Számos cikkben foglalkoztunk már azzal a problémával, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó rendkívül alacsony társadalombiztosítási ellátási alapja (jelenleg havi 108 000 forint) milyen mértékben rontja a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét. További – a nyugellátás összegét mindenképpen hátrányosan befolyásoló tényező – hogy a minimálbér összegét el nem érő ellátási alapra tekintettel a kisadózó esetében is alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. szakasza szerinti arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2023-ban egy biztosított kisadózó még félévnyi szolgálati időt sem szerez, tehát az összes szolgálati idő alapján megállapított szorzószáma (Tny. törvény 1. számú melléklete) is alacsonyabb lesz. (Fontos megjegyezni, hogy mindez a nyugdíjjogosultságot – ideértve a „nők 40”-hez szükséges jogosultsági időt is – nem érinti. E tekintetben 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati és jogosultsági időt jelent.)

Általában kevesebb szó esik arról, hogy a fent említett negatív hatásokat miként tudja a kisadózó vállalkozó valamilyen formában ellensúlyozni. És ezúttal nem az üzleti alapú öngondoskodás különböző formáira (önkéntes nyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztár stb.) gondolunk, hanem a kötelező biztosítási rendszeren belüli lehetőségekre.

És noha megoldásokkal, és nem a „nem lehet helyzetekkel” szeretnénk foglalkozni, ennek ellenére elöljáróban két – kérdésekben gyakran felvetett – lehetőséget mindenképpen ki kell zárnunk.

Az egyik a magasabb összegű havi kata fizetése a magasabb összegű ellátási alap érdekében. Erre az új katatörvény (2022. évi XIII. törvény) már nem nyújt lehetőséget. (Igaz, a korábbi szabályok (2012. évi CXLVII. törvény) alapján vállalható 75 ezer forintos havi adóhoz kapcsolódó 179 ezer forintos ellátási alap sem jelentett megfelelő választ a bevezetőben említett problémákra, hiszen még ez sem érte el a tárgyévi minimálbér havi összegét.)

A másik „nem járható út”, a járulékalap megállapodás révén történő kiegészítése. A Tbj. 48. paragrafusa ugyanis a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából köthető megállapodás egyik feltételéül azt szabja, hogy a megállapodás tartama alatt a kedvezményezett nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Márpedig a kisadózóra kiterjed a biztosítás.

Forrás

SKYTING MAGAZIN

ElőzőBúcsú Balázsovits Lajostól – fotók a temetésről
KövetkezőGrád Ottó: Magyarországon még soha nem látott benzinár jön
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza