Hatalmas tömeg szeme láttára, lángcsóvát húzva csapódott földbe a vadászgép Pápán

1990. szeptember 16-án a a rendszerváltás után megrendezett második magyar repülőnap hatalmas tömeget vonzott Pápára.

A szocializmus évtizedeiben a katonai légibázisok szigorúan titkos és a kívülállók számára elzárt területnek számítottak. Ezért is övezte óriási érdeklődés a repülőnapot, amelyen a pápai repülőezred harci gépei látványos bemutatót repültek. A jó hangulatú esemény azonban sokkoló katasztrófával végződött; Soproni Károly őrnagy 04-es oldalszámú MiG-23-as vadászgépe egy túlhúzott forduló után végigszántotta a talajt, majd lángcsóvát húzva ismét elemelkedett, hogy másodperceken belül tűzgolyóként csapódjon a földbe. A tragédiába fordult repülőnap nézőseregében ott volt Soproni őrnagy felesége és két kisgyermeke is.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

A rendszerváltás korának legkorszerűbb vadászgépe volt a Pápán állomásozó típus

A Pápa melletti légibázis – jelenlegi nevén MH Pápai Bázisrepülőtér, a rendszerváltás után pedig MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred – már a második világháború idején is katonai repülőtérként működött.

A pápai repülőtér 1944-ben, a második világháború idején. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/CSIFFÁRY JENŐ JÁNOS

A pápai bázist egészen 1961-ig az „ideiglenesen” Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg repülőerői használták. A szovjeteket 1961 szeptemberében váltotta fel az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLÉP) közvetlen alárendeltségbe tartozó magyar alakulat, a 47. Harcászati Repülőezred.

A MiG-21 szuperszonikus elfogóvadász kétüléses típusverziója a Komo-Sky 51-es bázis dunavarsányi haditechnikai parkjában. Pápán 1961-ben állt szolgálatba a típus. FORRÁS: POLYÁK ATTILA – ORIGO

A pápai volt az egyik első magyar légi bázis, amit már 1961-ben az akkor élvonalbelinek számító, kétszeres hangsebességgel repülni képes Mikojan Gurijevics MiG-21 F-13 típusú sugárhajtású elfogóvadászokkal szereltek fel. A magyar légierőnél az 1970-es évek végén állt szolgálatba az első szovjet variaszárnyú, vagyis változtatható szárnynyilazású szuperszonikus elfogóvadász, a MiG-23 (NATO kódneve: Flogger),

AMELY TÍPUSNAK 1979-TŐL PÁPA LETT A BÁZISREPTERE.

Mikojan-Gurevics MiG-23 (NATO kódneve: Flogger) variaszárnyú szuperszonikus magassági elfogóvadász a dunavarsányi haditechnikai parkban. A típusnak Pápa volt a bázisreptere. FORRÁS: ELTER TAMÁS

A rendszerváltás évében, 1990-ben a MiG-23 számított a magyar légierő legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű elfogóvadászának. A bonyolult és költséges üzemeltetésű vadászgépből Magyarország összesen 16 gépet szerzett be, amelyek Pápán állomásoztak.

Csak hajszálon múlt, hogy bemutatót repülhetnek a MiG-23-as pilóták

Soproni Károly őrnagy, a pápai 1. vadászrepülő század parancsnoka kiválóan felkészült, lelkiismeretes pilóta és katonai vezető volt, aki teljesen a hivatásának élt.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

Soproni őrnagyot – akit repülős berkekben csak Sopi becenéven emlegettek – mind az elöljárói, mind pedig a beosztottai igen sokra becsülték szakmai tudása és vezetői képességei miatt, közvetlen stílusának köszönhetően pedig a sorállományú katonáktól kezdve a legmagasabb elöljárókig mindenkivel könnyen szót értett.

Soproni „Sopi” Károly őrnagy a pápai vadászezred 1. vadászrepülő századának volt a parancsnoka. FORRÁS: YOUTUBE

Az 1990 márciusában megtartott első szabad választások, a rendszerváltás alapvető változásokat hozott a honvédségnél és a légierőnél is. Az új honvédelmi vezetés – szakítva a szocializmus évtizedeinek beteges titkolózásával – közelebb akarta hozni a civil szférához a fegyveres erők világát.

