1991-ben a Dán Meteorológiai Intézet és a Dán Űrkutatási Hivatal tudósai az utóbbit vezető Eigil Friis-Christensen irányításával összehasonlították a XX. század napfolt tevékenységét a hőmérséklet alakulásával.

Megdöbbentő hasonlóságot fedeztek fel a Nap-aktivitás és a hőmérséklet-változás alakulása között.

Többen erre úgy reagáltak, hogy ez véletlen egybeesés. Így felmerült a kérdés, hogy tudnák bizonyítani, hogy ez nem véletlen egybeesés?

Ezért a professzor és munkatársai most 400 éves periódust vizsgáltak, amikor egyáltalán voltak felmérések mindkét területen.

1550-től 2000-ig hasonlították össze a napfolt-tevékenységet és a hőmérséklet változásait. Olyan pontos korrelációt találtak ismét, hogy már megérte felállítani azt az elméletet, ami meg is magyarázza a napfolt-tevékenység és a hőmérséklet-változás összefüggését.

Az, hogy a Nap befolyásolja a hőmérsékletváltozást, az nem meglepő, hiszen a meleget sugározza a Földre állandóan. Ugyanakkor a felhők jelentős hűtő hatással is rendelkeznek. Adódik a kérdés, hogy alakulnak ki a felhők?

A XX. század elején a tudósok felfedezték, hogy a Földet szubatomi részecskék folyamatos bombázása éri. Ezek alkotják a kozmikus sugárzást. Azt, hogy ez a sugárzás nem földi eredetű, azt Victor Franz Hess osztrák szármású amerikai fizikus fedezte fel, amiért 1936-ban Nobel díjat kapott. Ezek jóval a Naprendszeren túlról származnak, és szupernóva robbanásokkor keletkeznek.

Amikor elérik a Föld légkörét, akkor találkoznak az óceánokból és tengerekből felszálló párával, és mikroszkopikus vízcseppek keletkeznek. Ezek a mikroszkopikus cseppek azután összeállnak felhőkké.

De ha a Nap aktivitása megnő, akkor a napszél erősebbé válik, és mintegy elfújja a kozmikus sugárzás részecskéit. Ekkor kevesebb felhő keletkezik, és a hőmérséklet nő.

Ezek szerint a Nap valamilyen oknál fogva, valamilyen ciklikussággal változtatja az aktivitását. Hogy ez miért lehet így, azzal még foglalkozni fogunk, de azt már most kijelenthetjük, hogy a globális felmelegedés alapjait se az emberi tevékenységben, se a tehenek emésztésében nem kell keresni. Se a széndioxid, se más gáz nem vesz ebben részt! SZERINTEM A TEHENEK HÁLÁSAK LEHETNEK A Nobel díj Bizottságnak, bár ezt a majdnem 100 éves eredményt még nem sikerült minden oldalról kielemezni.

Montvai György

SKYTING MAGAZIN

ElőzőEgy „egyszerű” kísérlet, hogy jobban megértsük a homeopátiát, és talán sok mást is!
Következő„Ugyanúgy ég, mint a Leopardok” – videón az oroszok által megsemmisített Challenger 2-es tank
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza