0.9 C
Budapest
2023. január. 27. péntek

64 éve tértek haza, akik túlélték a lehetetlent! Hőseink, akikre mindig emlékezni kell!

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt térhetett haza a Szovjetunióból.

Magyarország, 1945. január – Civileket és honvédeket terelnek a szovjet gyűjtőtáborba (MTI Fotó/Jevgenyij Haldej)

A parlament Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő indítványát elfogadva kérte meg a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

Balatonalmádi, 1945. március – Szovjet hadifogságba esett magyar és német katonák menete (MTI Fotó/Jevgenyij Haldej)

A képviselők kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát. A határozat szorgalmazta, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét.

Debrecen, 1946. augusztus 11. – Molnár Erik népjóléti miniszter (középen) üdvözli a szovjet fogságból hazatért magyar hadifoglyok első csoportját a debreceni átmeneti hadifogoly-központban (MAFIRT felvétel)

A XX. század egyik legsúlyosabb tragédiája
A gulág, az ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb tragédiája. Amikor 1917. november 7-én a bolsevikok hatalomra jutottak Oroszországban, igyekeztek ellenőrzés alatt tartani mindazokat, akiket származásuk, politikai meggyőződésük, vallásosságuk, az átlagosnál jobb anyagi helyzetük, képzettségük miatt vagy más oknál fogva “a nép ellenségének” minősítettek. Ennek két legfontosabb eleme az “elszigetelés” és a kényszermunka volt.

Debrecen, 1946. augusztus 11. – A szovjet fogságból hazatért magyar hadifoglyok első csoportja megérkezik a debreceni vasúti pályaudvarra (MAFIRT felvétel)

Az 1917. december 7-én létrehozott VCSK, közismert nevén a Cseka és utódszervezetei (OGPU, NKVD), illetve az igazságügyi népbiztosság feladata volt, hogy nagy tömegben olcsó “emberanyagot” biztosítson a nagyszabású építkezésekhez, a természeti kincsek kiaknázásához. 1930 és 1956 között ezeket a munkatáborokat a belügyi szerveknek alárendelt Lágerek Főparancsnoksága fogta össze, ennek orosz nevéből – Glavnoje Upravlenyije Lagerej – származik a gulág kifejezés.

Debrecen, 1946. augusztus 11. – Orvosi vizsgálatnak vetik alá a szovjet fogságból hazatért magyar hadifoglyok első csoportját, miután hadifogolyvonatuk befutott a debreceni vasúti pályaudvarra (MAFIRT felvétel)

Embertelen körülmények közötti megpróbáltatások
Már 1944 előtt is került néhány száz magyar – csaknem kivétel nélkül emigráns kommunista – ezekbe a táborokba. A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy 800 ezer embert hurcolhattak a Szovjetunióba, ahonnan csak átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, ha túlélték az embertelen körülmények közötti megpróbáltatásokat.

Debrecen, 1946. augusztus 11. – Ebédet osztanak a szovjet fogságból hazatért magyar hadifoglyok első csoportjának, miután hadifogolyvonatuk befutott a debreceni vasúti pályaudvarra (MAFIRT felvétel)

Egy 1949. évi szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539-ben adta meg, a harmaduk civil volt. Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben haltak meg, és nincs benne a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és meghalt több tízezer magyar katona sem. A foglyok száma egyes becslések szerint 600-700 ezer lehetett, más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is.

Debrecen, 1946. augusztus 11. – Orvosi vizsgálatnak vetik alá a szovjet fogságból hazatért magyar hadifoglyok első csoportját, miután hadifogolyvonatuk befutott a debreceni vasúti pályaudvarra (MAFIRT felvétel)

Közel kétszázezren soha nem tértek haza
A túlélők legnagyobb része 1949-re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mert otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben meghaltak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető.

Budapest, 1946. augusztus 31. –
Hozzátartozóik köszöntik a szovjet fogságból hazaérkezett magyar hadifoglyok vonatát a Nyugati pályaudvaron, amely Debrecenen keresztül futott be Budapestre (MAFIRT: Cserna György)

A kényszermunkások között különösen nehéz sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált rendkívül súlyossá, ekkor hozták létre ugyanis a Gulágon belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak öt-hat ezer élte meg a szabadulást, ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai ellenségként kezelték őket.

Budapest, 1946. augusztus 31. – Szovjet fogságból hazaérkezett magyar hadifoglyok állnak a Nyugati pályaudvar rámpáján, hogy az őket kereső családtagjaik könnyebben megtalálhassák őket. Az újabb hadifogolyvonattal 976 férfi érkezett Debrecenen keresztül Budapestre (MTI Fotó/MAFIRT: Cserna György)

Budapesten az V. kerületi Honvéd téren található a gulág áldozatainak 1993-ban felállított emlékköve. A kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd 2017. február 25-éig meghosszabbította.

