A Föld és hold keringéses tánca évmilliók óta tart, ám most egy apró jelenség máris azt vetíti előre: a Hold lassan, de biztosan távolodik bolygónktól. Mérések szerint évente nagyjából 3,8 centiméterrel nő a távolság a kettőjük között, ami eleinte alig észrevehető, de hosszú idő alatt jelentős hatást gyakorol.
Ez a folyamat az árapályerők kölcsönhatásának következménye: a Föld forgása során keletkező apály és dagály eltolódik a Hold helyzetéhez képest, ami gravitációs energiát ad át a Holdnak, és így emeli magasabb pályára. Ennek viszonzásaképp a Föld tengely körüli forgása lassul – ami azt eredményezi, hogy egyre hosszabbak lesznek a nappalok évszázadokkal, évmilliókkal később.
A Hold távolodásának egyik leglátványosabb jövőbeni következménye az lehet, hogy körülbelül 600 millió év múlva már nem lesznek teljes napfogyatkozások. Addigra a Hold látszó átmérője túl kicsivé válik ahhoz, hogy teljesen elfedje a Napot az égbolt egy adott pontjáról, így csak részleges napfogyatkozások fordulhatnak elő, ha egyáltalán.
