Az új év számos új lehetőséget rejt a vállalkozások számára, hiszen több munkajogi kérdést (munkaidő-beosztás, szabadságolás, bérezés stb.) újra lehet tervezni. Ezen lehetőségek közé tartozik az is, hogy bizonyos mulasztásainkat még időben korrigálhatjuk. Ezek közül foglaltuk össze az alábbiakban a legfontosabbakat.
1. Január 8-áig lehet kiadni a „bennragadt” szabadságot
A szabadságot fő szabály szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. paragrafusa alapján az esedékesség évében kell kiadni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkáltató működése vagy éppen a munkavállaló személyes körülményei ezt nem minden esetben teszik lehetővé, a munka törvénykönyve szigorú kivételi kört határoz meg, mely körben az eltérést lehetővé teszi. Megengedi például azt, hogy a meglévő szabadság kiadása 2017-ben kezdődjön el és 2018. január 8-áig fejeződjön be; az így kiadott szabadságot még a 2017. évben kiadott szabadságnak kell tekinteni. Ha azonban a szabadság január 9-én is tart, az már csak a 2018. évi szabadság terhére számolható el.
2. Megállapodás az életkori pótszabadság átviteléről 2019-re
A munkáltató a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az életkori pótszabadság legfeljebb 10 napját az esedékességet követő év (2019.) végéig (december 31.) adhatja ki. Ha a munkavállaló tetemes felhalmozott szabadsággal rendelkezik, érdemes erre a törvényi lehetőségre építeni. Feltétlenül szükséges azonban a szabadság fennmaradó részét az esedékesség évében maradéktalanul kiadni.
A szabadság esedékesség évében történő kiadásától eltérni pedig érvényesen a felek egyező akaratával sem lehet. 2018-ban meg lehet tenni azt is, hogy írásba foglalják a felek azon, 2017. évben szóban kifejezésre juttatott egyező akaratukat, hogy a munkavállaló nem kívánt élni a 14 egybefüggő napos szabadság lehetőségével. Ugyan a törvény nem írja elő, hogy ezt írásban kell rögzíteni, a 2017. évre vonatkozó esetleges felügyeleti ellenőrzéskor viszont jól jöhet, ha a munkáltató tud mutatni ilyen megállapodást.
3. Január 1., március 15. – távolléti díj szabályai
Rendszeresen visszatérő problémát jelent a távolléti díj számítása azon munkaszüneti napok vonatkozásában, amelyek az általános munkarend szerinti munkanapokra esnek. Ilyen esetekben ugyanis az Mt. 146. paragrafusa alapján távolléti díj fizetendő az óra és teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók számára, mivel a munkaszüneti napra tekintettel csökken a teljesítendő munkaidő. Ennek következtében tehát azon munkavállalók számára, akiket nem osztottak be munkavégzésre, távolléti díj jár.
Munkavégzés esetén ugyanakkor a távolléti díjon felül szükséges a munkabér, valamint a munkaszüneti napi pótlék megfizetése is. Kivételt képezhet ez alól, ha a munkaszüneti nap pótlékát az alapbérbe beleolvasztottuk, alapbért és távolléti díjat azonban ilyenkor is fizetni kell.
Kép: Hirmagazin.eu
3. Nem várható a közeljövőben infotörvény-módosítás, de jön a GDPR!
A 2018. év egyik kiemelkedően fontos szabályozási változása az adatvédelem területén várható. 2018. május 25-én ugyanis hatályba lép az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR), mely az adatvédelem szabályozását kiemeli a tagállami hatáskörből és Európai Uniós szintre emeli. Minden vállalkozás számára így alapvető fontosságú a közvetlen hatállyal bíró rendelet alapos áttanulmányozása, és a szükséges kötelezettségekre való felkészülés.
Sajnos az infotörvény nem jelent támpontot, mivel az Európai Unióban talán egyedüli tagállamként várhatóan nem kerül sor az Infotv. GDPR „átültetését” célzó módosítására. Ez ugyanakkor szabályozási zavart fog okozni, hiszen az Infotv., illetve a GDPR eltérő és ellentmondó szabályozási alapokat tartalmaznak. Tekintettel az Európai Uniós jog elsőbbségére, célszerű a GDPR rendelet magyar nyelven is elérhető rendelkezéseit előnyben részesíteni.
5. Ezekre figyeljünk különösen az adatvédelem területén
A rendelet által megkövetelt kötelezettségek közül néhányra külön is érdemes a figyelmet felhívni. Először is minden vállalkozás köteles lesz belső nyilvántartás készítésére, mely valamennyi adatkezelésüket összesítve tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan szükségessé válik az adatkezelési jogalapok felülvizsgálata (kettő helyett hat jogalap lesz), illetve az érintetti jogok GDPR tükrében történő módosítása. Az érintettek hozzájárulása például kivételes jogalapként fogadható majd el, a jogos érdek szerepe pedig jelentősen nőni fog (lásd munkaviszony, direkt marketing stb.). Hasonlóképpen kiemelt jelentősége lesz az adatfeldolgozókkal kötött szerződések felülvizsgálatának is, hiszen a rendelet külön részt szentel a szerződésben lefektetendő kötelező elemeknek.
Végezetül ne feledkezzen meg a munkáltató arról sem, hogy az adatkezelők számára ajánlatos lehet felelősségbiztosítást kötni, mellyel az adatkezelésből származó kockázatok csökkenthetők.
Forrás: MTI, NAV, adozona
Képek: Hirmagazin.eu
