Az ország szíve. A magyarság fővárosa. És nekünk a világ legszebb nagyvárosa.
Százötven éves lett Budapest, korábban Pest és Buda külön városok voltak. A népességrobbanás a technikai fejlődés azonban kikövetelte az egyesülésüket. Nem egyik napról a másikra történt, hanem hosszas folyamat volt, évekig elfoglalták magukat vele a törvényhozók és a bürokraták.
Egy éven át vitáztak
Két évvel korábban, 1871. március 18-án Tóth Vince belügyminiszter összehívta az akkor még két külön város küldötteit. A pesti polgármester elutasította az elképzelést, a belügyminiszter novemberben beterjesztette a törvényjavaslatot, amiről egy éven át vitáztak a képviselők.
A képviselőház elé 1872. november 26-án került az előterjesztést. Főispán került volna a főváros élére, általános felzúdulást keltve, és csak akkor fogadták el a képviselők, mikor átkeresztelték főpolgármesterre Budapest első emberének titulusát. Ezután felgyorsultak az események, főrendiház elfogadta 1882 december 22-én Ferenc József szentesítette a törvényt.
Januárban 34 tagú bizottság ült össze, hogy kidolgozza a szervezeti változtatásokat. Októberig üléseztek, és többek között 10 kerületre osztották fel Budapestet. Közben szeptember 25-26-án törvényhatósági, vagyis önkormányzati választást tartottak, október 25-én pedig összeült az első közgyűlés a Vigadó épületében.
Főpolgármesterré Ráth Károlyt, polgármesterré (mert külön ilyen is volt akkor Budapesten) Kamermayer Károlyt választották, aki 23 éven keresztül, a haláláig állt Budapest élén. Gerlóczy Károly és Kada Mihály lettek az alpolgármesterek.
Politikus a szépunoka
Kamermayer Károly szépunokája ma az LMP parlamenti képviselője, Csárdi Antal.
– Tinédzser koromban gyakran gyakran emlegettük őt a nagy családi döntések előtt. A fontos családi ügyeket közösen vitattuk meg, és én 15 évesen ugyanúgy részt vehettem benne, mint a 13 éves öcsém és a 18 éves nővérem. A mi kupaktanácsunk működése nagyon emlékeztetett a XIX. század második felében Kamermayer Károly, vagyis a szépapám kezdeményezésére életre hívott fővárosi egyletekére. Annak idején ezekben vitatták meg a fővárosi fejlesztések irányvonalát, és mi is egyletnek, családi egyetlen hívtuk a miénket annak ellenére, hogy nálunk otthon a végén nem volt szavazás – idézte fel Csárdi Antal.
Mint mondta, mindig is tudta, milyen neves felmenőjük van, de ezzel sosem dicsekedett az iskolában, mert amikor például az anyja nevét diktálta be valahol, nem kapták fel az emberek a fejüket a Kamermayer hallatán.
– Nem miatta lettem politikus. Legfeljebb csak annyi köze lehet hozzá, hogy abban szocializálódtam, hogy döntések érdemi viták eredményeképp születnek, és ez biztosan elmozdított a közélet irányába. Ez az én szépapai örökségem, kézzelfogható családi ereklyénk nem maradt fenn Kamermayer Károlytól. De talán fontosabb ezeknél, hogy mindig próbáltam úgy élni, hogy méltó legyek hozzá – jegyezte meg a szépunoka.
Kamermayer Károly főpolgármestersége idején még jócskán más arca volt Budapestnek. A budavári sikló már megépült, de még lóvasút járt sokfelé, a Margitszigeten is. Elkészül a Margit-híd és kiépült a Nagykörút is. A főváros első első embere a millenniumi világkiállítást még láthatta és a kisföldalattival is utazhatott, a két világháború azonban már az ő halálát követően pusztított a városban.
