Egy exrendőr nem nyugodott bele abba, hogy 2012 januárja óta csak a személyi jövedelemadóval csökkentett összegben kapja megszolgált nyugdíját, immár szolgálati járandóság címén, és perre ment a különbözetért.
Az ítélet kimondta, hogy az állam nem szegett szerződést, amikor a beígért és megítélt nyugdíj helyett egyik napról a másikra csökkentett összeget utalt. Méghozzá azért nem, mert a rendőr – hiába volt az állam alkalmazottja – nem állt szerződésben az állammal. 2012 óta így mintegy 2,3 millió forintot veszített.
Évi 300 ezer forint mínusz
Az exrendőr volt közrendvédelmi járőr, foglalkozott bűnügyekkel. A túlhajszolt szolgálatra ráment a családja, a gyermekvállalása, az egészsége – végül is ez utóbbi miatt kérte a leszerelését 2009 közepén. Teljes összegű szolgálati nyugdíjat állapítottak meg neki, kis híján 121 ezer forintot. Hideg zuhanyként érte, amikor kiderült, hogy 2012-től nem jár neki a megszolgált összeg, mert megszüntetik a korhatár előtti nyugdíjakat, köztük a szolgálati nyugdíjat. Innentől szja-t vonnak a pénzéből, amit azóta szolgálati járandóság címén folyósítanak. Nem nyugodott bele, hogy az állam minden hónapban lecsípett tőle kezdetben 16, azóta már csak 15 százalékot, ezért perre ment, amiben támogatta őt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSz). A per négy évig húzódott.
2012-re havi 24 535 forint szja-t vontak le tőle, így éves szinten 295 420 forintot bukott. A bíróság első- és másodfokon is elutasította a keresetét, amit a Kúria helyben hagyott. Azóta újabb évek teltek el, és máig mintegy 2,3 millió forint szja-t vontak le tőle.
Nem állt szerződésben az állam a saját alkalmazottjával
A jogerős ítélet szerint az akkor hatályos, a fegyveres erők hivatalos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet szerint
nem szerződéssel, hanem állományba vétellel kerültek jogviszonyba az exrendőr. Az ítélet szerint így az állam nem szeghetett szerződést, amikor elvette a vállalt szolgálat fejében beígért, megítélt, garantáltnak hitt nyugdíjat. És emiatt a kártérítési igény is alaptalan.
A bíróság előtt nem állt meg a közigazgatási jogkörben okozott kár sem, mert – leegyszerűsítve – nem volt jogellenes a korhatár előtti, köztük a szolgálati nyugdíjak megszüntetése. Az Alkotmánybíróság is ezt állapította meg.
Strasbourgban sem sikerült érvényesíteni a keresetet
Mivel a Kúria is elutasította kérelmét, az egykori rendőr az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A beadványban kitértek arra is, hogy diszkriminatív a szolgálati nyugdíjak megszüntetése, átminősítése, mert csak az 1955. január 1-je után születetteket érinti. Akik előtte születtek, és még nem töltötték be 2012-ben az akkor 62 évnél meghúzott nyugdíjkorhatárt, azok megtarthatták a nyugdíjukat. Megemlítették azt is, az állam nem volt hajlandó közölni, ki jogosult a képviseletére, a Belügyminisztérium pedig úgy volt jelen a tárgyalásokon, hogy nem képviselhette az államot. Ennek ellenére jegyzőkönyvezték, amit közölt a BM, és perköltséget is megállapítottak a javára, amit az exrendőrnek ki kellett fizetnie.
Az ügyet azonban Strasbourgban nem tudták végig vinni: a bíróság előbb formai hiányosság miatt visszadobta a kérelmet, másodszorra pedig elutasította, arra hivatkozva, hogy a Kúria ítélete óta már több mint fél év telt el.
Információink szerint egyetlen másik, hasonló tárgyú per van az Emberi Jogok Európai Bíróságán, abban döntés még nem született. Érdekes helyzetet teremtene, ha megállapítanák, hogy az államnak kártérítést kell fizetnie az szja-val megrövidített nyugdíjakra, hiszen több tízezer emberről van szó, több évre visszamenőleg.
Aggódnak, hogy nem garantált a nyugdíj
Az exrendőr még nem kapta meg a nyugdíj-adategyeztetési papírját, de mint írtunk róla, gondok lehetnek a szolgálati idővel és az elismert jövedelmekkel is, nem csak a rendőröknél, a tűzoltóknál és más rendvédelmi szerveknél is. Nemrégiben egy volt büntetés-végrehajtási alkalmazott keresett meg minket, akinél szintén évek hiányoztak a szolgálati időből és a nyugdíjnál elismert jövedelmekből. A volt börtöntisztnek szerencsére megvolt visszamenőleg minden papírja, így tudta igazolni, hogy valóban a bv-nél dolgozott. 2017-ben kezdeményezték nála az adategyeztetést, most ott tart, hogy elkészült a határozat, amiben az összes szolgálati idejét elismerték, azonban a jövedelmeknél még mindig vannak lyukak. Azt írták neki, hogy a hiányzó adatok egyeztetés alatt vannak.
Mindez azért fura, mert a (szolgálati) nyugdíjat, amiből a járandóság lett, egyszer már kiszámították a teljesített szolgálati idő és a megszerzett jövedelmek alapján. Alapesetben nem is lenne szükség adategyeztetésre, hanem amikor öregségi nyugdíjba vonulnak, egyszerűen szja-levonás nélkül kellene továbbfolyósítani az addigi járandóságot, nyugdíjként.
Az exrendőr és a volt börtöntiszt is aggódik, mert úgy tűnik, ha a pénzükről van szó, semmi sem biztos. El lehetett venni a nyugdíjukat, le lehetett csípni belőle az szja-t, lehet, hogy a nyugdíjuk még kevesebb lesz, ha nem tudják bizonyítani ledolgozott éveiket. De nemcsak maguk miatt aggódnak, hanem mindenki miatt, aki egyszer nyugdíjas lesz, mert szerintük így teljesen esetleges, hogy mit vesznek figyelembe a korábban ledolgozott évekből, jövedelmekből másoknak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
24.hu
