Sokkal többet kellene tesztelni, mondja dr. Duda Ernő biológus-immunológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora.
– Mennyire igaz, hogy a koronavírussal szemben inkább az idősebbek veszélyeztetettebbek?
– Inkább azt mondanám, hogy azok, akiknek egyéb betegségük is van, mert vannak egészséges öregemberek, és beteg fiatalok is. Most már hallottunk olyan híreket is, hogy gyerekek és fiatalok is meghaltak. Nyilvánvaló, hogy ha valakinek a szíve nincsen jó állapotban, az nagyon nehezen él túl 2-3 napot 40 feletti lázzal. És az is biztos, hogy aki egész életében dohányzott, annak a tüdejét már alaposan megviselte a bagó.
Az már kiderült, hogy nemcsak Kínában, hanem Európában is sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez arra vezethető vissza, hogy a férfiak többet dohányoznak.
Nagyon veszélyeztetettek még a radio-, vagy kemoterápiával kezeltek és a szervátültetettek, hiszen ők immunhiányos állapotban vannak.
– A kormány, a szakemberek, de a közösségi média is folyamatosan az otthonra maradásra szólítanak fel, különösen az időseket figyelmeztetik. Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy mintha a fiatalok fegyelmezettebbek lennének.
Hogy saját családomat említsem: nagy fiam, unokámmal és menyemmel második hete önkéntes karanténban vannak.
– Nagyon helyes! Ha egy hónapig mindenki a fenekén maradna a lakásában, eltűnne a vírus. De ezt elég nehéz megoldani. Pedig ha a fertőzött ember nem tudja továbbadni a vírust, megszűnik a járvány. Ebből a szempontból lenne borzasztó nagy jelentősége annak, hogy a tünetmentes fertőzötteket felderítsük. Ennek pedig egyetlen módja van: rengeteg tesztet kell végezni.
Ha megnézzük a hivatalos adatokat, kiderül, hogy Magyarországon 4% felett van a halálozási arány. Az összes körülöttünk lévő országban 1% alatt van. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon rosszabb az egészségügy, többen halnak meg, hanem azt, hogy sokkal kevesebb fertőzöttről tudunk.
Vagyis körülbelül 800-1000 olyan fertőzött terjeszti a vírust, aki nem is tudja magáról, hogy fertőzött, és mások sem tudják. Ez nagyon nagy hiba.
– A legfrissebb adatok szerint eddig alig több, mint 10 ezer tesztet csináltak.
– Számomra ez azért felfoghatatlan, mert a teszt olcsó. Ausztriában napi 5000 a cél! Gondoljon bele, hogy Dél-Koreában több mint negyedmillió szűrést végeztek! Ha egymillió embert letesztelnének, az is csak 2 milliárd forint kiadást jelentene. Miközben a gazdasági károk százmilliárdok lehetnek. Helyszínek is lennének hozzá: ismereteim szerint csak Szegeden van legalább 20 olyan labor, ahol ezt a tesztet meg lehetne csinálni. De nem is kellene ennyi: ha akkreditálnának országosan öt-tíz labort, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, meg lehetne ezt vidéken mindenütt oldani.
-Az önkéntes karantén mellett Ön milyen megoldást javasol a fertőzés megelőzésére?
– A személyes higiénia és a karantén tökéletesen elegendő lenne, ha az emberek betartanák. És ha nem kényszerítenék őket olyan helyzetekbe, hogy nem tudják betartani. Biztosan Ön is látta a képeket a repülőtérről, ahol iszonyú tömegben állnak az emberek, órákon keresztül várják, hogy beengedjék őket. Hogy nem lehet azt megoldani, hogy az emberek legalább két méterre álljanak egymástól? Ismerőseimtől hallottam, hogy egyszerre megérkezett két gép, összesen 600 utassal, és a 600 ember két órán keresztül fertőzte egymást. Ráadásul azokat, akik most megérkeztek – mindegy, hogy honnan – semmilyen módon nem tartják számon, sem őket, sem a kontaktjaikat.
Lengyelországban például kifejlesztettek egy telefonos applikációt, és a külföldről hazaérkezettek választhatnak: vagy időnként meglátogatja őket a rendőr, hogy megnézze, otthon vannak-e, vagy pedig kapnak egy applikációt, és bármikor jöhet egy jelzés, csináljon magáról egy szelfit, küldje el az egészségügyi hatóságoknak. Ebből pontosan tudják, hogy betartja-e a karantént vagy sem.
Ezt olyan nagyon bonyolult lenne átvenni a lengyelektől, vagy egy hasonlót kifejleszteni? Gondoljon bele: ha az említett 600 ember között volt 2-3 fertőzött, akkor azóta már 30-40 ember Magyarország-szerte terjeszti a vírust és nem tudunk róla.
-A koronavírus járvány lefolyásáról sokféle forgatókönyv terjed. Ön szerint melyiknek van a legtöbb realitása?
– Tudományos kutatóként nem bocsátkozhatok jóslatokba. Ötféle variáció volt, és az egyik be fog jönni. A legoptimistább verzió, hogy ahogyan a SARS és a MERS egyik napról a másikra eltűnt, ez is eltűnik.
A legpesszimistább, hogy velünk marad, mostantól fogva időről időre mindenütt meg fog jelenni, és szép lassan a lakosság jelentős körében kialakul egyfajta védettség, de ez akár évekig is eltarthat.
Az is elképzelhető, hogy mivel a koronavírus náthavírus, szezonálissá válik, de azért én ebben nem nagyon bíznék. A virológusok jól ismerik azt a tényt, hogy ha egy ilyen állati vírus átkerül az emberi populációba, a mutációk következtében egyre jobban hozzászokik az emberhez, egyre hatásosabban fertőz, tehát egy sokkal súlyosabban fertőző vírus alakulhat ki. De az is ismert, hogy rengeteg olyan vírusgazda-rendszer van, ahol a vírus egyre enyhébb tüneteket okoz, mivel „ez az érdeke”. Ha valakit ágyba kényszerít egy súlyos betegség, az kevésbé tud fertőzni, mint aki jól van, felül a vonatra, buszra, és rengeteg embert megfertőz.
Ez az öt variáció, de hogy melyik jön be, fogalmunk sincs.
A dolgok jelenlegi állása arra utal, hogy a koronavírus velünk fog maradni.
szmo, Hirmagazin.eu
