Telente ugyanis az antarktiszi jég területe hatszorosára nő, de a tengeri jégben lyukak keletkeznek. A szárazföldről érkező erős szél befagyasztja a vizet ezekben a lyukakban, ám azok időről időre kirepednek, így ezek a lyukak hol kinyílnak, hol eltűnnek. 1974 óta próbálják megfejteni e jelenség okát, és most úgy tűnik, sikerült magyarázatot találni a fél évszázados rejtélyre.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Weddell-tenger víz alatti áramlata sót és melegebb vizet hoz a felszín közelébe, ami csökkenteti a felszíni víz fagyáspontját, így alakulnak ki és maradnak fenn egy ideig a jégben lévő lyukak. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás már most is erősebbé teszi a déli kontinensről érkező szeleket, így a jövőben még több ilyen lyuk nyílhat. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel a globális óceán vizeinek 40 százaléka az antarktiszi partvidékről származik, ezért létfontosságú a bolygó éghajlatának szabályozásában.

Ahhoz, hogy jobban megértsük e fentielet, íme néhány adat az Antarktiszról:

Az Antarktisz földrajzát a kontinens felfedezését követően még sokáig nehezen lehetett leírni, a rendelkezésre álló kevés adat miatt; a földrajzi viszonyok felderítését jelentősen nehezítette a földrész mostoha időjárása és a felszínt borító jég jelentős vastagsága. A partvonal pontos meghatározása még az 1960-as években is kérdéses volt, és a part mentén folyamatosan leváló kisebb-nagyobb, de néha országnyi méretű jégtömbök miatt még ma is folytonosan változik a kontinens körvonala. A műholdas és egyéb korszerű vizsgálati módszerek előtt a felfedezők és kutatók még érzékcsalódásaiknak is ki voltak téve, amikor az Antarktisz partvonalát vagy a belső területek földrajzát próbálták leírni.

Hagyományosan az Antarktisz fogalom alatt magát a szakirodalomban sokszor Antarktika néven emlegetett kontinenst, és az annak környezetében fekvő szigetek és tengerek összességét értjük; gyakori, elfogadott szinonímája az elnevezésnek a Déli-sarkvidék kifejezés is. A köznyelv olykor Antarktisz/Antarktika szinonimájaként használja a Déli-sark kifejezést is, ez azonban téves, mivel a Déli-sark egy pontosan meghatározható földrajzi pont, mely a déli szélesség 90. fokánál helyezkedik el.

Antarktisz területe 50 millió km², míg a szűken vett Antarktikáé 13 900 000 km². A kontinenst átlagosan 2000 méter vastag jég borítja, amiből csak egyes hegységek 4000-5000 méteres csúcsai emelkednek ki. A kontinenst két fő részre bonthatjuk: Kelet- és Nyugat-Antarktika. Utóbbiból nyúlik ki Dél-Amerika partjai felé az Antarktiszi-félsziget. Kelet- és Nyugat-Antarktika között választófalat képez a Transzantarktiszi-hegység vonulata. A kontinens legmagasabb pontja, a 4892 méter magas Vinson Massif azonban nem itt, hanem az Ellsworth-hegységben található.

A hegyekből számos gleccser halad a tengerek felé, köztük található a világ legnagyobb gleccsereként számon tartott Lambert-gleccser. Antarktisz jellemző természeti képződménye a selfjég, amiből több hatalmas méretű is megtalálható, a közel Spanyolország-méretű Ross-selfjég, a Ronne-Filchner-selfjég, vagy a Larsen-selfjég.

Az 1990-es évek óta tudjuk, hogy a jég alatt tavak rejtőznek, az egyik legnagyobb – és az elsők között felfedezett – a Vosztok-tó, mely a Vosztok kutatóállomás alatt található.

Az Antarktisz tengerei

Az Amundsen-tenger elhelyezkedése

Az Antarktiszt messzebbről három óceán veszi körül: az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán, de mellette csak a Déli-óceán (más néven Antarktikus-óceán) húzódik, így pontosan csak az veszi körül. A Déli-óceán határa a 40-50. déli szélességi fok között húzódó antarktikus konvergenciavonal. Ezen az óceánon belül három szektort különböztetünk meg: Atlanti-, Csendes-, és India-óceáni. A déli szélesség 75. fokától egészen a Déli-sarkig szárazföld illetve jég borítja a felszínt, de a 60. és a 65. fok között elterülő rész 99,7%-án vizet találunk.

A Déli-óceán legnagyobb tengerei a Weddel-tengertől kiindulva, az óramutató járásával ellentétesen a Weddell-, a Bellingshausen-, az Amundsen-, a Ross-, a D’Urville-, és a Davis-tenger. Ezek közül a két legnagyobb a Weddell-tenger (2,89 millió km²) és a Ross-tenger (kb. 1 millió km²).

