Izrael nyerésre áll a Hamásszal szembeni háborúban, és lassan egy tenyérnyi biztonságos hely sem marad a palesztin civilek számára, miközben Iránt egy kibertámadás rázta meg, ami mögött szinte biztosan a zsidó állam áll. Meddig tarthat még a háború? Mi lesz a palesztinok sorsa? Az izraeli erők miért nem tudtak a Gázai övezet legnagyobb alagútjáról? Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.
„Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által megosztott videófelvételek azt bizonyítják, hogy az izraeli haderő szisztematikusan tör előre, egyre kisebb területre tereli össze a Hamász terroristáit. Jelenleg a dzsabáliai menekülttábor területén vannak heves harcok, ahol nagy valószínűséggel több alagútlejárat is lehet. Gáza város keleti részét tartja kézben még a Hamász, illetve Hán-Junisz áll az izraeli erők fő támadási vonalában, ami már nem az övezet északi részén található, hanem jóval délebbre, majdnem az egyiptomi határnál helyezkedik el” – fogalmazott az Indexnek adott helyzetjelentésében Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A szakember szerint az izraeli erők fő támadási vonalánál az IDF szárazföldi egységei gépesített kötelékekkel, harci helikopterekkel, drónokkal, vadászbombázók által végrehajtott légi támogatással harcolnak a Hamásszal szemben.
Az UNRWA és a Vörös Félhold által küldött humanitárius segélyt szállító teherautók áthaladnak az egyiptomi határon lévő rafahi átkelőn, miközben az UNRWA egyik raktárába hajtanak a gázai Rafahban 2023. december 18-án
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary
Egy tenyérnyi hely sincs
Egyes számítások szerint a Gázai övezetben zajló háború áldozataink 61 százaléka civil, az IDF legutóbbi közlése szerint 7000 terroristát likvidáltak. Az izraeli erők a háború kezdetén az övezet északi részén élőket szólítottak fel evakuálásra, december 18-án már az enklávé déli részén lévő civileket is, ezért jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hová menekülhetnek a palesztin civilek, ha a Gázai övezet északi és déli része sem biztonságos a különböző hadműveletek miatt.
Most már lassan sehová sem tudnak menni, de továbbra is ez a Hamász stratégiájának lényegi pontja, ezt akarták elérni, sajnálatos módon az izraeli haderő partner ebben. A Hamász tudatosan használja élő pajzsként a lakosságot. Iskolák, mecsetek, kórházak, menekülttáborok, víztisztító telepek vagy a kritikus infrastruktúra közelében helyezik el csapataikat, felszereléseiket, és az alagútlejáratokat. Izrael egyszerűen nem tud úgy támadni, hogy ne legyenek civil áldozatok. A Gázai övezet korfájából következik, hogy a civil áldozatok döntő többsége nő és gyermek. Az övezet lakosságának majdnem fele gyermek, tehát Gázában él az arab világ egyik legfiatalabb társadalma
– tette hozzá Kaiser Ferenc, aki egy amerikai jelentést idézve arról is beszélt, hogy az izraeli légierő fele részben „buta bombákat” használ az akciókban, amelyek hajlamosak oda esni, ahová a gravitáció viszi őket, ennek pedig csak egyetlen oka lehet: a takarékosság.
A GÁZAI ÖVEZET A HÁBORÚ JELENLEGI SZAKASZÁBAN ELJUTOTT ODA, HOGY A PALESZTIN CIVILEK MÁR EGYMÁSSAL HARCOLNAK AZ IVÓVÍZÉRT ÉS AZ ÉLELMISZERÉRT, MIKÖZBEN A GYERMEKEKNEK ÉS NŐKNEK EGYRE KEVESEBB JUT A HUMANITÁRIUS SEGÉLYEKBŐL.
Az Izrael és a Hamász közötti háborúban rengeteg gyermek veszítette el a családját, vagy szakították el a családjától a konfliktus borzalmai, ők még védtelenebbnek számítanak a jelenlegi helyzetben.
„A Hamász adatszolgáltatása szerint körülbelül 7700 gyermek és 5200 nő halt meg. Ha ezt összeadjuk, az nagyjából 13 ezer civil áldozatot jelent, a halálos áldozatok teljes számát 19 ezerre becsülik. Ez azt jelentené, hogy az összes halott férfi terrorista. Nem tartom valószínűnek, de az sem kizárt, hogy a nőknek is fegyvert adtak a kezébe, bár az iszlám világban ez nem jellemző” – fogalmazott Kaiser Ferenc, aki szerint nem lehet ellenőrizni Izrael arra vonatkozó állítását, hogy 7000 terroristával végeztek, már csak azért sem, mert egy alagút vagy egy célpont megsemmisítése esetén az áldozatokról nehéz megmondani, hogy csak civilekről vagy terroristákról volt-e szó, és milyen arányban.
