Ez a szerkezet gátat szabhat a száguldásnak. Új, az autóba építhető eszközzel kívánnak hatékonyabban fellépni a gyorshajtás ellen: az intelligens sebességszabályozó lényegében ellehetetleníti a sebességtúllépést, mivel a GPS-alapú adatbázis alapján automatikusan a megengedett sebességhez igazítja az autó mozgását.
A gyorshajtás elleni küzdelem fontos eszköze lehet az intelligens sebességszabályozó (ISA). Az USA-ban és hamarosan Magyarországon is tervezik bevezetni ezt a szerkezetet, amely a GPS-alapú adatbázis segítségével automatikusan a megengedett sebességhez igazítja az autó mozgását.
Maga a sebességkorlátozó eszköz körülbelül 570 ezer forintba kerül.
A tervezett szabályozás értelmében azoknak kellene telepíteni a berendezést, akiket öt éven belül legalább kétszer súlyos gyorshajtáson kaptak.
Amennyiben valaki nem szerelteti be a kazettát, és tetten érik, az 600 dolláros (200 ezer forint) büntetésre számíthat – írja a Zaol.
A gyorshajtás az egyik leggyakoribb baleseti ok
A lap megkérdezte Kiss Ambrust, a Magyar Autóklub Nyugat-dunántúli Regionális Szervezetének elnökét, aki szerint támogatandók a sebességtúllépés visszaszorítását célzó kezdeményezések, mivel a gyorshajtás az egyik leggyakoribb baleseti ok.
Hangsúlyozta: bár a technikai megvalósítás nem jelentene nagy akadályt, a jogi kérdések bonyolultak – például a beépítési kötelezettség és az eszköz viselésének időtartama.
Úgy véli, érdemes lenne pilot programot indítani Magyarországon, hogy felmérjék a rendszer biztonsági hatását és társadalmi elfogadottságát. Az intelligens sebességszabályozó szerinte kulcsfontosságú lehet a balesetek számának csökkentésében.
Extrém gyorshajtási esetek és az értük járó bírságok
A Rendészeti Államtitkárság szerint a Magyarországon valaha mért legnagyobb értéket 2017. augusztus 19-én az M6-os autópályán mutatta a traffipax: 277 km/óra jelent meg a rendőrök kijelzőjén. Az akkor hatályos jogszabály szerint 300 000 forintos bírság volt az autós “jutalma”. Hasonlóan brutális szabályszegést követett el információink szerint az a sofőr, aki tavaly januárban a 21-es úton a 110 km/órás megengedett tempó helyett 228 km/órával hajtott, ráadásul ugyanazon a napon még egyszer lemeszelték – igaz akkor jóval kisebb tempóval hajtott. Azonban az összes közül a legdurvább eset idén áprilisban történ a Zala vármegyei Tótszentmártonon. A rendőrök lakott területen, 50 km/órás korlátozásnál először bemértek egy 124 km/órával közlekedő motorost, akit négy percre rá 169 km/órával követett egy másik kétkerekű sofőrje. Utóbbi szabálysértőre a lehető legmagasabb 468 ezer forintos közigazgatási bírságot szabtak ki az egyenruhások. Érdekesség, hogy csak tavaly 56 milliárd forint folyt be csak a gyorshajtási bírságokból!
A rendőrség hosszú évek óta egyre keményebben lép fel a sebességhatárt be nem tartók ellen, ennek is köszönhető talán, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek száma csökkenő tendenciát mutat. Mégis ritkaságszámba megy az az autós, aki még sosem kapott gyorshajtásért büntetést. Fontos tudni, hogy hazánkban a gyorshajtókat szabálysértési vagy közigazgatási bírsággal büntetik. Cikkünkben több kérdésre is igyekszünk válaszolni!
Gyorshajtás: mikor kaphatunk szabálysértési bírságot?
Szabálysértési bírságot jellemzően akkor szabnak ki, amikor városon belül kisebb sebességhatár átlépés történik, egészen pontosan ha 15-20 km/óra közötti eltéréssel mérnek be minket 50 km/órás táblánál. Mivel a rendőrség két éve eltörölte a traffipaxokra vonatkozó mérési toleranciát, így akár 1 km/órás túllépés is szankcionálható, feltéve ha a mérés után a helyszínen rendőri intézkedésre kerül sor.
Mekkora lehet a helyszíni bírság?
A gyorshajtás mértékétől függően a helyszíni bírság 5000-50 000 forint lehet.
Mikor kaphatunk közigazgatási bírságot?
A törvény úgy fogalmaz, hogy közigazgatási bírságot akkor kaphatunk sebességtúllépésért, ha 100 km/óra alatt 15 km/órával vagy 100 km/óra felett 20 km/órával lépjük túl a megengedett sebességet. Ebből kiolvasható, hogy például autópályán – a helyszíni rendőri intézkedés esetét leszámítva – 20 km/órás sebességtúllépéstől szankcionálnak.
Mekkora a legkisebb és legnagyobb büntetés?
A hazai legkisebb büntetés – az említett helyszíni bírságot leszámítva – tavaly nyár óta 50 000 forint. A legnagyobb büntetés mértéke is nőtt, a korábbi 300 000 forint helyett 468 000 forint a kiszabható maximum. Ezt akkor róható ki, ha például valakit 50-es táblánál 75 km/óra feletti tempóval mérnek be, de a szabályok szerint akkor is 468 000 forintos büntetést postáznak, ha 100 km/órás tempólimitnél vagy felette a megengedetthez képest 110 km/órával gyorsabban hajt a sofőr.
Van lehetőségünk fellebbezni?
A rendőrség a büntetéseknél 50 000 forintos bírság összegig három havi, felette hathavi részletfizetést is engedélyez, illetve ekkora mértékű fizetési halasztás is lehetséges. A bírság ellen – helyszíni büntetésnél – a dokumentum aláírásával már nincs helye fellebbezésnek, de közigazgatási bírság ellen élhetünk ezzel a jogunkkal. A rendőrség lehetőséget biztosít arra, hogy a gyorshajtásról szóló képfelvételt megtekintsük, ehhez a rendőrség honlapján a rendszámot és az iratazonosítót kell megadni.
Köszönet és tisztelet illeti mindazokat – rendőröket, ügyészeket, bírókat, mentőket, tűzoltókat, katasztrófavédelmi szakembereket, hivatásos és polgári alkalmazottakat, önkéntes segítőket –, akik minden balesetnél, katasztrófahelyzetben és váratlan életveszélyes szituációban azonnal helytállnak, és mindennapos áldozatvállalásukkal, kitartó munkájukkal a lakosság biztonságát, életének védelmét, a közrend fenntartását és az igazság érvényesülését szolgálják – Hirmagazin.eu
