Ízletes halak, finom tészták, friss saláták és sok gyümölcs. A görögök, az olaszok és a spanyolok tudják, hogyan kell kényeztetni az ízlelőbimbókat és óvni a szívet. Egyél finomakat, és vigyázz a szívedre úgy, ahogy a mediterráneumban élők!
A felfokozott tempó és a rohanó életmód miatt egyre kevésbé tudunk odafigyelni az étkezésünkre, így a sok gyors- és félkész étel tovább növeli a stressz és amozgásszegény életmód következtében kialakuló szív-és érrendszeri betegségekkockázatát. Ha két végén égeted a gyertyát, az étkezésedre különös figyelmet fordíts, mert nemcsak az alakodat, hanem szívedet is védened kell, ha sokáig és egészségben szeretnél élni. A szívinfarktus, a magas vérnyomás, a stroke, valamint a szívritmuszavar a leggyakoribb civilizációs betegségek és halálokok. Így étkezz, hogy minél nagyobb eséllyel elkerülhesd őket!
Szívvédő mediterrán konyha
Kutatások igazolják, hogy a mediterrán étrendet követők között alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, miközben a nyugati társadalmakban a leggyakoribb halálokok között tartják számon ezeket. A sok zöldség, gyümölcs, az olívaolaj és az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak alkotta menüsor jó hatással van az érrendszerre, óvja a szívet, és olyan ízélményekkel ajándékoz meg, amit nem lehet nem szeretni.
Folsavban gazdag zöldségek
A friss zöldségek és gyümölcsök nemcsak a szívünket, hanem egész szervezetünket segítenek egészségesen tartani. A mediterrán országokban, a görögöknél, a spanyoloknál és az olaszoknál a rostokban, vitaminokban gazdag ételek finoman fűszerezettek, így nemcsak egészséges, hanem ízletes fogások kerülnek az asztalra. A folsavban bővelkedő, a szív- és érrendszert védő zöld színű zöldségek segítenek a vérképzésben és az egészséges vérkeringés fenntartásában. A folsav a magzat fejlődésében is fontos szerepet játszik, így a várandós kismamák étkezésében is nélkülözhetetlen. A magas folsavtartalmú zöld leveles zöldségek, mint amilyen a zöldsaláta, a brokkoli, a spenót és a sóska, jó, ha hetente szerepelnek az étrendünkben. De sok folsavat találunk a hüvelyesekben, a babban, a borsóban és a lencsében, valamint az avokádó és a spárga is gazdag folsavban.
Alakodra és szívedre vigyázó durumliszt
Itthon is egyre több helyen szolgálnak fel durumlisztből készült tésztákat, aminek Olaszországban és Spanyolországban nagy hagyománya van. A durumliszt nem emeli az egekig a vércukorszintet, lassabban szívódik fel, így nemcsak tovább ad telítettségérzetet, hanem a szív- és érrendszerre is jótékonyan hat. A durumliszt nem hizlal úgy, mint a fehér liszt, így egyik alapvető eleme a mediterrán diétának, amelyben a napi energiabevitel 55%-át a szénhidrát teszi ki. Természetesen nem mindegy, hogy a szénhidrátokat milyen formában visszük be a szervezetünkbe, azonban ha durumlisztből készült tésztával gazdagítjuk a menüsort, akkor amellett, hogy az éhségérzetünk sem jelentkezik olyan hamar, mint az egyszerű fehér lisztből készült tészták után, a szívünknek is jót tehetünk.
Szívvédő omega-3 zsírsavak
Az omega-3 zsírsavak legjobb forrásai a tengeri halak. A rendszeres halfogyasztás hozzájárul a szív egészséges működéséhez, így érdemes példát vennünk a mediterrán és a japán konyháról, ugyanis mind Japánban, mind a mediterrán országokban jóval alacsonyabb a szívbetegségek aránya, mint nyugaton. A tengeri halak közül a lazac kiemelkedő omega-3-, valamint vitamin- és ásványianyag-forrás, jó hatással van a vérnyomásra, erősíti az immunrendszert, és a szívet is védi. Az esszenciális omega-3 zsírsavak a halakon kívül a tojásban, a tejtermékekben és a hüvelyesekben is megtalálhatók, így ha esetleg nem vagy a tengeri élőlények rajongója, alternatív megoldásként ezek közül az ételek közül is válogathatsz.
Antioxidánsban bővelkedő olívaolaj
Az olívaolaj és az omega-3 zsírsavban gazdag olajok támogatják szívünk egészségét, így a hagyományos vaj, zsír és kevert étolaj helyett válasszuk az olívaolajat. Az olívabogyóból sajtolt mediterrán olaj gazdag esszenciális zsírsavakban, amelyek segítik a zsírban oldódó vitaminok feloldódását. A WHO a legegészségesebben étkező népnek a krétaiakat tartja, akik havonta átlagosan 1,3 liter olívaolajat fogyasztanak, kenyérhez, mártogatósokhoz, salátákhoz, főzéshez egyaránt használják. Az olívaolaj magas antioxidánstartalma révén védi az érhálózatot és a szívet, miközben a koleszterinszintre is jótékonyan hat, ugyanis főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Az olívaolaj az idegrendszeri megbetegedések és a káros szabad gyökök ellen is védelmet nyújt, amik többek között az idő előtti öregedésért is felelősek. Az A-, D- és E-vitaminban gazdag olaj a szívinfarktus esélyét is csökkentheti. Az extra szűz olívaolajat salátákhoz, a normál olívaolajat pedig főzéshez használd.
Forrás: nlcafe.hu
