A tányéron az arató szűz az magától értetődően megfeleltethető a Szűz csillagképnek (Virgo).

A Szűz az a betakarítás ideje, a tél előtti készletezésé. Ezért is mondjál, hogy a szűzi típusú emberek precízek, gondosan tervezők.

Kis kitérő: a népmesékben alapvetően két fajta szűz van: az egyik a boszorkány (az elmaradhatatlan fekete macskával), a másik a szolgálója – a gyönyörű, kedves szűz. Mi lehet a boszorkány titka? Nyilván nagy hatású, gonosz, nagyon erős létező – és repül a seprűjén.

Vissza a tálhoz: az a hatalmas fej, aki benéz a Szűz felett az jócskán hasonlítható a mesei boszorkányhoz! Hatalmas méretek, ördögi tekintet, boszorkányos szemöldök.

Hátborzongató!

Még hátborzongatóbb viszont egy analógia egy tudományos ténnyel! A huszadik században azonosították a tudósok a Virgo-szuperhalmazt. Ennek egyes elemeit a 18-ik században már láthatta Charles Messier, a híres francia csillagász. Ő még külön galaxisokat vélt látni, és csak a Hubble űrtávcső segítségével vált biztossá, hogy ez egy kb. 2000 galaxisból álló szuperhalmaz. Kb. 50 millió fényévre van a központja, de akkora tömeg koncentráció, hogy ha nem ellensúlyozná a mi Tejutunk gravitációs vonzása – sokkal közelebb van, bár sokkal kisebb -, akkor egyszerűen kiszippantana minket a világűrbe. Vagyis a Szűz irányából a világmindenség egyik hatalmas erőjű galaxis csoportosulása látszik, mely hatalmas veszélyt jelentene, ha nem maradnánk benne a Tejútban.

 Nade akkor felmerül egy egyszerű kérdés, hogy ha valami csak 300 éve ismert – és akkor is csak kis részben, és az, hogy ez egy hatalmas csillagászati objektum-rendszer, akkor, hogy kerülhetett fel egy 16-ik századi tálra? Az alapján világos, hogy a tudás ráadásul még régebbi?

Továbbá, hogy lehet a népmeséink „sztárja” valaki? Azok vajon hány évesek lehetnek?

A vizuális tapasztalás egy dolog, és már az is megoldhatatlan kérdést vet fel. Honnan tudták a régiek, hogy hihetetlen gravitációs tere van egy ilyen rendszernek? Azt a kérdést nem is feszegetve, hogy több száz (ezer?) évvel Newton előtt ez, hogy jöhetett a képbe?

Na, megint elszúrtam valamit! Próbáltam egy érdekes múzeumi tárgy ábráját megmagyarázni a kedves olvasónak, és erre jól összezavartam a gondolatait – remélem! A kép a Vega Csillagászati Egyesület honlapjáról való.

Montvai György

SKYTING MAGAZIN

ElőzőGlobális felmelegedés: 8
KövetkezőRendkívüli Kormányinfó a mai napon: fontos bejelentésekre készülnek
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza