Vajon hogy tud több pénzt kicsalogatni a vendég zsebéből egy jól összeállított étlap? Mutatjuk a trükköket!
Egy étlap nem csupán ételek felsorolása, ennél jóval fifikásabban állítják össze, hogy egyrészt könnyen olvasható legyen, másrészt viszont minél több pénzt muzsikáljanak ki a vendégek zsebéből. Felsorolunk néhány módszert, amivel az éttermek megpróbálnak hatást gyakorolni rád a rendelésnél. A Szeretlek Magyarország összeállítása.
1. Korlátozzák a választási lehetőségeket
A legjobb étlapok a döntési paradoxonra építenek. Minél nagyobb a választék, annál jobban elveszve érzi magát a vendég. Kiderült, hogy a kulcsszám a hetes. Hét előétel, hét leves, hét főétel stb. Ha ennél több kerül az étlapra, a vendégek összezavarodnak, és azt rendelik, amit eddig is szoktak. Nincs abban semmi szégyen, ha ragaszkodsz a szokásoshoz, de egy jól összeválogatott étlappal bátrabban próbálsz ki valami újat.
2. Képeket is tesznek az étlapra
Az étel mellé biggyesztett jó minőségű kép akár harminc százalékkal is növeli az eladásokat. Az ember úgy reagál egy képre, mintha elé tették volna a tányért. Amikor igazán éhes vagy, akkor azt kéred, ami a képen van. Minél élénkebb, realisztikusabb a kép, annál erősebb választ stimulál. Ha viszont túl sok fotó szerepel az étlapon, gyengül az érzékelés. Emiatt a legelőkelőbb éttermek egyáltalán nem tesznek fel ételfotókat.
3. Manipulálják az árakat
Sokszor lehagyják a pénznemet, hogy ne emlékeztessék a vendéget arra, hogy éppen a pénzét költi. Az étel nevét és árát gyakran kipontozott vonal köti össze, ez a régi írógépek hatása. Azonban ilyenkor a vendégek általában az árat nézik először, és azt az ételt választják, ami az olcsóbb árhoz köthető. Kifizetődőbb egy étteremnek, ha rögtön az étel után írják az árat, ugyanazzal a fonttal, mert így átsiklik rajta a szem.
4. Drága elterelés
Az életben és az étlapon is minden a perspektíván múlik. Ha az étlap tetején egy drága ételt tüntetnek fel (például homárt), akkor ahhoz képest a többi étel olcsónak fog tűnni. A magasabb ár a vendégek fejében a magasabb minőséghez is kötődik. Egyszer ugyanazt az ételsort 8 dollárért, máskor 4 dollárért adták egy étteremben. A nyolcdolláros vevők ízletesebbnek vélték az ételt, mint azok, akik csak négy dollárt fizettek érte.
5. Trükköznek a szemeddel
A szupermarketekben is szemmagasságba helyezik a legtöbb profitot hozó termékeket. Az étlapon is. A jobb felső sarok a prémium hely, egy üres papíron vagy egy újságlapon is azt vesszük először szemre. Ide kerülnek a legjobban eladható ételek. Az előételek és a saláták helye a bal felső sarok. A legnagyobb bevételt garantáló ételeket akár kerettel is kiemelik, hogy odavonzza a vendégek szemét.
6. A színekkel játszanak
Különböző színek különböző érzelmeket váltanak ki. Azt azonban nehéz megállapítani, hogy az étlapokon milyen színek a legszerencsésebbek. Annyi talán elmondható, hogy a piros gerjeszti az étvágyat, míg a sárga figyelemfelkeltő. A kettő kombinációja tökéletes lehet.
7. Elegáns nyelvezet
A hosszú, részletes leírások adják el a legtöbb ételt. Akár harminc százalékkal nagyobb bevételt lehet elérni, ha hosszasan ecsetelik, miből és hogyan áll össze az étel, mert a vendégek úgy érzik, valami többet kapnak a pénzükért. Így lesz a csokipudingból bársonyosan kellemes csokoládés meglepetés, ami talán nem meglepő módon job kritikákat is kap majd. Az embereke azt eszik, amit megetetnek velük. Egy felmérésben ugyanazt a bort adták a vendégeknek, csak egy részüknek azt mondták, hogy Észak-Dakotából származik, a többieknek meg azt, hogy Kaliforniából. A teszteken a kaliforniai bor sokkal job helyezést ért el, mint az észak-karolinai, holott mindkét esetben egy olcsó, kétdolláros bort szolgáltak fel.
A “bio”, a “helyi”, és a “tanyasi” szavak szintén nagy vonzerőt jelentenek, mert a vendég szemében az étel magasabb minőségét jelentik. Ezek a verbális próbálkozások oda vezettek, hogy Amerika néhány államában bevezették az “ Igazságot az étlapon” törvényeket, mert az éttermek kissé túlzásba vitték a mesélést.
8. A nosztalgia varázsa
Mindenkinek van egy olyan étele, ami visszarepíti a gyermekkorba. Az éttermek ezt ki is használják. Boldog családi emlékek, hagyományok, nemzeti virtus… a vendégek imádják ezt a megközelítést, és szívesen rendelik is ezeket az ételeket, látni akarják, ugyanúgy készítik-e őket, mint az “ő korukban”. Jusson eszedbe ez a bekezdés, amikor legközelebb Nagymama Húslevesét rendeled.
