A tévébemondók olyannyira voltak életünk részei, mint manapság a híradósok. Öt klasszikus név és arc a magyar televíziózás klasszikus időszakából.
Manapság nehéz elképzelni, hogy évtizedekig létezett egy komoly szakma: tévébemondóként üdvözölni naponta többször a nézőket, ismertetni a programot, és a nap végén elköszönni tőlük. Nem harsányan, nem közönségesen, nem viccelődve és lezserkedve, hanem elegánsan, stílusosan és tisztelettel.
És a legszebb, legtisztább magyarsággal, mert akkoriban nem volt divat beszédhibával itt dolgozni. Nem pusztán a magyar televízióházigazdái és háziasszonyai voltak, hanem igazi, valódi személyiségek, akik a mai napig feledhetetlenek mindazok számára, akik naponta találkoztak velük a képernyőn vagy valamilyen nagyszabású esemény műsorvezetőjeként. Keveset tudtunk róluk, de nagyon szerettük őket. Nem voltak állandóan a címlapon, szinte semmit nem közöltek a magánéletükről, nem lettek sztárok a mai értelemben véve, mégis sokan rajongtak értük.
1. Tamási Eszter (1938-1991)
A nézők nagy kedvence 19 évesen mutatkozott be a televízióban, 1957. július 11-én. Mezőtúrról származott, Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt, statisztaként dolgozott, színésznőnek készült. Azonban egy fotója után megkeresték, és mivel gyönyörűen, tisztán beszélt, bemondói állást ajánlottak neki. Sugárzott a kedvesség és a báj minden mozdulatából és szavából.
Komoly feladatokat kapott, vezethette például a Kodály Énekversenyt, a Táncdalfesztivált vagy az Iskolatelevíziót, 1971-től pedig az Önök kérték című kívánságműsor háziasszonya lett 1990-ben bekövetkezett haláláig. 53 évesen, agydaganat miatt hunyt el.
2. Takács Marika (1938-1997)
Ugyanabban az évben született, mint Tamási Eszter, és csak néhány évvel élte túl kolléganőjét Kazimir Károly rendező felesége, akit egy ország csodált megjelenéséért, stílusáért. Az ELTE bölcsészkarán szerzett tanári diplomát, énekelni tanult, és a Színművészetire készült, amikor behívták meghallgatásra egy énekversenyről. 1957. július 25-én ismerhették meg a nézők, és nagyon hamar a szívükbe zárták.
Sokan próbálták utánozni öltözködését vagy frizuráját. Rendkívül pontos volt, soha nem késett. Táncdalfesztivált, Tessék választani!-t vezetett, de szerepelt színpadi műsorokban, sőt filmekben is. Gyönyörűen énekelt, és az egyik szilveszteri műsorban Kudlik Júliával együtt az ABBA két hölgytagját alakították.
Takács Marika 58 évesen, mellrákban halt meg, amit többek szerint méltatlan, korai nyugdíjazása váltott ki.
3. Kudlik Júlia
A legsokoldalúbb, legaktívabb, legszerteágazóbb érdeklődésű bemondónő 1964. február 29-én szerepelt először a magyar televízióban (előtte ügyelőként, rendezőasszisztensként is dolgozott, bemondó-meghallgatáson is részt vett, és elvégezte Fischer Sándor beszédtechnikai tanfolyamát). Esti tanfolyamon az ELTE bölcsészettudományi karán tanult, középiskolai magyartanári diplomát szerzett, angol és spanyol középfokú nyelvvizsgát is tett. Alapító tagja volt az Iskolatelevíziónak, vezetett Táncdalfesztivált és számos népzenei vetélkedőt, a veszprémi tévétalálkozó, a miskolci és a kőszegi tévéfesztiválok háziasszonya volt.
Számos országban képviselte a Magyar Televíziót, így beutazta a világot. A Deltacímű műsort 1965-től vezette 1996-ig, megújította, de indoklás nélkül elvették tőle. 1989-ben a megújult TV2-höz csatlakozott mint szerkesztő, riporter és műsorvezető, önálló műsorokat is készített. A Gazdit keresünk és az Állatok védelmében című műsoraiért belügyminisztériumi dicséretben és jutalomban részesült, de ezek is megszűntek indoklás nélkül, ahogy az óriási népszerűségre szert tett Juli suli is, amit a fél ország nézett (a háziasszony-és gazdaasszonyképző iskolák az adásokat tananyagként használták). Egy ország imádta „a Kudlik” humorát: akár kedvenc műsorvezetőtársával, Antal Imrével vezette a Szeszélyes évszakokat (vagy jódlizott), akár bohóctréfában brillírozott, mindenben óriási sikere volt.
2001-ben fejeződött be tévés pályafutása, idén februárban pedig azt nyilatkozta a Best magazinnak, hogy azóta nem kapcsolta be a tévét.
4. Varga József (1929-1981)
A magyar televízió első férfi bemondója először újságíróként, majd rádióbemondóként dolgozott, innen került a képernyőre. Bársonyos, meleg hangja még ma is hallható a hatvanas-hetvenes évek filmjeinek bevezető perceiben. Nemcsak bemondóként és műsorvezetőként dolgozott, hanem főmunkatársként és híradós kommentátorként is foglalkoztatták a Kazinczy-díjas, különleges orgánummal rendelkező férfi.
Táncdalfesztivált is vezetett, sőt szilveszteri műsorokban is bizonyította sokoldalúságát. 51 évesen halt meg, munka közben lett rosszul, szívrohama volt.
5. Kovács P. József
A 76 éves televíziós bemondó, műsorvezető és előadóművész általános iskolai irodalomtanára Szabó Magda írónő volt. A tehetséges fiatalember érettségije évében országos szavalóversenyt nyert, és élő adásban mondhatott el egy Ady-verset. Tanára, Fischer Sándor javaslatára jelentkezik bemondónak, 1962-ben mutatkozik be először a nézőknek. Az Universitas Együttes versmondó körének alapító tagja, a Magyar Versmondók Egyesületének tagja. Évtizedeken át a TV Híradóhírolvasó bemondója, akit a legfelkészültebbek között tartottak számon. A Kazinczy-díjas Kovács P. József 2001-ben távozott a csatornától.
Forrás: nlcafe.hu
Kiemelt kép: Fortepan