A legnagyobb alagút
Az IDF a legnagyobb alagútra talált az övezetben a háború kezdete óta, a négy kilométer hosszú és három méter széles járatot a Hamász arra tervezhette, hogy járművekkel is tudjon közlekedni ötven méterrel a föld alatt. Az izraeli erőknek nem volt tudomásuk a létezéséről. Kaiser Ferenc szerint senki sem tudhatja pontosan, hogy mennyi és milyen hosszú alagutat ásott a Hamász és a vele rivalizáló, de jelenleg a terrorszervezettel együtt harcoló Iszlám Dzsihád. Már korábban is nyílt titok volt, hogy az övezetbe érkező beton, acél és cement egy részét alagútépítésre használják, Izrael ezért nem is engedte, hogy ilyen anyagok érkezhessenek az enklávéba.
„Még a műtrágyából is rakéta vagy robbanóanyag lesz” – tette hozzá Kaiser Ferenc, aki szerint még maguk a palesztinok sem tudják, hogy egyes alagutak merre vezetnek vagy milyen hosszúak. „Nem úgy épültek, mint a budapesti metrók. A Hamász és az Iszlám Dzsihád lényegében 2016–2017 óta építi őket” – mondta az NKE docense, aki szerint a terroristák a felszereltebb és nagyszabásúbb alagutakat épületekből kezdték meg lefelé kiásni, a föld felszínén semmilyen jele nincs annak, hogy a Hamász alagútját találhatjuk a mélyben.
Kibertámadás Irán ellen
Iránban a benzinkutak több mint felét kellett üzemen kívül helyezni egy nagyszabású kibertámadás miatt. Irán szerint a támadás mögött az Izraellel szoros kapcsolatban lévő Ragadozó Veréb (Gondzsesk-e-Darande) nevű hekkercsoport áll. A hekckerek szerint a támadás válasz Iránnak és az általa támogatott milíciáknak a térségben elkövetett agressziójára. Iránban utoljára 2021-ben ért kibertámadás benzinkutakat, akkor országszerte hosszú sorok alakultak ki a töltőállomásoknál. Teherán a támadásokkal Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta meg. Kaiser Ferenc szerint a támadás mindenképpen jelzésértékű, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az USA óriási erőket vezényelt a térségbe, több tucat hadihajóról, két repülőgép-hordozóról, és egy deszant készenléti csoportról is beszélhetünk. A szakember úgy véli, hogy ez nem a libanoni Hezbollah-nak szól, hanem Iránnak, ami helyettesekkel, más néven proxykkal harcol a térségben. Irán az általa támogatott milíciák révén támadja a térségben lévő amerikai támaszpontokat.
Egyértelmű, hogy a Nyugat, Izrael és az Egyesült Államok üzen Iránnak, hogy ez csak a bemelegítés volt, és ha nem hagyod abba, mi is fokozni fogjuk a tevékenységünket
– mondta Kaiser Ferenc, aki szerint a kibertámadás és a jelentős amerikai erőnek a térségbe történő vezénylése is egyértelmű jelzés Irán számára.
Mikor érhet véget a háború?
Izrael szinte porrá bombázta Gázát, az övezetben élő összes terrorvezért likvidálta, terroristáik ezreivel végzett, miközben a civil lakosságot már lassan egyetlen négyzetméternyi területre sem lehet evakuálni. Mikor érhetnek véget a harcok?
KAISER FERENC SZERINT EZ NEM KATONAI, HANEM POLITIKAI KÉRDÉS, MERT EGY TERRORSZERVEZETET SOHA NEM LEHET TELJES MÉRTÉKBEN SZÉTZÚZNI, NEM LEHET SZÁZ SZÁZALÉKBAN LEGYŐZNI AKKOR SEM, HA IZRAEL ELFOGLALJA, AZ EGÉSZ GÁZAI ÖVEZETET, SZÁZEZER PALESZTINNEL VÉGEZ, BEROBBANTJA AZ ÖSSZES ALAGUTAT, ÉS ELFOG MINDEN TERRORISTÁT, MIVEL A NYOMOR, A KÉTSÉGBEESÉS, A KILÁTÁSTALANSÁG ÉS A HADMŰVELETEK KÖVETKEZTÉBEN ÚJRATERMELŐDIK A RADIKALIZMUS.
„A politika döntötte el a Gázai övezet megtámadását, az izraeli katonák előbb bevonultak volna, de a politikusok azt mondták, hogy várjatok. A politika azt mondta, hogy legyen tűzszünet, miközben a katonák ezt nem akarták, mert a Hamász pont a tűzszünetet használta az erők átcsoportosítására és a védelmi vonalai megerősítésére. Mindig a politika dönt” – fogalmazott Kaiser Ferenc, aki Carl von Clausewitzet idézve hozzátette, hogy a háborúkat mindig a politika irányítja.
(Borítókép: Izraeli katonák a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei által használt alagútban, a Gázai övezet északi részén fekvő Bét-Hanúnban, az erezi határátkelőhely közelében 2023. december 17-én. Fotó: Ariel Schalit / AP / MTI)