E SZÁNDÉK MOTIVÁLTA AZ ELSŐ, ÚGYNEVEZETT NYÍLT NAPOK MEGRENDEZÉSÉT,

ahol a nagyközönség közvetlen közelről megismerkedhetett az addig titkos harceszközökkel és haditechnikával.

1990 márciusában az első szabad választásokkal győzött Magyarországon a rendszerváltás. FORRÁS: FORTEPAN

Ebbe a sorba illettek bele a rendszerváltozás utáni első, katonai reptereken megrendezett nyílt napok, illetve légi bemutatók is. A hidegháborús korszak legvégén, 1990. augusztus 18..-19-én tartották meg a rendszerváltás utáni legelső nyílt repülőnapot a kecskeméti MH 59. Szentgyörgy Dezső légibázison. Az eseményt óriási érdeklődés kísérte, több mint 60 ezeren voltak kíváncsiak az addig szigorúan titkosnak számító harci repülőeszközökre.

Az 1990 augusztusi kecskeméti repülőnap – a rendszerváltozás utáni legelső katonai légi bemutató – egyik legnagyobb „sztárja” a Kecskemétre érkezett amerikai F-16-os elfogóvadász volt. FORRÁS: HIROS.HU

Az igazi szenzációt azonban az amerikai légierő F-16C Fighting Falcon vadászgépe jelentette, amely az USAFE (United States Air Force in Europe) 52. TWF (Tactical Fighter Wing , taktikai vadászezred) müncheni bázisáról repült át Kecskemétre.

AZ AMERIKAI GÉPET A PÁPAI EZRED HÁROM MIG-23-SA FOGADTA A HATÁRNÁL ÉS KÍSÉRTE EL KECSKEMÉTIG.

A repülőnap után szintén a pápai kötelék kísérte ki az F-16-ost a magyar légtérből, ami viszont kisebb bonyodalmat okozott, mert az elöljárók szabálytalannak ítélték a kísérés végrehajtását.

Szovjet MiG-23 Flogger a levegőben. A MiG 23-as volt az első szovjet variaszárnyas típus, amelyből Magyarország 16 gépet vásárolt. FORRÁS: WIKIPEDIA

A pápai légibemutatón az eredeti tervek szerint Soproni őrnagy nem is repült volna, de mivel a szabálytalankodás miatt az amerikai gépet kísérő pilótákat eltiltották a bemutatótól, így az 1. század parancsnoka vette át tőlük a stafétabotot.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

Túl éles, végzetessé váló fordulóba kezdett a gép

1990. szeptember 17-én – a rendszerváltás utáni második nyílt repülőnapon – óriási tömeg gyülekezett a pápai légibázis környékén. A szép kora őszi napsütéses időjárás ideálisnak bizonyult a várva várt légi bemutatóhoz.

A NÉZŐKÖZÖNSÉG SORAIBAN FOGLALT HELYET SOPRONINÉ SZABÓ ÉVA IS, KÉT KISGYERMEKÉVEL.

Soproni őrnagy a 04-es oldalszámú MiG-23-as pilótafülkéjébe beszíjazva várta a startengedélyt.

A 04-es oldalszámú pápai MiG 23-as, amelyet Soproni őrnagy repült a végzetessé váló légi bemutatón. FORRÁS: SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

A repülési terv szerint egyszerre szállt fel egy MiG-21 bisszel, hogy az általa végrehajtott ívelt jobb forduló után szembe repüljön a szintén visszaforduló 21-sel. Miután a torony megadta a felszállási engedélyt, a két gép végigdübörgött a betonon, majd a magasba emelkedett.

AHOGY SOPRONI ŐRNAGY FELHÚZTA MEREDEKEN EMELKEDŐ GÉPÉT, RÖGTÖN HOZZÁKEZDETT A SZÉLESEN ÍVELŐ JOBB FORDULÓHOZ,

miközben intenzív süllyedést hajtott végre. Az erős bedöntési szög miatt drasztikusan lecsökkent a félszárnyakon keletkező aerodinamikai felhajtóerő, ezért még gyorsabbá vált a gép süllyedése.

