23.6 C
Budapest
2024. május. 19. vasárnap
HomeIdőjárásKlímaváltozás50 éve bukkantak rá a kutatók az Antarktisz jegén egy hataémas méretű...

50 éve bukkantak rá a kutatók az Antarktisz jegén egy hataémas méretű lyukra, ami a maga 80 ezer km2-es nagyságával majdnem akkora, mint hazánk..

Telente ugyanis az antarktiszi jég területe hatszorosára nő, de a tengeri jégben lyukak keletkeznek. A szárazföldről érkező erős szél befagyasztja a vizet ezekben a lyukakban, ám azok időről időre kirepednek, így ezek a lyukak hol kinyílnak, hol eltűnnek. 1974 óta próbálják megfejteni e jelenség okát, és most úgy tűnik, sikerült magyarázatot találni a fél évszázados rejtélyre.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Weddell-tenger víz alatti áramlata sót és melegebb vizet hoz a felszín közelébe, ami csökkenteti a felszíni víz fagyáspontját, így alakulnak ki és maradnak fenn egy ideig a jégben lévő lyukak. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás már most is erősebbé teszi a déli kontinensről érkező szeleket, így a jövőben még több ilyen lyuk nyílhat. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel a globális óceán vizeinek 40 százaléka az antarktiszi partvidékről származik, ezért létfontosságú a bolygó éghajlatának szabályozásában.

Ahhoz, hogy jobban megértsük e fentielet, íme néhány adat az Antarktiszról:

Az Antarktisz földrajzát a kontinens felfedezését követően még sokáig nehezen lehetett leírni, a rendelkezésre álló kevés adat miatt; a földrajzi viszonyok felderítését jelentősen nehezítette a földrész mostoha időjárása és a felszínt borító jég jelentős vastagsága. A partvonal pontos meghatározása még az 1960-as években is kérdéses volt, és a part mentén folyamatosan leváló kisebb-nagyobb, de néha országnyi méretű jégtömbök miatt még ma is folytonosan változik a kontinens körvonala. A műholdas és egyéb korszerű vizsgálati módszerek előtt a felfedezők és kutatók még érzékcsalódásaiknak is ki voltak téve, amikor az Antarktisz partvonalát vagy a belső területek földrajzát próbálták leírni.

Hagyományosan az Antarktisz fogalom alatt magát a szakirodalomban sokszor Antarktika néven emlegetett kontinenst, és az annak környezetében fekvő szigetek és tengerek összességét értjük; gyakori, elfogadott szinonímája az elnevezésnek a Déli-sarkvidék kifejezés is. A köznyelv olykor Antarktisz/Antarktika szinonimájaként használja a Déli-sark kifejezést is, ez azonban téves, mivel a Déli-sark egy pontosan meghatározható földrajzi pont, mely a déli szélesség 90. fokánál helyezkedik el.

Antarktisz területe 50 millió km², míg a szűken vett Antarktikáé 13 900 000 km². A kontinenst átlagosan 2000 méter vastag jég borítja, amiből csak egyes hegységek 4000-5000 méteres csúcsai emelkednek ki. A kontinenst két fő részre bonthatjuk: Kelet- és Nyugat-Antarktika. Utóbbiból nyúlik ki Dél-Amerika partjai felé az Antarktiszi-félsziget. Kelet- és Nyugat-Antarktika között választófalat képez a Transzantarktiszi-hegység vonulata. A kontinens legmagasabb pontja, a 4892 méter magas Vinson Massif azonban nem itt, hanem az Ellsworth-hegységben található.

A hegyekből számos gleccser halad a tengerek felé, köztük található a világ legnagyobb gleccsereként számon tartott Lambert-gleccser. Antarktisz jellemző természeti képződménye a selfjég, amiből több hatalmas méretű is megtalálható, a közel Spanyolország-méretű Ross-selfjég, a Ronne-Filchner-selfjég, vagy a Larsen-selfjég.

Az 1990-es évek óta tudjuk, hogy a jég alatt tavak rejtőznek, az egyik legnagyobb – és az elsők között felfedezett – a Vosztok-tó, mely a Vosztok kutatóállomás alatt található.

Az Antarktisz tengerei

Az Amundsen-tenger elhelyezkedése

Az Antarktiszt messzebbről három óceán veszi körül: az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán, de mellette csak a Déli-óceán (más néven Antarktikus-óceán) húzódik, így pontosan csak az veszi körül. A Déli-óceán határa a 40-50. déli szélességi fok között húzódó antarktikus konvergenciavonal. Ezen az óceánon belül három szektort különböztetünk meg: Atlanti-, Csendes-, és India-óceáni. A déli szélesség 75. fokától egészen a Déli-sarkig szárazföld illetve jég borítja a felszínt, de a 60. és a 65. fok között elterülő rész 99,7%-án vizet találunk.