A tengerfenék

A Déli-óceán aljzatát tenger alatti hátságok, medencék, valamint vulkanikus hegyek alkotják.[3] A Déli-atlanti-hátság az 50–55. szélességi fokok között elterülő Atlanti-indiai-hátságban folytatódik, de kettejük közé beékelődik az Amerikai-antarktiszi-hátság. Ezen a területen található a Bouvet-sziget. Ettől északkeletre a Délnyugati-indiai-óceáni-hátság déli végénél található a Prince Edward-szigetek és a Crozet-szigetek.

A Kerguelen-plató, melyen a Kerguelen- és a McDonald-szigetek fekszenek, választja ketté a Déli-indiai-óceáni-nagymedencét és az Atlanti-indiai-nagymedencét. A Délkelet-indiai-óceáni-hátságot és a Csendesóceán–Antarktiszi-hátságot a Tasmán-törésöv köti össze, és innen indul ki a Macquarie-hátság is. A Csendesóceán–Antarktiszi-hátság határvonalat képez a Délkeleti- és Délnyugati-csendes-óceáni-hátság között is.

Az Antarktiszt a Scotia-öv köti össze a dél-amerikai kontinenssel. Ennek az ívnek a keleti végénél található a térség egyetlen mélytengeri árka, a -8264 méteres Déli-Sandwich-árok.

A tengervíz

A Földet borító Világtenger átlagos sótartalma 35‰, de a Déli-óceán ennél kevésbé sós, mivel a szárazföldi jégtakaró, ami édesvízből áll, a nyári olvadáskor felhígítja. Így a nyári uszadékjég térségében általában 33,6-33,8‰ a tengervíz sótartalma. A déli szélesség 40. és 50. foka között a tengervíz hőmérséklete és a sótartalma ugrásszerűen megváltozik, előbbi nő, utóbbi csökken.

Az Antarktisz jege

Az Antarktisz területének 95-98%-át[6] jég borítja, ez a föld jégkészletének 90%-a. Ez a földi édesvíz 75-80%-át tárolja. A jégtakaró átlagos magassága meghaladja a 2000 métert, ezért az Antarktisz földünk legmagasabb kontinense. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m.

A jeget két nagy csoportra lehet osztani: szárazföldi vagy belföldi jégre, illetve parti jégre.

A szárazföldi jég

A szárazföldi jég atmoszferikus eredetű, hóból és édesvízből áll. Ennek a jégtakarónak az átlagos vastagsága 2200 méter,[6] a legvastagabb rétegei, amik 3000-4000 méteresek a nagyobb mélyedésekben találhatóak. A szárazföldi jég becsült térfogata 26-30 millió km³, amely mintegy tízszerese a grönlandi jégmennyiségnek.

A szárazföldi jég két formája van, a gleccser és a jégtakaró.

Gleccserek

A gleccserek a déli sarkvidéki jégfennsík lefolyását biztosítják. Az Antarktisz gleccserei a Transzantarktiszi-hegységben és a kontinens peremén ereszkednek alá a legnagyobb sűrűségben.

Az Antarktiszon vannak a Föld leghosszabb gleccserei. A Lambert-gleccser, ami az Amerikai-magasföld és a Prince Charles-hegység között ereszkedik le az Amery-jégselfre, 434 kilométer hosszú, ez a Föld leghosszabb gleccsere. A második leghosszabb a Rennick-gleccser (320 km), ez a Viktória-földről ereszkedik a Csendes-óceánra. Partmenti gleccser még a Scott-gleccser, aminek a hossza 145 km, és a Bunger-oázis mellett, a Queen Mary-parton található.

A Beardmore-gleccser a Transzantarktiszi-hegységből ereszkedik le a Ross-selfjégre 161 kilométer hosszan, a Shackleton-gleccser (145 km) és az Amundsen-gleccser (97 km), ugyanitt található.

Antarktiszon a gleccserek szinte minden típusa megtalálható. Ezek közül leggyakoribb az áttörő gleccser, ami szinte átcsordul a hegyek peremein (Beardmore-, Amundsen-, Shackleton-gleccser). Mozgásuk gyors, akár napi 5 méter is lehet. Az átbukó gleccserek Nyugat-Antarktikán és az Új-Svábföldön figyelhetőek meg. A függőgleccserek sziklákon lógnak. Az Antarktiszon nagyon ritkán, de piedmont (hegylábi) gleccserek is előfordulnak, a Dél-Viktória-földön lehet őket megfigyelni.

Kép illusztráció

#antarktisz#kutatás#miavéleményed#monddmegte#tiktok#hirmagazin

Forrás1

Forrás2

Forrás3

Hirmagazin.eu

ElőzőTradédia: Gyermek halt meg a Texast súlytó árvízben..
KövetkezőDíjkitűzés, 300 ezer forint nyomravezetési díj Takács Attila Zoltán ellen!
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza