Hiába épült fel itt az ország első számú tankgyára, Zala ipara finoman szólva sem jelentős.
Az idei év első negyedévében az építőipari szervezetek teljesítménye, és a beruházások volumene is megzuhant. A jelentős vendégforgalmú térségek közül a turizmusban itt következett be az egyik legnagyobb mértékű visszaesés. Viszont, hála a Balatonnak, legalább a külföldi vendégek forgalma nőtt. Mi történik az ország nyugati végein? Most ennek jártunk utána.
Az elmúlt hónap legnagyobb híre, Zala megye kapcsán az volt, hogy augusztus közepén átadták a megyekszékhelyen a világszínvonalúnak nevezett tankgyárat. A Rheinmetall a zalai gyárában mintegy 500 embernek biztosít munkát, a német hadiipari cég közlése alapján első ütemben 163 darab „hiúz” fog legördülni a gyártósorról. Az avatón részt vett maga Orbán Viktor is, a miniszterelnök már korábban leszögezte: Zalaegerszeg büszke lehet arra, hogy a világ legmodernebb páncélozott harci járműve náluk készül. Ez csak egy ok, amiért úgy gondoltunk, Vas és Nógrád megye után, nézzük csak meg, hogyan is alakul ennek a térségnek az ipara és gazdasági helyzete. Valóban, mekkora a munkanélküliség, milyen fizetések várnak az itt munkába állókra? Mi történik egyáltalán a nyugati határszélen? Erre is kerestük a választ a KSH Fókuszban, a vármegyék legfrissebb adatait böngészve.
Magyarországon 2023. első negyedévében folytatódott a recesszió
Ha a KSH első negyedéves adatai nézzük, akkor láthatjuk, hogy a beruházások száma országos szinten (az egy évvel korábbihoz képest) 7%-kal csökkent. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a megyék többségében is kisebb volt a kibocsátás.
A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene viszont bővült, az élelmiszeripar termelése ellenben csökkent.
Azok a vármegyék hoztak jobb gazdasági mutatókat, ahol a járműipar nyomatékosabban van jelen (ilyen például Vas megye…) Országos szinten átalakulóban van a munkaerőpiac: a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. A 20 % feletti infláció mellett az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek.
Pár szóban azért bemutatjuk Zalát
Zala az ország délnyugati részén terül el, északon Vas, északkeleten Veszprém, délkeleten Somogy megye a szomszédja. A Balaton a Keszthelyi-öböl révén nyúlik be a területére. Szlovéniával 54 kilométer, Horvátországgal 44 kilométer hosszan határos, utóbbitól a Mura folyó választja el. Dombjairól is híres, nagyrészt észak–déli lefutású dombok tarkítják. A domboldalakon szőlőt, a fennsíkokon gyümölcsöt termesztenek. Zalában van Európa legnagyobb összefüggő körtése, de újabban a Muravidék, Lenti környéke a fügéről és a datolyaszilváról is egyre híresebb. Zala az a megye, ahol minden valamirevaló lakosnak (városinak is) saját hegye van, nem ám telke! Tagolt felszíne miatt a megye egyharmada erdő, az erdősültség mértéke Nógrád és Veszprém megye után itt a legmagasabb.
A megyében 27 ezer hektár élvez országos védettséget, ebben benne van az Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy része, a Mura-menti Tájvédelmi körzet, a keszthelyi kastélypark, a Hévízi-tó és a zalakomári madárrezervátum. A zalai turizmus egyik fő gerincét Hévíz adja, a megye négy településén van gyógyfürdő, további négyen pedig termálfürdő. A megye településhálózatát 10 város és 248 község alkotja, két megyei jogú városa is van: a megyeközpont Zalaegerszeg és Nagykanizsa.
Az egyik legkisebb területű megyénk
Az ország ötödik legritkábban lakott térsége, az ország területének mindössze 4,06%-át teszi ki. Zala településeinek 62 százaléka 500 fő alatti, itt található az ország legkisebb falva is. Nem csoda hát, hogy népessége évről évre csökken, de az átlagnál jobban jellemzi az elöregedés. Az elnéptelenedés különösen a 200 fő alatti településeket veszélyezteti, ebben Zala abszolút élen jár, településeinek 28 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.
