Minden évben világszerte körülbelül másfél millió ember hal meg sztrók miatt, és a rokkant állapotok túlnyomó részéért is agyi érkatasztrófa a felelős. Sokan észre sem veszik, hogy átestek a sztrókon, mert a tünetek a megjelenés után eltűnnek, azonban, ha valakinél néma sztrók következik be, várható, hogy újra lecsap ez a súlyos betegség, és lehet, hogy akkor már késő lesz!
A sztrók az agyi erek keringés zavara miatt bekövetkező veszélyes idegi károsodás. Hátterében elsősorban trombózis – helyi vérrögösödés -, embólia – verőér-elzáródás a vérárammal tovasodort vérrög által – és vérzés áll. Ha egy agyi ér elzáródik, és az ezt követő 180 percben nem vetnek be vérrögoldó kezelést, idővel – a közben végbemenő maradandó károsodások miatt – később már sajnos nincs is jelentősége.
Tehát a sztrókot követő első néhány óra dönti el, hogy valaki életben marad-e, illetve tartós szövődmények lépnek-e fel. Így már a stroke bekövetkeztének sejtése esetén is azonnal szakemberhez kell fordulni.
Míg a szívrohamot igen nagy fájdalom kíséri, addig a sztrók rendszerint nem okoz kifejezett fájdalmat, így a betegek nem is veszik észre, nem fordulnak rögtön szakemberhez, gyakran csak napok elteltével mennek orvoshoz.
A néma agyi érkatasztrófa jelei
- Nyelési nehézségek, hányinger
- szédülés, egyensúlyzavar
- látás vesztés, kettős látás, látótérkiesés
- egyik oldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás
- Beszédkészség vesztése: szóformálási problémák, dadogó beszéd
- Féloldali bénulás – a szájzug félrecsúszása, arc fél oldalának bénulása
A jelek együtt és részlegesen is megjelenhetnek. A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amelyek percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek.