A tudósok először a történelemben teljes egészében megfejtették egy ókori egyiptomi ember genetikai kódját – mégpedig egy 4800 éves fog segítségével. A különleges felfedezést a Liverpool John Moores Egyetem és a neves brit Francis Crick Intézet kutatói tették, az eredményeket a rangos Nature folyóiratban publikálták.
A férfit, akit a kutatók NUE001 kóddal jelöltek, időszámításunk előtt 2855 és 2570 között élhetett, vagyis abban a korszakban, amikor az első egyiptomi piramisok is épültek. A férfi maradványait a Nílus völgyében, Kairótól délre találták meg egy domboldalba vájt sírban, ahol agyagedényben temették el – ez az úgynevezett edénytemetkezés.
A kutatás különlegessége, hogy mivel még nem alkalmaztak mesterséges mumifikációt, a DNS (az ember genetikai örökítőanyaga) meglepően jó állapotban maradt meg. Ez tette lehetővé, hogy a tudósok több fogából is mintát vegyenek, és végül két őrlőfogából sikeresen kinyerjék a genetikai információt.
Mit derítettek ki róla?
A csontok és fogak alapos vizsgálatából kiderült, hogy NUE001 45 és 65 év közötti lehetett halálakor, körülbelül 165 cm magas volt, és ízületi gyulladással élt. A testtartásához és csontjaihoz kapcsolódó jelek alapján valószínű, hogy fazekasként dolgozott. A koponyáján és ülőcsontján is olyan elváltozásokat találtak, amelyek kemény fizikai munkára, sok üléssel és nehéz tárgyak emelgetésével járó tevékenységre utalnak.
Mit árul el a DNS?
A genetikai vizsgálatok szerint a férfi 80%-ban Észak-Afrika neolitikus lakóinak leszármazottja volt, akik mintegy 6000 évvel ezelőtt éltek. A fennmaradó 20% a termékeny félholdról, vagyis a mai Mezopotámia (Irak, Szíria, Irán) területéről származik. Ez azt jelenti, hogy ősei között keveredett az afrikai és a közel-keleti származás, ami megerősíti azt a történelmi elképzelést, hogy az ókori Egyiptom és Mezopotámia között élénk kapcsolat volt.
Ez a kapcsolat nemcsak emberek mozgását, hanem kulturális cseréket is jelentett: többek között az állattartás, a mezőgazdaság, az írás és a fazekasság is eljutott Egyiptomba keletről.
Miért jelentős ez a felfedezés?
A DNS-vizsgálat hatalmas áttörés az egyiptomi történelem és az emberi evolúció megértésében, mivel eddig a mumifikálás és a forró éghajlat miatt nem volt lehetőség genetikai információt nyerni ilyen régi egyiptomi leletekből. Most először kaptunk kézzelfogható, tudományosan bizonyított adatokat arról, hogyan nézhettek ki és honnan származhattak az ókori egyiptomiak.
A csontvázat egyébként már 1902-ben tárták fel, és a liverpooli Világmúzeumban őrizték. A múzeum épületét a második világháborúban bombatalálat érte, de NUE001 maradványai csodával határos módon épen maradtak.
A kutatók hangsúlyozták: céljuk nem csupán a tudományos szenzáció, hanem az is, hogy ezek a régi emberek „ne csak leletek legyenek, hanem emberi történeteket meséljenek el”.
