A magyar dió a relatív korai termése miatt igazi réspiaci termék Európában, jóval a fő európai termesztő országok és az olcsó import kaliforniai dió megjelenése előtt kerül a piacra – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és edukációs kampánya, az Európai Friss Csapat program körképéből.
Jó évjáratokban a minősége is kiemelkedő, ezért prémium termékként keresett az Európai Unió piacain. A magyar diófajták rendelkeznek a legkorábbi érési idővel az északi féltekén termesztett fajták közül, továbbá nagy a termésméretük, amivel extra áruértéket képviselnek. De mennyibe kerül most a dió a boltokban és piacokon? Ennek jártunk utána.
Mit mutat az idei dió prognózis?
A FruitWeb szakemberei szerint a tavalyi aszályos évet követően a 2023-ban a közepesnél jobb diótermés várható, amely mennyiségben is, sokkal inkább azonban minőségben jelent majd előrelépést. Érdemes tudni, hogy a hazai 9385 hektáros diótermő terület közel 50%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, 10%-a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, míg 15%-a a Dunántúl déli részén (Somogy, Vas és Zala vármegyékben) található.
Somogyban már megkezdődött a betakarítás, és az első tapasztalatok szerint mind a gyümölcsméret, mind a beltartalom (jól kitelt gerezdek), színeződés (szép világosbarna) jónak mondható. A tavaszi fagyok idén nem okoztak károkat, a tavalyi 250 mm helyett idén 615 mm csapadék pedig jótékonyan érezteti hatását, viszont a sok eső egyben növényvédelmi problémákat is okozott. Lengyeltótiban közepes termést várnak igen jó méret és minőség mellett. A csapadék döntő része a dió fejlődésének fontos fázisaiban érkezett. A dióburok-fúrólégy nagyüzemi körülmények között nem okozott gondot, de a baktériumos fertőzésekkel meg kellett küzdeni, amiben az egyre szűkülő szerválaszték sem segítette a termelők munkáját.
Vas megyében sem voltak tavaszi fagyok, és bőséges virágzást követően jó volt a kötődés is. A csapadékos tavasz és nyár miatt szépen ki tudtak telni a szemek a csonthéj kialakulásáig, ezért egyrészt nagyon sok dió van a fákon, és ezek is nagy méretűek. Itt is elkezdődött a betakarítás, nagyüzemi körülmények között egészen biztos, hogy kiváló termés várható, mert itt szervezett növényvédelemmel úrrá tudtak lenni a bakteriális fertőzéseken, legfeljebb 5-8%-os veszteség várható, ami ilyen termés mellett belefér. A sok csapadék miatt azonban a szórványdiósokban a Xanthomonas és a dióburok-fúrólégy már most befeketítette a diót – a szórványdiósok aránya Vas megyében megközelíti az 50%-ot.
Szabolcsban a tavaszi fagyok a mélyebben fekvő területeken is csak a fák alját érték el, nagyobb károkról nem érkezett jelentés, és ebben a régióban a dióburok-fúrólégy az árutermelő ültetvényeken nem okozott jelentős problémát. A bakteriális betegségek a sok csapadék miatt itt is jelen voltak, de fegyelmezett növényvédelemmel kivédhetőnek bizonyultak. Itt is jövő héten kezdődik majd a betakarítás. A gyümölcsméret kedvezően alakul, különösen a tavalyi apróbb termést követően, ilyen szempontból kétségtelenül optimális volt az időjárás.
Mi a helyzet a magyar áruval?
Kiváncsiak voltunk arra is, hogy mennyibe kerül most a magyar piacokon a dió, illetve megnéztük azt is, hogy az áruházak milyen áron kínálják a termést.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a hazai tisztított dió ára
- a vidéki fogyasztói piacokon 3800-4500 forint között mozog
- a vidéki nagybani piacokon pedig 2800-3000 forint között van.
Mit láthatunk az áruházakban?
- Az ALDI online kínálatában a héjas dió 2879 Ft/kg áron kapható, a zacskós dióbél pedig 1379 Ft/csomag áron.
- A Tesco online felületén a zacskós dióbél ára 1819 Ft/csomag áron vásárolható meg.
- A Spar online webshopjában a tisztított dió ára 5990 Ft/kg, a zacskós kiszerelés pedig 949 Ft/csomag.
- A Lidl online felületén pedig 1199 Ft/csomag áron kapható a zacskós kiszerelésű dió.
Ahogy az árak mutatják, idén is zsebbenyúlós lesz a dió ára, így aki sütemény szeretne készíteni, érdemes több helyen is megnéznie az árakat. Az egyes áruházakban kisebb-nagyobb zacskós kiszereléseket is találunk így, ha csak egy adagra van szükségünk, érdemes ezen a variáción is elgondolkodni.
