Református templom

2014-09-16

Csákberény község a Vértes-hegység egyik festőien szép völgyében fekszik. A református gyülekezet gyökerei az 1530-as évekre nyúlnak vissza. Az akkor buzgó református Nádasdy Tamás, kinek udvarában Dévai Bíró Mátyás is szolgált, tulajdonában volt a falu. A reformáció vidéki terjedése jelentős részben a földesuraktól függött, ennek alapján feltételezhetjük, hogy Csákberénynek volt alkalma a reformáció tanait megismerni. Ezt a feltételezést támogathatja, hogy a közeli Székesfehérvár 1540 körül már majdnem teljesen protestáns volt. 1543-ban török uralom alá került az egész vidék a falu pedig teljesen elpusztult és elnéptelenedik. Az első igazán biztos adatunk a csákberényi református eklézsiáról 1665-re tehető, ekkora már teljesen megszervezett, lelkésszel, templommal és iskolával bíró egyház van. Ha figyelembe vesszük, hogy egy ilyen szervezett egyház kialakulása nem egy-két év alatt történt, akkor nagy valószínűség szerint a reformátusok betelepülése és gyülekezet alapítása 1650 körül lehetett. Az istentiszteleteket kezdetben magán házaknál tartják később épül fel a sövény templom és lesz lelkipásztora a gyülekezetnek Kismegyeri N. személyében. 1683-ban a törökök az egész községet kifosztják és felégetik. A gyülekezet Szőnyi Gáspár lelkész vezetésével elmenekül egy nyugodtabb vidékre. Öt év száműzetés után térhetnek vissza és kezdhetik előröl az építkezést, melyet két év alatt be is fejeznek. A gyülekezet lélekszám ekkor mintegy 50 család, azaz kb. 300 lélek. 1743-ban a sövénytemplom helyett kőből, téglából emeltek új templomot. A veszprémi r. katolikus püspök tudomást szerezett erről és elérte, hogy 1746-ban a vármegye elvegye és a helyi r. katolikus egyház számra átadja a templomot, parókiát és az iskolát. A reformátusok máshol és csak sárból, vesszőből építhettek újból oratóriumot. 1751-ben halt meg az akkori lelkész Üllei Mihály, aki három egymás után következő templomban 40 évig hirdette az igét. A helyi földesúr és a r. katolikus egyház hatására nem engedélyezték a gyülekezet számára, hogy lelkészt hívjon pásztorául, sőt kötelezte a reformátusokat, hogy komoly áldozatok árán ők tartsák fenn a katolikus plébániát. A gyülekezet 33 évig lelkipásztor nélkül maradt árva eklézsia ként. A lelkész helyét átvette a lévita, aki imádkozott a templomban és titokban ha tehette prédikált is. Ez időben a szomszéd Zámolyi református gyülekezetbe jártak át úrvacsorázni és kereszteltetni. Mindezen nehézségek, gondok ellenére gyülekezet lélekszáma gyarapodott 1784-ben amikor újra van lelkész a gyülekezethez 700 fő tartozott. 1788-ban már új templom, parókia, tanító lakás és iskola jelzi a gyülekezet élni akarását és hitét. Az 1848-as események magukkal ragadják az egész falut és teljes szívvel támogatják azt. 1849 áprilisában Szikszai János református lelkész és Mansbarth Antal r. katolikus plébános kihirdeti híveik előtt a templomban a debreceni országgyűlés trónfosztó határozatát. Júliusban osztrák csapatok bevonulnak a faluba és elfogják a két lelkészt, Nagyigmándra hurcolják és a haditörvényszék mindkettőjüket a forradalomban való részvétel miatt 1849. Július 12-én főbelöveti. Az 1800-as évek végén sok falusi gazdaság ment tönkre és sokan nem tudták megélhetésüket biztosítani és ezért Budapestre költöztek.

A gyülekezet lélekszáma 1100-ról 900 főre csökkent le. Ehhez hozzájárult még a születések számának csökkenése, ami az évi 40-50 átlagos születésről az 1920-as évekre 16-20 lett. Mindezek ellenére a gyülekezet tevékeny és biztos anyagi alapokon nyugszik, hiszen 1909-ben új parókiát építettek, 1929-ben pedig egy új teljesen felszerelt iskolát és komfortos tanítólakást alakítottak ki. A II. világháború a faluban nagy pusztítást végzett, melyet a 40-es évek második felében szépen helyreállítottak. Az államosítás során a gyüleketnek minden ingatlanát elvették, kivéve a lelkészlakást és a templomot. Ezekben a vészterhes időkben (1943-86) Szabó Gyula volt a gyülekezet lelkipásztora. Amikor máshol templomok üresedtek meg, akkor Csákberényben a 80-as években is 90-100-an jártak vasárnaponként templomba. A gyülekezetben 1987-ben kezdtek egy teljes templomfelújítást, amit 1989-ben be is fejeztek. 1990-ben pedig a lelkészlakást újították fel teljes komfortosítással, központi fűtéssel, parkettázással. Mindezeket a munkákat a gyülekezet főként saját erőből fedezte és végezte el, idejét erejét, munkáját, adományát nem sajnálva. A felújítás során a teljes tetőszerkezetet, a padokat a karzatokat újra cserélték, így egy nagyon szép kazettás mennyezetű templom áll most Csákberényben, Isten dicsőségére. A felújítás ideje alatt 15 hónapig a reformátusság a helyi katolikus templomban kapott helyet az Istentiszteleti alkalmakra.

A mai napig is testvéri a kapcsolatunk a katolikus egyházzal. 2000. januárja óta Brunner Vilmos református lelkipásztor szolgál a gyülekezetben. 2007. szeptemberében visszakaptuk a volt református iskolaépületet, amit azóta is próbálunk apránként felújítani és teljesen használatba venni.

Forrás: refdunantul; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;