Két olyan készítmény is a klinikai tesztelés végső fázisába jutott, amely képes lelassítani az agyi megbetegedés hatásait.
Világszerte 50 millióan, Magyarországon pedig legalább 250 ezren élnek Alzheimer-kórral. Az időskori demencia azonban az egészségügyi és a szociális ellátás mellett különösen a hozzátartozókra ró jelentős terhet, így összességében itthon nagyjából egymillió ember mindennapjait érinti. A betegség azonban megelőzhető, vagy késleltethető. A testmozgás, a megfelelő étkezés, a depresszió és a szociális izoláció megakadályozása jelentősen csökkentheti a demencia kialakulását.
Az elmúlt időszakban a tudomány területén komoly előrelépés történt és két olyan gyógyszer is a klinikai tesztelés utolsó fázisába lépett, amely képes lelassítani az Alzheimer-kór hatásait – írja a Portfolio. Konkrétan a Donanemab és a Leqembi nevű gyógyszerről van szó, melyek
hatóanyaga azt a fehérjét támadja, amely az agy idegpályáinak sorvadását okozza.
Stephanie Fowler neurológus közölte: ma már bátran kijelenthető, hogy az Alzheimer-kór nem kezelhetetlen. Hozzátette: kutatásaik azt igazolják vissza, hogy a betegség lassítható, illetve mérsékelni lehet a pusztító hatásait. „Ez nemcsak nekünk siker, hanem a többi kísérleti terápia szempontjából is nagyszerű hír. Bizakodhatunk, hiszen jó úton járunk” – fogalmazott.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezen gyógyszerek szedése bizonyos pácienseknél mellékhatásként akár agyvérzést is okozhat, így a kutatóknak, tudósoknak még bőven van feladata azelőtt, hogy ezeket a készítményeket forgalomba lehessen hozni.
Erőss Loránd idegsebész, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója a szeptember 21-i Alzheimer-világnap kapcsán arról beszélt az InfoRádióban, hogy a természetes öregedéssel megjelennek az intellektuális hanyatlás jelei, de az Alzheimer-kór inkább a 70 év fölötti korosztályban gyakori. A kezdeti tünetek a memóriát érintik és a tájékozódást, a rövid, de akár a hosszú távú memória is romlik, a szituációk felismerése nehezítetté válik, az asszociációs készség romlik. Idővel megjelennek a pszichiátriai tünetek, a hangulatzavarok. „Mindezt erősíti az időskori izoláció, az időskori depresszió, a mozgásszegény élet, de ide tartozik a gondozatlan magas vérnyomás, az is növeli a kognitív hanyatlás és a demencia valószínűségét” – tette hozzá.