A MiG-23 Flogger pilótafülkéje. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Soproni őrnagy az összetett manővert az alacsonyabb sebességtartománynál előírtak szerint

TELJESEN KITÉRÍTETT FÉLSZÁRNYAKKAL HAJTOTTA VÉGRE.

A MiG-23 volt az első szovjet gyártmányú változtatható szárnynyilazású elfogóvadász. (Az amerikai légierőnél az első variaszárnyú gépet, a General Dynamics F-111 Aardvark vadászbombázóját,1967-ben állították szolgálatba.)

Ami a Flogger kifejlesztését motiválta: az első amerikai változtatható szárnynyilazású vadászbombázó, az F-111 Aardvark. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/U.S. AIR FORCE

A MiG-23 félszárnyainak állásszögét a repülési sebesség, illetve helyzet függvényében szabályozhatta a pilóta a kabinból. Kis sebességű repülésnél a nagyobb felhajtóerő biztosítása miatt teljesen kitérített, hangsebesség feletti repülésnél pedig a legkisebb szögbe visszahúzott félszárnyakkal repült a MiG- 23. De hiába volt teljesen kitérítve a 04-es oldalszámú gép mindkét félszárnya, a fordulót túl élesre húzta a pilóta.

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

Észrevette a hibát, de már nem tudott korrigálni

A visszatérő manővernél teljesedett ki az éles bedöntött forduló miatt időközben kezelhetetlenné vált helyzet: a túldöntött gép a bal merülőfordulóban vészesen a bal szárnya felé dőlt, amiből Soproni őrnagy már nem tudta kiemelni az eközben a talajszintig süllyedt gépet.

A végzetes pillanat: a 04-es oldalszámú Flogger már csak alig pár centire van a talajtól. FORRÁS: SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

A bal félszárny és a géptörzs függőleges vezérsík alatti része nekicsapódott a talajnak, ahogy az a lentebb beágyazott videón is látható.

Az ütközéstől belobbant a kerozin,de mivel a gépnek volt még elég sebessége, illetve a talaj reakcióereje miatt elpattant a földtől, hosszú lángcsóvát húzva ismét a magasba emelkedett. Kérdéses, hogy Soproni őrnagy életben volt-e még ekkor. Valószínű, hogy amikor a bal félszárny, illetve a törzs hátsó része a talajnak ütközött, az ütés erejétől, valamint a pilótát ért sokszoros G-erőtől Soproni őrnagy eszméletét vesztette.

Az ütközéstől ismét magasba szökik a gép, vastag lángcsóvát húzva maga után. FORRÁS: SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

A meredeken ismét magasba szökött lángoló gép azonban másodpercen belül leadta az orrát és a földnek csapódva felrobbant.

SOPRONI ŐRNAGYNAK ESÉLYE SEM VOLT TÚLÉLNI A SZÖRNYŰ KATASZTRÓFÁT.

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a 04-es oldalszámú MiG 23-as a baleset időpontjában tökéletes műszaki állapotban volt, és a gép lezuhanását egyértelműen pilótahiba, a túl szűkre vett forduló okozta.

A gép még néhány pillanatig emelkedésben volt. FORRÁS: SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!

Az utolsó pillanatokról készült videófelvételen az is jól látszik, hogy Soproni őrnagy megpróbálta korrigálni a hibát, de sajnos, már sikertelenül. A végzetessé váló manővert azonban úgy irányította, hogy az átesőben lévő gép minél messzebb kerüljön a nézőközönségtől.

Lángolva zuhan a föld felé Soproni őrnagy gépe. FORRÁS: SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM

A pilóta önfeláldozó magatartásnak tudható be, hogy nem történt tömegkatasztrófa. Soproni őrnagy emlékére a baleset 30. évordulóján emlékművet avattak a Magyar Honvédség Pápai Bázisrepülőterén.

origo

Hirmagazin.eu