világon a legtöbb ilyen ajándéknapot Iránban osztják évente 27 pirosbetűs nappal, amikor nem kell dolgozni.
Európában a legtöbb ünnepi munkaszüneti napot, 20-at San Marinóban adják a dolgozóknak.
A 2017 óta rendelkezésünkre álló 11 munkaszüneti nap kevesebb, mint az uniós átlag, ami 12 munkaszüneti nap egy évben. A tagállamok közül a legtöbb munkaszüneti napot, összesen 18-at Bulgáriában kapják. Tehát egyáltalán nem egyedi, hogy a Magyarországon járó 11 munkaszüneti napnál több jut külföldön. Nem kell messzire menni, elég a szomszédos országokra nézni:
- Romániában és Szlovákiában 15 nap/év;
- Horvátországban 14 nap/év;
- Ausztriában 13 nap/év;
- Ukrajnában 12 nap/év;
- Szerbiában 11 nap/év;
- Szlovéniában 11 nap/év.
A 27 tagállamban közös, hogy a kereszténység legfontosabb ünnepein pihenőnapot tartanak, akárcsak a nemzeti ünnepek alkalmával. A naptári évnek egyetlen olyan napja van, ami mind a 27 uniós államban egységesen munkaszüneti nap: karácsony első napja, december 25. E mellett a nem vallási tematikában a munka ünnepe Dánia és Hollandia kivételével mindenütt pihenőnap.
Összesen hét olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszünet szenteste napja:
- Bulgária;
- Csehország;
- Finnország;
- Szlovákia;
- Észtország;
- Lettország;
- Litvánia.
A munkaidő csökkenésének korába léptünk: Magyarország is beállhat a sorba
Az Eurostat szerint mi magyarok teljesítjük a hatodik legtöbb munkaórát hetente uniós összehasonlításban. Ehhez képest hogyan alakul az átlagos munkaidő Európában? Mely országokban a legrövidebb, illetve a leghosszabb a munkahét? Hogy állunk a négy napos munkahét bevezetésével a kontinensen? Ám a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mi lesz a munkaidő jövője, mert az biztos, hogy épp hatalmas átalakulás kellős közepén járunk. Itthon is.