Csak Békésben nagyobb a természetes fogyás
Zala nem csak kicsi megye, de a népessége is folyamatosan apad. A lakónépessége 2023. január 1-jén 262 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. 2023 I. negyedévében a születések száma 19%-kal nőtt, a halálozásoké 5,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 504 gyermek jött világra, és 1081 fő hunyt el. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 577 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 19%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi.
A házasodási kedv is bizony mérséklődött: 2023. január–márciusban 146 pár kötött házasságot, 38%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Lássuk akkor, hogyan teljesített legalább a gazdasága
2023 I. negyedévében Zalában a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 2,0 ezer fővel kevesebben, 121 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 6 ezer fős száma 0,4 ezer fővel volt magasabb a 2022. I. negyedévinél. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 1,6 ezer fővel mérséklődött, az aktivitási arány 76,8%-ot tett ki.
A foglalkoztatási ráta is csökkent a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 0,7 százalékponttal 73,2%-ra az egy évvel korábbihoz képest. A megye foglalkoztatottsága az országos átlagtól elmaradt.
A munkanélküliségi ráta is kedvezőtlenül változott, az egy évvel korábbi 4,3%-ról 4,7%-ra emelkedett. Az arány meghaladta az országos átlagot.
38 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 1,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben országosan 3,1%-os csökkenés következett be.
Visszaesésben az ipara is
A megyében folytatódott az ipari termelés 2021 szeptembere óta tartó visszaesése: 2023 I. negyedévében – a telephely szerinti adatok alapján – 8,4%-kal maradt el a kibocsátás az egy évvel korábbitól. Országosan ennél kisebb, 2,9%-os csökkenés történt – közölte a KSH. Összességében is, az ipari teljesítménye alapján Zala a kis súlyú vármegyék közé tartozik.
- Az I. negyedévi termelési érték (220 milliárd forint) az országos kibocsátás 1,6%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 58%-a volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található.
- A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 7,0%-kal elmaradt a 2022. I. negyedévitől.
- A vármegye ipari termeléséből nagyobb arányban részesülő feldolgozóipari alágak közül a gép, gépi berendezés gyártásában és az élelmiszeriparban kismértékben, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban jelentősen csökkent a kibocsátás.
- Az ipari értékesítés volumene mindkét irányban elmaradt az egy évvel korábbitól: az exporté 4,7, a belföldi eladásoké 14%-kal. A forgalom 52%-át a hazai, 48%-át a külföldi értékesítés jelentette.
- A főváros, Baranya és Tolna vármegye mellett a belföldi eladásokból származó árbevétel nagysága csak itt haladta meg az exportét.
Az egy évvel korábbihoz képest 1,3%-kal többen helyezkedtek el
2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 1,3%-kal többen, átlagosan 73 ezren álltak alkalmazásban a Zala vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak több mint héttizedét foglalkoztató versenyszférát 2,9%-os létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél ezzel szemben 2,2%-kal csökkent az alkalmazottak száma.
- A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben az adminisztratív szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 11%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 2,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal 293 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája.
- A bővülés meghaladta az országos növekedés mértékét (10,8%) is, ennek ellenére az alkalmazottak 19%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
Hiába tartozik a nyugati országrészhez, hasonló fizetéseket adnak, mint Borsodban vagy Somogyban
A nettó keresetek a versenyszférában 18%-kal, 288 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 3,9%-kal, 310 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.
Tíz üres álláshelyre átlagosan 25 álláskereső jut
Az egy évvel korábbinál 1,3%-kal kevesebb, 7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. március végén Zala vármegyében. Ezzel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia, a fogyás mértéke az országos átlagnál kisebb volt. A pályakezdő álláskeresők (221 fő) 18%-kal kevesebben lettek, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 3,3%-ot tett ki.
