Az egyik erkélyéről ugrott le az Ördöglovas, egy másik az irodalmi élet központja lett, és volt amelyikben titkos labor működött.
Magyarországon számos híres kastélyt található, ám vannak olyanok, melyek kevésbé ismertek. A régi, sokszor romos épületek pedig igen érdekes történeteket rejtenek. Ezek közül válogattunk most párat. Van amelyik látogatható, van amelyiket felújítják éppen, és van, ami még arra vár, hogy egyszer visszanyerhesse régi pompáját.
1. A pompázatos Ördöglovas kastély erkélyéről ugratott le fogadásból Sándor Móric
Magyarország egyik legizgalmasabb kastélya a Bajna nevű település legmagasabb pontjára épült Ördöglovas kastély, a Sándor-Metternich-kastély. Idehaza ez az egyik legszebb klasszicista kastély-együttes. Sándor Móric házassága előtt egy évvel kezdett neki az épület átépítésének, az 59 szobás kastéllyal akart nejének, Metternich Leontinának kedveskedni.
Hild József tervei alapján végezték a munkát, melynek egyik fő érdekessége az volt, hogy a homlokzatra görög jellegű oszlopok kerültek és ebből három „kilógott”, ezzel egy erkély alakult ki. Erről a helyről ugratott le fogadásból a lovával a gróf. A berendezés is különleges volt, és a ló-mániás Ördöglovas a lovainak külön fűtött istállót is készíttetett. És hogy miért lett „ördögi” a gróf, az is kiderül az írásból.
2. Magyarországon csak a péceli Ráday-kastélyban láthatók a különleges fekete-fehér falfestmények
Pécelen áll a kalandos történetű Ráday-kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A települést a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.
A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert. A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett. Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban. És hogy milyen körülmények között, az kiderül az írásunkból.
3. Titkos labor is volt a nehéz időket is megélt Simay–Holczer-kastély pincéjében
Ma már csak a romos falak állnak, szinte minden mozdíthatót elhordtak már a kastélyból, amely valaha igen impozáns lehetett. A régi bástyákból szép kilátás nyílhatott, a parkja pedig bizonyára kellemes sétákra adott lehetőséget.
Ám az épületet – és tulajdonosát – a történelem nem kímélte. Utolsó tulajdonosa Simay Lajos volt, aki az üldöztetés elől Ausztriába szökött. Feleségét, Rezi Rózsát az ÁVH-sok elfogták, vagyonát, az ingatlanok hivatalos papírjait pedig elvették és válásra kényszerítették. Mikor később Simay szerette volna visszaigényelni az ingatlanjait, az igazolások már nem voltak meg. Így az ötvenes években családok kaptak lakást a kastélyban, egyikük egy bányamérnök és családja volt. Nem véletlenül, ugyanis ekkoriban hoztak létre a pincében egy laboratóriumot, amelyet azonban titokban kellett tartaniuk. Hogy miért, azt a írásunkból megtudhatod.
4. A magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása volt a ma már romos Cziráky-kastély
Lovasberényt a Cziráky-kastély tette híressé, melynek múltja igen régre nyúlik vissza. A valaha szebb napokat látott épületet a Cziráky család 1730-ban szerezte meg a birtokkal együtt. Gróf Cziráky György kibővíttette, majd fivére tovább alakította az épületet. A 18. század végén készült el a barokk díszudvar. Később gróf Cziráky Antal Mózes klasszicista stílusban alakította át, ekkor készült az angol tájképi park is mesterséges tóval, vízeséssel, szigettel és mellé a Rózsa domb, a pálmaház, a vadászlak, és egy kis halászkunyhó is. A sétányok mentén különleges növényeket ültettek. A kertbe kőhidakat és szobrokat is elhelyeztek. Ezzel a magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása jött létre
Az államosítás után állaga romlani kezdett, és a park is tönkrement. A növények, fák nagy részét kivágták, csak a ház előtti két hársfát kímélték meg. A berendezést széthordták, majd 1951-től gépállomás és irodák voltak benne. A kapu melletti két kőoroszlán még megőrzött valamit a korábbi hangulatból. A mai állapotában is látni még valamit a régi méltóságából. Nézd meg a fotókat róla.
szmo, Hirmagazin.eu
