Jövő január 1-jén életbe lépnek a globális minimumadóra vonatkozó új szabályok, amelyek világméretekben teljesen új adóztatási koncepciót jelentenek. A szabályozás sokkal több vállalkozást érint, mint azt elsőre az ember gondolná. Bár csak nagy méretű vállalatcsoportokra vonatkozik, azonban az ilyen csoport kicsi magyarországi leányvállalata is beleesik a szabályozás hatálya alá. Kétrészes összeállításunk első részében összefoglaljuk a globális minimumadó lényegét, a következő részben pedig ismertetjük a tervezett új magyarországi szabályokat.
Nemzetközi célok és mérföldkövek
A globális minimumadó célja, hogy legalább 15 százalékos tényleges adóteher előírásával elvegye az adott ország által nyújtott adóelőnyt, és ezzel megszüntesse az alacsony adómértékeken és adókedvezményeken keresztül folytatott adóversenyt. A gondolat egyáltalán nem új, először 1992-ben jelent meg a közös társaságiadó-mérték gondolata az Európai Unióban, azonban nem kapott elegendő támogatást. (Megjegyezzük, hogy a legújabb, nemrégiben benyújtott BEFIT irányelv javaslat is csak az adóalapok és nem az adómérték egységesítését célozza.)
A következő nagy lépés a nemzetközi összefogás és az egységes szabályok kialakítása terén az OECD BEPS projektje volt, amelynek fő célja az agresszív adótervezés megakadályozása volt, aminek lényege, hogy az adórendszerek közötti különbözőségek kihasználásával a globálisan működő multinacionális vállalatcsoportok ne tudják a profitjaikat alacsony tényleges adóterhet eredményező struktúrákon keresztül realizálni. A BEPS ajánlásai közül sokat átvett az uniós adókikerülés elleni ATAD irányelv (2016/1164/EU), amelynek szabályait Magyarország is implementálta az elmúlt években (lásd például kamatlevonási korlát, ellenőrzött külföldi társaság szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák).
A globális minimumadó a BEPS 2.0 projekt része, amely immár nem a vállalatcsoportok agresszív adótervezési struktúráit, hanem az országok közötti adóversenyt akarja megszüntetni azzal, hogy kiegyenlíti az adott ország által nyújtott adóelőnyt. Mivel az államok szuverenitása nem teszi lehetővé az adott adórendszerbe való beleszólást, ezért az előny azáltal veszik el, hogy ha az adott országban a vállalatcsoport tagjainak összesített tényleges adóterhe 15 százalék alatt van, akkor az adókülönbözetet más országban (főszabályként az anyavállalat országában) lehet beszedni. Ezzel az adott ország adórendszere érintetlen marad, az adóelőny azonban megszűnik, és a tőkebeáramlásért folytatott verseny kiegyenlítődik.
Az egyszerűnek tűnő elv részletei rengeteg gazdaságpolitikai és technikai problémát rejtettek magukban. Az OECD globális minimumadó-ajánlásának 2021. évi kihirdetése óta születtek hozzá magyarázatok (2022-ben) és adminisztratív szabályok (2023-ban). A dokumentumok sok száz oldalt tesznek ki, és mindenképpen szükséges a megértésük ahhoz, hogy a minimumadó szabályait a gyakorlatban alkalmazni lehessen; elolvashatók az OECD weboldalán ( Tax Challenges Arising from the Digitalization of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two) – OECD). Az OECD globális minimumadóra vonatkozó ajánlásait az EU 2002/2523 irányelve tette kötelezővé a tagállamok számára. Az irányelv – ugyanúgy, mint az OECD-ajánlás – az egyenlő versenyfeltételek megteremtését célozza azzal, hogy lehetővé teszi a tagállamoknak adóalapjuk védelmét.