- Ezer lakosra az országos átlaggal egyezően 25 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Keszthelyi járásban volt a legkedvezőbb (19), a Nagykanizsai járásban pedig a legkedvezőtlenebb (35).
- Az álláskeresők legnagyobb hányada (37%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 29%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 27%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 7,0%-uk pedig diplomával rendelkezett. A 25 év alattiak között az érettségivel, illetve technikumi végzettséggel rendelkezők (43%) képezték a legnépesebb csoportot, míg az ennél idősebbek körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek (37%).
- Az álláskeresők 36%-a legfeljebb 3 hónapja nem tudott elhelyezkedni, arányuk növekedésével párhuzamosan 20%-ra nőtt az álláskeresési járadékban, és 17%-ra csökkent a szociális ellátásban részesülők hányada. Álláskeresési segélyt az álláskeresők 24%-a kapott, az ellátatlanok aránya összességében 38%-ot tett ki. A tartósan állás nélkül lévők száma 19%-kal kevesebb volt a 2022. márciusinál.
Március végén 2,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 8,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre 25 álláskereső jutott, 2-vel kevesebb, mint 2022 márciusában.
A legtöbb zalai vállalkozás a mezőgazdaságban dolgozik
2023. március végén a vármegyében az egy évvel korábbinál – nagyrészt a jogszabályi változások következtében – 1,2%-kal kevesebb, 52,6 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A többi vármegyéhez hasonlóan a regisztrált vállalkozások többségét (81%-át) kitevő önálló vállalkozók száma 1,3, a társas vállalkozásoké 0,6%-kal csökkent. A legtöbb vállalkozást (31%) a mezőgazdaságban tartották nyilván, számuk 1,3%-kal csökkent egy év alatt.
- 2023. I. negyedévben 0,9 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a vármegyében, 8,6%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 1,5 ezer vállalkozás szűnt meg, amely több mint háromszorosa volt – nagyrészt a megszűnt önálló vállalkozók (adószámos magánszemélyek) miatt – az egy évvel korábbinak. A megszűnt egyéni vállalkozók száma a vármegyék többségével ellentétben nőtt (11%-kal) az előző év azonos időszakához képest.
- A kedvezőtlen gazdasági környezettel is összefüggésben a vármegyében a társas vállalkozások 4,1%-a, az egy évvel korábbinál 0,4 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. március végén. (A részarány a fővárosban és a többi vármegyében is nagyobb lett.) Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (12,1%) – a fővárossal és a vármegyék többségével szemben – csökkent (0,4 százalékponttal).
- Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (201 darab) az országos átlag felett volt.
Döbbenetesen csökkent a beruházási kedv
2023 I. negyedévében a Zalában a székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 25%-kal visszaesett, ennél nagyobb arányú csökkenés csak Pest és Nógrád vármegyében volt. A vármegyei beruházásokból a jelentősebb arányt megvalósító feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás teljesítménye csökkent. Növekedés csak három, kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban (az információ, kommunikáció, az egészségügy, szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás területén) volt tapasztalható.
Az országos teljesítményérték 1,0%-át, 21 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a Zala megyei székhelyű gazdasági szervezetek, amely a vármegyék és a főváros rangsorában egyedül Nógrád vármegyét tudta felülmúlni.
- A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 6,0%-kal részesedtek (az országos érték 42%).
- Az egy lakosra jutó teljesítményérték 80 ezer forint volt, amely csak kis mértékben haladta meg az országos átlag harmadát. A beruházási intenzitás egyedül Nógrád vármegyében volt ennél mérsékeltebb.
- A beruházások gazdasági áganként eléggé szerteágazóak voltak. A fejlesztési források 21%-át a feldolgozóiparban, 12%-át a mezőgazdaságban, 10%-át a szállítás, raktározás területén, 8–8 %-át pedig az építőiparban és a kereskedelemben használták fel. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban, a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban, valamint a fémfeldolgozás, kohászat területén történtek a legnagyobb értékű reálbefektetések.