A legidősebb díszpolgár
Az idén 102 éves Keleti Ágnes olimpiai tornászbajnok mindössze 48 évvel fiatalabb az egyesült Budapestnél. Ő a főváros legidősebb díszpolgára, két éve kapta meg a kitüntetést.
– Szokták mondani, hogy modern világváros lett, de szerintem Budapest mindig az volt. És bár sokat éltem távol, mindig Budapest volt a szívemhez legközelebb álló hely a világban. A Rákóczi téren születtem, az Erzsébet téren jártam az evangélikus gimnáziumba, 1956-ban a Margitszigetről indult velünk a busz Prágába, onnan mentünk a melbourne-i olimpiára – tolmácsolta Keleti Ágnes szavait sajtótitkára, Róth Tamás.
A bajnok kora ellenére rendszeresen sétál a belvárosban, a Vörösmarty tér, az Erzsébet tér környékén, és még mindig rácsodálkozik, hogy Budapest milyen szép város. A Duna-part is megannyi emléket idéz fel: fiatal korában a szüleivel a Lupa-szigetre jártak evezni.
Keleti Ágnes a saját szemével láthatta, milyen pusztítást végzett a II. világháború szeretett városán. A hidakat a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, és az 52 napig tartó ostromban a mintegy 40 ezer épület negyed maradt épen. 11 évvel később, 1956-ban a szabadságharc leverése során mintegy 500 ház rongálódhatott meg, többnyire a belvárosban, közülük több menthetetlenül.
A legfontosabb dátumok
1875 – Felépült a Népszínház, a későbbi Nemzeti Színház a későbbi Blaha Lujza téren
1876 . Felavatják a Margit hidat
1896 május 2. Elindult a kisföldalatti
1897 – Elkészült a Ferenc József (ma Szabadság) híd
1904. – Elkészül az Országház
1910 Elektromos közvilágítás az Andrássy úton
1912 Megnyílik a Széchenyi fürdő
1914 Elindul a villamos az Erzsébet hídon
1920 November 22. – Megnyílt a Corvin mozi
1922. december 27. – Megalakult a BKV elődje a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság, a Beszkárt
1924 július – Üzembe helyezik az első nyilvános benzinkutat a Szabadság téren és a Baross téren
1925 – Elindult a Magyar Rádió
1926 – Megnyílik a Corvin áruház
1931 – Megnyílik a Margit-szigeti Sportuszoda
1944. március 20 – Német csapatok megszállják az országos
1944 . április 3. Budapestet brit és amerikai repülők bombázzák
1944 november – Budapest ostrom alatt
1949. Sztálin 70. születésnapján elindul a 70-es troli
1950. Hét megyei város és tizenhat nagyközség hozzácsatolásával létrejön a mai Nagy-Budapest
1950. Elkezdik építeni a 2-es metrót
1950. Leninről nevezik el a nagykörutat
1952. Megnyílik a Népstadion
1962 Gyalogos aluljáró nyílik az Astoriánál
1964 Lebontják a Nemzeti Színházat a Blahán
1968. Létrejön a BKV
1970. Megnyílik a Libegő
1970. Elindul a 2-es metró a Déli pályaudvar és a Deák tér között
1972. Az Örs vezér térig jár a 2-es metró
Kővári Lilla: – A történelem, gazdaság, szépség, szabadság valamilyen szinten. Az interneten láttam, szóval tudtam, hogy holnap lesz Budapest évfordulója
Törőcsi Dóra: – Nekem az otthonom, és azért jelent sokat, mert 10 hónappal ezelőtt a Kanári-szigetekről tértem vissza, 10 év után. Nagyon vágytam haza
Suller Anna: – Ide járok egyetemre, szóval nekem leginkább az egyetem. Ezenkívül a kulturális sokszínűség, illetve az, hogy rengeteg lehetőség van itt boldogulni és továbbtanulni
Nyitókép: HIRMAGAZIN ONLINE MÉDIA