A Kossuth tér másik dísze a szintén I. Grassalkovich Antal kegyurasága idején született Szent Adalbert-plébániatemplom (1751-55), amely az 1596-ban elpusztult középkori templom helyén épült fel. Akárcsak a kastély, ez is Oraschek Ignác és Jung József építészek keze nyomát viseli. Az előteréből két oldalra egy-egy oldalkápolna nyílik. A nagy fesztávolságú templomhajót három csehsüveg-boltozat fedi. A szentély diadalívén itt is megtalálhatjuk a Grassalkovichok családi címerét. A freskók egy része a XIX. században, a másik fele 1956-ban készült. A négy stallum közül három, illetve a négy padsor első tagjai 1762-ben készültek még a pécsi székesegyház számára, amelyet 1882-ben vásárolt meg Janikovics Alajos prépost. Az orgona 1926-ban készült, amelyet többször felújítottak, illetve átalakítottak.
A templom mellett futó 30-as út másik oldalán fekszik a plébániaház, mely szintén műemlék, az 1750-es években épült, öttengelyes főhomlokzattal. Az eredetileg földszintes épületet még a XVIII. században egyemeletessé alakították. Itt őrzik a település Historia Domusát is, amelyet a XVIII. század végén Stettner Bernát prépost kezdett el írni. E falak között lakott 1847-ben Horváth Mihály prépost is, aki később püspök, majd kultuszminiszter lett.
Szent Adalbert püspök, bencés szerzetes
Libice, Kelet-Csehország, 956 körül – Tentikken, Danzig közelében, 997. április 23.)
Szülei eredetileg világi pályára szánták, de egy súlyos betegség után felgyógyulva a papi hivatást választotta, és 972-ben a magdeburgi dóm iskolájába került. Vallásosságával és okosságával kitűnt társai közül. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. Az érsek halála után, 981-ben visszatért Prágába, ahol az első prágai püspök, Dietmar szentelte pappá. 983-ban, Dietmar halála után a püspökség alapítója, II. Boleszláv fejedelem, a papság és a nép egy akarattal Adalbertet választotta püspökévé.
A kezdeti sikeretlenségek után 988-ban Rómába ment a pápához, s kérte, engedje őt zarándokként Jeruzsálembe, hogy ott szegényen és magányosan szolgálja az Urat. De megváltoztatta tervét, és 990-ben bencés szerzetes lett a Rómában fekvő aventinói görög kolostorban.
A csehek azonban a mainzi érsekkel szövetkezve kérték, hogy térjen vissza Prágába. A római kolostorból magával vitte 12 társát, s megalapította velük a brevnovi apátságot. Ez az apátság idővel igazi szellemi-lelki középponttá lett: sok püspököt, apátot, szerzetest adott Cseh-, Morva-, Lengyel- és Magyarországnak, számos misszionáriust küldött Oroszországba. Az országban dúló viták, fesztültségek miatt ismét elhagyta Prágát, 994-995-ben Magyarországon térített. ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent Istvánt is. Máig is ő az esztergomi egyházmegye védőszentje. Missziós úton járt Lengyelországban, ő alapította Meseritz kolostorát, majd továbbutazott a balti törzsekhez.
Litvániába készült, amikor a pogány lázadók egy lándzsával megölték: 997. április 23-án halt vértanúhalált a Nagat és az elbingi Weichsel közti Tentikkennél. A lengyel herceg kiváltotta testét a gyilkosoktól, és Gnieznóban temette el. Már 999-ben a szentek sorába iktatta őt Szilveszter pápa. A csehek 1030-ban vitték földi maradványait Prágába, ahol ma is hazájuk védőszentjét tisztelik benne.
Ünnepnapja: április 23.
Cím: Hatvan Kossuth tér 6.
Tel: +36 (37) 342-820
E-mail: [email protected]
Web: www.hatvan.hu