Az épületberuházások volumene három kivétellel minden nemzetgazdasági ágban csökkent, összességében 36%-kal.
A gép- és járműberuházások volumene 12%-kal mérséklődött, azonban a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság területén, elsősorban a belföldi beszerzések növekedésének köszönhetően, 34, illetve 21%-kal bővült.
A megye építőipari vállalkozásainak súlya is apadt
2023. I. negyedévben a megyei építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5%-os csökkenésnél nagyobb mértékben – 29%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
- A termelés visszaesését a kibocsátás nagyobb részét (63%-át) adó épületépítések 34, és az egyéb építmények építésének 17%-os volumencsökkenése okozta.
- A termelési érték alapján a megye építőipari vállalkozásainak súlya csökkent, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 2,0%-át adták, amely 0,6 százalékponttal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A Zala megyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (72,5 ezer forint) az országos átlag közel háromnegyedének felelt meg.
- 2023. I. negyedévben az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások miatt – egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 52,7 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 42%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, amit elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott.
Rendkívül alacsony a lakáspiac intenzitása
A 2010-es évek csúcsának számító, 2019. évi lakásépítési intenzitást követően 2020–2021-ben egyre csökkent, majd 2022-ben ismét kedvező irányba mozdult a lakásépítési kedv Zala vármegyében. 2023 I. negyedévében azonban rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, a vármegyei visszaesés mértéke (–51%) az országos szintű csökkenést is meghaladta. Mindössze 22 lakást vettek használatba, ebből Zalaegerszegen csupán egyet, a többi városban kettőt, községekben 19-et. A vármegyei szintű csökkenést szinte teljes egészében a vármegyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások okozták.
Zala az épített lakások tízezer lakosra vetített számát tekintve – ami az országos átlagnak csak alig több mint ötöde volt – a főváros és a vármegyék alkotta rangsorban a 15. helyet foglalta el.
Mindössze egyetlen új lakás építtetője volt vállalkozás, a többi építését természetes személyek kezdeményezték. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását a vállalkozásoknál megfigyelt visszaesés vetette vissza.
Valamennyi lakást családi házas formában adták át. A vármegyei szintű visszaesés lényegében a többszintes, többlakásos épületeknél jelentkezett, melyekben 2023 január–márciusában egyetlen lakást sem vettek használatba. Részben emiatt az új lakások átlagos alapterülete (166 m²) egy év alatt számottevően az országos átlag (95 m²) fölé emelkedett, a 22 lakásból 18 épült 4 vagy annál több szobával.
A 2020-as visszaesést követően 2021–2022-ben számottevően élénkült a lakásépítési hajlandóság Zalában. 2023 I. negyedévében viszont az országos átlagnál jóval nagyobb mértékű csökkenést regisztráltunk: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (173) az előző év azonos időszaki, közel két évtizedes csúcs mintegy harmadára esett vissza.
A jelentős vendégforgalmú megyék közül itt zuhant meg leginkább a turizmus
Zala vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá: 2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 11%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a jelentős vendégforgalmú vármegyék közül itt következett az egyik legnagyobb mértékű visszaesés.
A kereskedelmi szálláshelyeken, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeken mindhárom hónapban csökkent a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (362 ezer éjszaka) 11, utóbbiakban (51 ezer éjszaka) 18%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
- A megye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák többségét (közel hattizedét) a Keszthelyi járásban regisztrálták, itt 7,2%-kal csökkent a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest. A forgalomban szintén jelentős szeletet képviselő Nagykanizsai járásban 20%-os visszaesés következett be.
- A vendégéjszakák héttizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 19%-kal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 14%-kal nőtt. Utóbbiak forgalma ugyanakkor csökkent a magán- és egyéb szálláshelyeken. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Ausztria, Németország és Csehország volt a legjelentősebb.
- A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített. 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (126) és a bennük található férőhelyek száma (13 900) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (147 egység, illetve 15 100 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén csökkent, 624 üzemelt 5100 férőhellyel.
Címlapkép: Getty Images
A cikket írta: Pais-Horváth Szilvia
