Milyen telünk lesz 2023/2024-ben? Milyen tél várható? Lesz hó? Megint langyos telünk lesz? Ahogy közeledünk a hideg évszakhoz, úgy nővekszik a téli előrejelzés pontossága. Jelenleg ezt mutatják a legfrissebb modellfuttatások.
Milyen lesz a tél 2023/2024 fordulóján? Globális helyzetkép
2023 tavaszán 2 évnyi, maratoni hosszúságú La Niña után ismét az El Niño uralja a Föld időjárását. A kutatók szerint ez jövőre erősödni fog, így az ideinél is szélsőégesebb hőmérsékleti anomáliákkal kell majd számolunk.
A tengerfelszín hőmérsékleti anomáliái az El Nino évben
A világ időjárását egészen korrektül előrejelző Severe Weather cikke rámutat: a Csendes-óceán trópusi részén jelentős meleg anomáliák figyelhetők meg, és ezek keletről nyugat felé terjednek.
Az ECMWF 2023/24-es téli óceáni előrejelzését tekintve egy erős El Niño esemény látható az egész trópusi Csendes-óceánon. Egy ilyen nagyságrendű esemény elég erős ahhoz, hogy világszerte mélyreható légköri reakciót váltson ki. Erősebb hatás várható az északi féltekén a téli szezonban.
Az óceáni anomáliák hatással vannak a magaslégköri áramlatokra, az úgynevezett jet streamekre. Az El Niño téli szezonban jellemzően erős és tartós alacsony nyomású terület van a Csendes-óceán északi részén. Ez a sarki jet streamet északabbra tolja, és az átlagosnál melegebb hőmérsékletet okoz az Egyesült Államok északi részén és Kanada nyugati részén, ellenben alacsony nyomást és viharokat hoz sok csapadékkal és hűvösebb időjárással az Egyesült Államok déli részébe.
Várható időjárás 2023/2024 telén Európában
A Severe Weather három szezonális globális hosszútávú modell (ECMWF, a CanSIPS és NMME) adatait összesítve arra jutott, hogy – természetesen az előrejelzés bizonytalansága még igen nagy – az időjárási minták valahogy az alábbiak szerint néznek majd ki 2023 és 2024 fordulóján.
Európában az átlagosnál magasabb lesz a hőmérséklet a kontinens nyugati és középső részén. A hidegebb hőmérséklet inkább a kontinens északi és északkeleti részein lesz meghatározó. Az ECMWF modellje szerint szinte egész Európában átlag fölött alakulnak majd a téli hőmérsékletek, ez alól a Skandinávia és a Baltikum fölött lévő úgynevezett semleges zóna, vagyis egy alacsony nyomású terület jelenthet kivételt.
Csapadék esetében az ECMWF úgy számol, hogy Európa-szerte átlag felett alakul majd a mennyiség. Ez leginkább az alpesi régióban és Skandináviában növeli a havazás lehetőségét.
Ami a havazás valószínűségét illeti, a modell szerint Európában többnyire átlag alatti hómennyiség várható, kivéve Skandinávia középső részeit és az alpesi régiót, valamint a kontinens keleti részeit:
A CanSips Európára vonatkozó számításai azt mutatják, hogy kontinensünkön a következő télen a meleg anomáliák a középső és déli részeken összpontosulnak. Az északi részek felett hideg anomália várható, amely időnként Közép-Európára is kiterjed majd.
Mindezt az 1981-2010 közötti adatokból kalkulálták ki:
Milyen lesz a tél 2023/204-ben? Összegzés
Több hónappal a kérdéses időszak előtt az előrejelzése bizonytalanság még nagy, de a korábbi, hasonló anomáliákkal tarkított évek adataiból azért nagyjából sejthető, hogy milyen lesz a tél idén.
Európa felett elsősorban északi áramlás zajlik majd, és a Közép-Európára vonatkozó havazási forgatókönyvek is ennek intenzitásától és az esetlegesen északról érkező hidegfrontoktól függenek majd.
Ami a csapadékot illeti, Közép- és Dél-Európában átlag fölötti értékek várhatók. A havazás-előrejelzés a magasabb emelkedést leszámítva több csapadék ellenére is kevesebb havazást mutat Európa felett, ez minden bizonnyal a pozitív hőmérsékleti anomáliának köszönhető.
Befagy a Duna, majd ropogósra sülünk a közel 50 fokos nyári hőségben
Egy kicsit távolabbra is érdemes tekintenünk, mert úgy fest, a klímaváltozás megállíthatatlanul zajlik, és egyelőre nincs is rá hatékony ellenszerünk. A 24.hu készített a minap egy érdekes interjút Molnár László meteorológussal, aki elmondta, a Golf-áramlas északi folytatásaként ismert AMOC, vagyis az Észak-atlanti bukóáramlás már – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – néhány évtizeden belül leállhat. Ez pedig azt jelenti, hogy búcsút inthetünk a tengeráramlat mérséklő hatásának, és kemény, akár -30 fokos telek váltják majd – rövidke átmenetekkel – a 45-48 fokos nyarakat.
A meteorológus arról is beszélt, hogy a La Niña némiképp fékezi, az El Niño erősíti a felmelegedést. Most újra El Niño-periódusba léptünk. Az idén vagy jövőre elérjük a bűvös másfél fokot, sőt, rövidesen kétfokos átlaghőmérséklet-növekedésről beszélhetünk. Az AMOC az 1950-es években kezdett lassulni, eltelt azóta hetven év, és most 15–20 százalékos lassulásnál tartunk. Bár vannak próbálkozások, egyelőre nem sikerült ellenszert találni.
A szakember ismertette, ha az AMOC leáll, a Golf-áramlat észak-atlanti ága le lesz vágva, ám a déli ág megmarad, és ott fölhalmozódik a meleg víz. Az lesz a következmény, hogy az északi félgömb összességében lehűl. A Brit-szigetek térségében és Skandináviában 6–8 fokos lehűléssel kell számolni éves átlagban, ez télen 12–14 fokos is lehet.
Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk
– összegzett a meteorológus, hozzátéve, a csapadék összességében kevesebb lesz. Télen azért, mert a hideg levegő kevesebb nedvességet tud magában tartani, nyáron meg azért, mert a negyven fok feletti hőmérséklet a másik véglet: ilyenkor rengeteg nedvességet tud magába foglalni a levegő, és ezért nem képződnek felhők.
