forrás: AFP
A legtöbb tengeri madár valószínűleg nyelt már le műanyagot az óceánokban, és a kutatók előrejelzései szerint 2050-re 99 százalékukra lesz ez jellemző.
A műanyagok a környezetszennyezés következtében igen elterjedtek a vizekben, a madarak – többek között albatroszok, pingvinek és sirályok – a világos színű kupakokat és egyéb törmelékeket könnyen összekeverhetik a táplálékkal. Túl sok műanyag fogyasztásától pedig megbetegedhetnek és el is pusztulhatnak.
A kutatók 1962 és 2012 között 135 madárfajjal végzett vizsgálatokat tekintettek át, majd az óceánok jelenleg ismert plasztikszennyezési szintje alapján előrejelzéseket készítettek. Úgy vélik, először áll rendelkezésre globális előrejelzés arról, hogy a széles körben elterjedt műanyagok milyen hatással lehetnek a tengeri fajokra.
A korai hatvanas években végzett kutatás még arról tanúskodott, hogy a tengeri madaraknak kevesebb, mint öt százaléka nyelt le műanyagot. Ám ez a szám az utóbbi évtizedekben az egekbe szökött, 2010-ben már 80 százalékon állt, és azóta is egyre több madár lehet érintett a kérdésben.
A PNAS folyóiratban megjelent tanulmányban kifejtik, előrejelzéseik szerint a műanyagfogyasztás aránya 2050-re elérheti a fajok 99 százalékát (vagyis szinte az összes egyedet érinti), de a hatékony hulladékkezelés csökkentheti a veszély mértékét.
Vándoralbatrosz-költőpár. (Fotó: AFP)
A kereskedelmi mértékű műanyagtermelés ötvenes évekbeli elindulása óta az előállítás mértéke 11 évenként megduplázódik. Ennélfogva 2015 és 2026 között annyi műanyagot állítunk majd elő a kutatók szerint, mint amennyit a termelés megkezdése óta összesen.
A dokumentációk szerint az óceánokban négyzetkilométerenként mintegy 580 ezer műanyagdarab is felhalmozódhat. Ennek ellenére máig nem ismerik, pontosan hogyan hatnak a műanyagok az állatokra.
A vizsgálat szerzői hangsúlyozták, bár a plasztikszennyezés populációs hatásait érintő bizonyítékok egésze még nincs kezükben, az eredmények arról tanúskodnak, hogy ez a fenyegető tényező földrajzilag széles körben jelen van, és a helyzet csak súlyosbodik.
Míg a part menti madárpopulációk sok figyelmet kapnak a kutatóktól, a tanulmány figyelmeztet rá, hogy bizonyos, korábban kevésbé fenyegetettnek tartott területek veszélyesek lehetnek a madarakra. A legérintettebb régió szerintük a Déli-óceán határvidéke a Tasmán-tengeren – Ausztrália és Új-Zéland között -, mert itt a műanyag-koncentráció mértéke és a tengerimadár-fajok bősége is nagy.