A dió jótékony hatása
A dió A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminban gazdag. Magjában (a dióbélben) sok a magnézium (stressz ellen, idegek védelme), cink, kálium, kalcium, folsav fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz, amely a vérképzésben segít. A szelén a szívizomgyengeség ellen kiváló, nem beszélve immunerősítő szerepéről. Rostforrásként is célszerű gondolni a dióra, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával. A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak – az alfa-linolénsav – kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrációképességet.
A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, nagy hagyományai vannak a népi gyógyászatban (diófalevél teája gyomorbántalmakra, dióhéjból készült tea bőrproblémákra stb.). A gasztronómia szintén szívesen alkalmazza: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de hamar megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani – hívja fel a figyelmet az Európai Friss Csapat program. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is különlegesen ízletes. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású.
Égető problémák az ágazatban: mi lehet a megoldás?
Támogatások célzottsága kontra a termőterület „indokolatlan” bővülése: Magyarországon az utóbbi években rohamosan nőtt a diótermő terület, ami viszont az árupiacokon már jóval kevésbé fogja éreztetni hatását, mert nagyon finoman fogalmazva a frissen telepített diósok jelentős része nem termelés-, hanem támogatásorientált. Ez azt jelenti, hogy az újonnan telepített ültetvényeket azonnal bejelentik öko, AKG stb. programokba, és minimális fenntartással bent tartják őket a támogatások felvétele érdekében. (Ez nem csak a dió területére jellemző probléma, több gyümölcsfaj esetében is jelentkezik.)
A közvetlen, normatív támogatással önmagában nincs probléma, a gondot az jelenti, ha a gazdálkodói szándék nem az áru- és profittermelés, hanem a „támogatásmaximalizálás” és „ráfordításminimalizálás” irányába megy el. Ugyanis ezen támogatások így értelemszerűen nem hasznosulnak kellő hatékonysággal, és nem feltétlenül szolgálják az ágazat technológiai, műszaki fejlődését. A termelők nagyon hasznosnak tartják viszont az ültetvénytelepítési, öntözési és a gépbeszerzési támogatásokat is, amelyek az előző években sokat segítettek a magas színvonalon termelni szándékozó gazdáknak az ültetvények modernizálásában, valamint a posztharveszt és termék-előkészítési műveletek gépesítésében.
Ez még nem minden
Dióbél: a feketén bejövő ukrán és moldáv (román) áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig. Az ilyen áru döntően kistermelőktől érkezik, akiktől nagy felvásárlók veszik meg az árut, majd összeöntik és „exportálják”. Ez egyrészt árletörő hatású, ami az igen árérzékeny magyar fogyasztókat meg is szokta fogni. Tavaly 3900 Ft/kg körül volt a dióbél termelői ára, de a piacokon a külföldi, egyértelműen rosszabb és egyenetlenebb minőségű, napon szárított, potenciálisan szermaradékokat tartalmazó dióbél kilónként pár száz forinttal mindig olcsóbban cserélt gazdát. A megkülönböztethetőség elérése (minőségi alapon) jelentősen javíthatna a hazai termék elismertségén, és építené a fogyasztói bizalmat.
Héjas dió: az európai áruházláncok pultjaira május óta érkezik a chilei és ausztrál dió, november végén megérkeznek a kaliforniai szállítások, és időről-időre megjelennek kínai tételek is. Korábban az európai láncoknál voltak olyan tenderkiírások, amelyek kifejezetten magyar dió beszerzését irányozták elő részint jó minősége, részint előnyös szezonalitása miatt (a chilei és az ausztrál után, de a francia és a kaliforniai dió előtt érkezünk áruval az európai piacokra általában nagyon jó minőséggel), ezek most már nem írnak elő magyar eredetet, csak minőségi követelményeket támasztanak, bárhonnan származhat az áru. Ez ugyanúgy vonatkozik a hazai áruházláncokra is. Bele kell törődni, hogy a magyar dió elvesztette koraiságát a chilei és az ausztrál dió európai piacokra lépésével. Előnyünk lehetne a nagy gyümölcsméret, de ez nem hoz annyival többet, hogy csak ezt használjuk ki. Azonnali, fenyegető veszély az európai piacok szűkülése, a tengerentúli versenytársak megjelenése miatt, akik ráadásul nagyon gyorsan, az utóbbi 10-15 évben fejlesztették fel európai eladásaikat. Belátható időn belül jelentősen, 4 t/ha környékére „lenne célszerű” (értsd: kell) emelni a hazai nagyüzemi termésátlagokat ahhoz, hogy komolyan labdába tudjunk rúgni a riválisokkal szemben. Ellenkező esetben középtávon felkészülhetünk a hazai ültetvények versenyképtelenné válására, hosszú vergődésére.
Címlapkép: Getty Images