A Déli-óceán legnagyobb tengerei a Weddel-tengertől kiindulva, az óramutató járásával ellentétesen a Weddell-, a Bellingshausen-, az Amundsen-, a Ross-, a D’Urville-, és a Davis-tenger. Ezek közül a két legnagyobb a Weddell-tenger (2,89 millió km²) és a Ross-tenger (kb. 1 millió km²).

A tengerfenék

A Déli-óceán aljzatát tenger alatti hátságok, medencék, valamint vulkanikus hegyek alkotják.[3] A Déli-atlanti-hátság az 50–55. szélességi fokok között elterülő Atlanti-indiai-hátságban folytatódik, de kettejük közé beékelődik az Amerikai-antarktiszi-hátság. Ezen a területen található a Bouvet-sziget. Ettől északkeletre a Délnyugati-indiai-óceáni-hátság déli végénél található a Prince Edward-szigetek és a Crozet-szigetek.

A Kerguelen-plató, melyen a Kerguelen- és a McDonald-szigetek fekszenek, választja ketté a Déli-indiai-óceáni-nagymedencét és az Atlanti-indiai-nagymedencét. A Délkelet-indiai-óceáni-hátságot és a Csendesóceán–Antarktiszi-hátságot a Tasmán-törésöv köti össze, és innen indul ki a Macquarie-hátság is. A Csendesóceán–Antarktiszi-hátság határvonalat képez a Délkeleti- és Délnyugati-csendes-óceáni-hátság között is.

Az Antarktiszt a Scotia-öv köti össze a dél-amerikai kontinenssel. Ennek az ívnek a keleti végénél található a térség egyetlen mélytengeri árka, a -8264 méteres Déli-Sandwich-árok.

A tengervíz

A Földet borító Világtenger átlagos sótartalma 35‰, de a Déli-óceán ennél kevésbé sós, mivel a szárazföldi jégtakaró, ami édesvízből áll, a nyári olvadáskor felhígítja. Így a nyári uszadékjég térségében általában 33,6-33,8‰ a tengervíz sótartalma. A déli szélesség 40. és 50. foka között a tengervíz hőmérséklete és a sótartalma ugrásszerűen megváltozik, előbbi nő, utóbbi csökken.

Az Antarktisz jege

Az Antarktisz területének 95-98%-át[6] jég borítja, ez a föld jégkészletének 90%-a. Ez a földi édesvíz 75-80%-át tárolja. A jégtakaró átlagos magassága meghaladja a 2000 métert, ezért az Antarktisz földünk legmagasabb kontinense. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m.

A jeget két nagy csoportra lehet osztani: szárazföldi vagy belföldi jégre, illetve parti jégre.

A szárazföldi jég

A szárazföldi jég atmoszferikus eredetű, hóból és édesvízből áll. Ennek a jégtakarónak az átlagos vastagsága 2200 méter,[6] a legvastagabb rétegei, amik 3000-4000 méteresek a nagyobb mélyedésekben találhatóak. A szárazföldi jég becsült térfogata 26-30 millió km³, amely mintegy tízszerese a grönlandi jégmennyiségnek.

A szárazföldi jég két formája van, a gleccser és a jégtakaró.

Gleccserek

A gleccserek a déli sarkvidéki jégfennsík lefolyását biztosítják. Az Antarktisz gleccserei a Transzantarktiszi-hegységben és a kontinens peremén ereszkednek alá a legnagyobb sűrűségben.

Az Antarktiszon vannak a Föld leghosszabb gleccserei. A Lambert-gleccser, ami az Amerikai-magasföld és a Prince Charles-hegység között ereszkedik le az Amery-jégselfre, 434 kilométer hosszú, ez a Föld leghosszabb gleccsere. A második leghosszabb a Rennick-gleccser (320 km), ez a Viktória-földről ereszkedik a Csendes-óceánra. Partmenti gleccser még a Scott-gleccser, aminek a hossza 145 km, és a Bunger-oázis mellett, a Queen Mary-parton található.

A Beardmore-gleccser a Transzantarktiszi-hegységből ereszkedik le a Ross-selfjégre 161 kilométer hosszan, a Shackleton-gleccser (145 km) és az Amundsen-gleccser (97 km), ugyanitt található.

Antarktiszon a gleccserek szinte minden típusa megtalálható. Ezek közül leggyakoribb az áttörő gleccser, ami szinte átcsordul a hegyek peremein (Beardmore-, Amundsen-, Shackleton-gleccser). Mozgásuk gyors, akár napi 5 méter is lehet. Az átbukó gleccserek Nyugat-Antarktikán és az Új-Svábföldön figyelhetőek meg. A függőgleccserek sziklákon lógnak. Az Antarktiszon nagyon ritkán, de piedmont (hegylábi) gleccserek is előfordulnak, a Dél-Viktória-földön lehet őket megfigyelni.

Kép illusztráció

#antarktisz#kutatás#miavéleményed#monddmegte#tiktok#hirmagazin

Forrás1

Forrás2

Forrás3

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem