Home Tudástár Természetvédelem, élőlények védelme 5 környezeti katasztrófa, amiről még nem is hallottál

5 környezeti katasztrófa, amiről még nem is hallottál

Van néhány olyan katasztrofális helyzet, ami igen komoly hatással van a Föld biológiai egyensúlyára – akkor is, ha nem tudunk róluk.

5 környezeti katasztrófa, amiről még nem is hallottál

Vannak olyan katasztrófák, amik hirtelen következnek be. A hatásuk borzasztó – gondoljunk csak Csernobilra -, ám van, ami ennél is rosszabb. Azok a hatalmas mértékű környezeti károk, amik fokozatosan, akár évtizedek alatt alakulnak ki, illetve zajlanak, és bár pontosan tudjuk, hogyan kellene megállítani őket, a hajlandóság vagy az erőforrások hiánya lehetetlenné teszi ezt. A most következő katasztrófa-állapotok egészen közel járnak ahhoz, hogy főcímmé váljanak az újságok hasábjain.

1. A világ e-hulladékának fővárosa

A Kínában található Guiyu a világ legnagyobb elektronikus szemétlerakó helye, ahol mobiltelefonok, számítógép-alkatrészek és más, hasonló szerkezetek maradványai gyűlnek feltartózhatatlanul. A környéken lévő mintegy 5500 vállalat évente 700 tonna hulladékot gyűjt itt össze. Mivel évek óta égetik itt el a műanyagot, és a savas elektromos vezetékeket, a talaj rendkívül fertőzött az ólom és más fémek miatt, a víz pedig tele van mérgező maradványokkal és a gyárak szennyező anyagaival. A kutak használhatatlanná váltak, a víz pedig ihatatlanná. A különböző jelentések szerint a faluban felhalmozott mérgek miatt rendkívül magas a rákos megbetegedések és a vetélések száma, az itt élő gyerekek vérében pedig bővel káros mennyiségű ólmot találtak.

2. A cápákat a kihalás fenyegeti

A hollywoodi filmremekek ellenére a cápa messze nem olyan veszélyes az emberre nézve, mint azt gondolnánk. Ezzel együtt egész fajok populációja csökken rohamosan, ami a tengeri élővilágra nézve katasztrofális következményekkel jár. Évente 75 millió cápa pusztul el az uszonyáért: a kifogott állatokat megcsonkítják (a cápauszonyokat pedig eladják Ázsiába), majd visszadobják a mozogni képtelen állatot a vízbe, hogy ott fulladjon meg. A 80-as évek óta 97 százalékot csökkent bizonyos fajok létszáma. Ahol a cápák kihalóban vannak, ott a náluk kisebb termetű ragadozókat nincs, aki megfékezze, így a fogyasztásra alkalmas, halászható halak is kipusztulnak. Jelenleg a cápák a legveszélyeztetettebb tengeri állatok.

3. A Föld legszennyezettebb folyója

Java szigetén, az indonéz főváros közelében található a Citarum folyó, ami mintegy 30 millió embert szolgál ki. Vagyis csak szolgálna, mert az elmúlt évek során a textilgyárakból származó vegyi anyagok, a falvak szemete és az emberi hulladék mennyisége a világ legszennyezettebb folyóvízévé tette. Bár a Citarum vize tele van nehézfémekkel és ártalmas vegyi anyagokkal, még mindig fürdenek és mosnak benne, megisszák és öntöznek vele, valamint főzésre is ezt használják, mivel Jakartának ez a fő vízforrása. A halak jó ideje kipusztultak, a halászok pedig új foglalkozás után néztek: a folyóban kutatnak újrahasznosítható műanyag után, amit el tudnak adni, hogy pénzhez jussanak.

4. Haldokló Aral-tó

A hatvanas években a szovjet elvtársak úgy döntöttek, hogy eltérítik azt a két folyót, ami a Kazahsztán és Üzbegisztán között található sósvízű tavat táplálja, hogy azokkal öntözhessék a gyapottermelésre kiszemelt területeket. Azóta a világ egykori negyedik legnagyobb tavában mindössze a vízmennyiség egyötödét találjuk, a kisebb tenger nagyságú víz egy északi és egy déli tavacskára zsugorodott. A virágzó halászat mára teljesen megsemmisült, és a sós, vegyszerekkel teli por – amit a tó kiszáradása eredményezett – mindent beborít a térségben, időnként Skandináviáig is szálldogál belőle. Ennek tulajdonítanak olyan közegészségügyi problémákat, mint a gyógyszereknek ellenálló tuberkulózis, a rák, a májbetegségek, a szemproblémák, a vérszegénység, a vesebetegségek, a lecsökkent várható élettartam és a megnövekedett gyermekágyi halálesetek száma.

A homokviharok miatt a telek hosszabbak és hidegebbek, míg a nyarak forróbbak és szárazabbak lettek, ezzel lehetetlenné téve a mezőgazdasági termelést a területen.  2005-ben gátat emeltek, hogy megpróbálják a vizet visszaáramoltatni a tóba, ám míg az északi meder javulgat, a déli tó valószínűleg teljesen ki fog száradni. Érdekes egybeesés, hogy a déli meder alatt kőolajat találtak, amit csak akkor lehet kitermelni, ha a tó ezen része teljesen kiszárad…

5. A szomáliai mérgező hulladéktenger

Miután a szomáliai kormány 1991-ben összeomlott, sok cég használta ki a törvény nélküli állapotokat az ország partvidékén – nem csak az illegális halászat, hanem a hulladéktermelés is virágozni kezdett. A 2004-es cunami után mérgező hulladékkal teli hordókat mosott partra a víz, amik megrepedtek, és ezzel radioaktív urániumot, gyógyászati szennyvizet, vegyszereket, nehézfémeket, és más veszélyes hulladékot juttattak a vízbe. Ez a hulladék bekerült a szárazföldi körforgásba is, ezzel a parti falvak lakóinak bőrfertőzéseket, légzőszervi fertőzéseket, fekélyeket és sugárbetegségeket is okozva.

Bár az ENSZ elítéli a nagyvállalatok ilyen módon való költségcsökkentését – elvégre sokkal könnyebb a hulladékot ledobni Szomáliában, mint megfelelő módon, az előírások szerint kezelni azt -, a folyamat nem állt meg. Mára a partvidék szinte lakhatatlan, hiszen a halászok munka nélkül, a lakosság pedig megfelelő minőségű ivóvíz nélkül maradt.

Forrás: Anna

Exit mobile version
Megszakítás