Budapest, 1946. augusztus 31. – Kislány öleli át a szovjet hadifogságból hazatért édesapját a Nyugati pályaudvar rámpáján. Az újabb hadifogolyvonattal 976 férfi érkezett Debrecenen keresztül Budapestre (MAFIRT: Cserna György)

2016-ban Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 címmel vándorkiállítást indítottak útnak, amelyet egy év alatt csaknem 50 helyszínre, 20 külhoni magyar településre is eljuttattak.

Debrecen, 1947. június 18. – Feldíszített vonaton érkezik Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára és Molnár Erik népjóléti miniszter Debrecenbe, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a Szovjetunióból hazaérkező újabb 1500 hadifoglyot (MTI/MAFIRT: Bass Tibor)

Az emlékév keretében több tudományos konferencián, rendezvényen és megemlékezésen foglalkoztak a témával. 2017 februárjában adták át a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közreműködésével létrehozott Elhurcolva, távol a hazától című adatbázist, amely tartalmazza és online kutathatóvá teszi a szovjet hadifogolytáborokban meghaltak adatállományát.

Debrecen, 1947. június 4.
– Megérkeznek az első hadifoglyok a máramarosszigeti gyűjtőtáborból Debrecenbe (MTI Fotó/MAFIRT: Bass Tibor)

Szintén februárban a ferencvárosi pályaudvarnál, – ahonnan az embereket a gulágra szállították – Málenkij robot- emlékhelyet avattak fel.

További képek:

Debrecen, 1947. június 4. –
Rákosi Mátyás köszönti az első szerelvénnyel hazaérkező hadifoglyokat a debreceni állomáson (MTI)

 

Budapest, 1947. május 15.
– Asszonyok küldöttsége fejezi ki köszönetét a Szovjetunióból visszatérő hadifoglyok családjai nevében Georgij Puskin szovjet nagykövet előtt a hadifoglyok hazaszállítását ünneplő hálatüntetést követően. A hadifoglyok hazaszállítása 1945. után még évekig húzódott, legtöbben csak 1947-ben térhettek haza (MTI Fotó/MAFIRT: Adorján Rezső)

 

Budapest, 1947. május 15. – “Hálatüntetés” a Hősök terén, ahol “asszonyok köszönik meg a Szovjetuniónak a hadifoglyok hazaengedését” (MAFIRT: Bass Tibor)

 

Budapest, 1947. május 15.
– “Hálatüntetés” a Hősök terén, ahol “asszonyok köszönik meg a Szovjetuniónak a hadifoglyok hazaengedését” (MAFIRT: Bass Tibor)

 

Budapest, 1947. május 15. – “Hálatüntetés” a Hősök terén, ahol “asszonyok köszönik meg a Szovjetuniónak a hadifoglyok hazaengedését” (MAFIRT: Bass Tibor)

 

Debrecen, 1947. október 30. – Rendezett sorokban állnak a debreceni pályaudvar mellett a szovjet hadifogságból hazaérkezett férfiak. Közöttük van a százezredik magyar hadifogoly (MTI Fotó/Magyar Fotó: Bauer Sándor)

 

Záhony, 1948. április 1.
– A már nem is remélt ölelés, a boldogság pillanatai. Hadifoglyok fogadása Záhonyban. A hadifoglyok összlétszáma a háború befejezése után jelentősen megugrott. 1945 júliusában már 2 688 275 fő volt, köztük 425 319 magyar. 1948 végén szovjet hadifogolytáborokban 7506 magyar hadifogoly tartózkodott (Magyar Fotó: Bauer Sándor és Kotnyek Antal)

 

Záhony, 1948. április 1. (Magyar Fotó: Bauer Sándor és Kotnyek Antal)

Forrás: MTI, MAFIRT, hirado.hu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Bruce Willis egyik utolsó filmje: Távfelügyelő (Wire Room) – videó

Bruce Willis egyik utolsó filmje (2022), izgalmas, fordulatokban gazdag thriller..   Teljes film magyarul: Távfelügyelő (Wire Room) Kellemes szórakozást a filmhez! Még több...

A napenergia előnyei – a szolárzuhany mindenki számára gazdaságos megoldás

Sokba kerül a meleg vizes zuhanyzás? Attól függ! Ugyanis létezik olyan energiabarát megoldás, ami nyáron a napban rejlő...

Egy órán keresztül próbálták újraéleszteni azt a taxisofőrt, aki vezetés közben kapott infarktust a Keleti pályaudvarnál…

Ismerősök és ismeretlenek is hősnek tartják Istvánt - írja a ripost.hu Katonák és rendőrök árasztották el a Keleti pályaudvar környékét –...

Mutatjuk, mik lesznek 2023 szextrendjei (18+)

Ahogy az élet minden egyéb területén, úgy szex téren is jönnek-mennek a trendek. De vajon mik jellemzik 2023-at,...