Az egykori királyi majd érseki palota fennmaradt és rekonstruált részeiben, a középkori épületrészek és freskómaradványok között jól áttekinthető kiállításon tárja a régészeti leleteket a közönség elé.
Az alsó szint termeiben a népvándorlás korát megelőző időszak, továbbá a népvándorlás és a honfoglalás korának leleteit láthatjuk.
A Szent Adalbert-székesegyházat Szent István építtette, maradványai a feltárások során kerültek elő. A XII. századi palota épségben megmaradt része, a Szent István terem képet nyújt a középkori épület egykori megjelenéséről.
A felső szinten a város történetével ismerkedhetünk meg a XIII-XIV. századtól a XVII. század végéig, a töröktől való visszafoglalásáig. Itt látható a késő román, kora gótikus stílusban III. Béla és Imre királyok idejében épült királyi házikápolna XII. század végi és XIV. századi freskómaradványokkal.
Séta a Vármúzeumban
A látogató egy XV. századi nyitott előtéren át jut az első kiállítási terembe. Itt vannak a Várhegy előtörténetének tárgyi emlékei. A jobb oldalon láthatjuk az őskőkor pattintott kőpengéitől (18-20 ezer éves leletek) az újkőkor, rézkor, bronzkor és koravaskor kő- kerámia- csont- és fémtárgyait.
Baloldalt a térségben az első, nevéről is ismert nép, a kelták emlékei sorakoznak, akik időszámításunk előtt 350 táján szállták meg ezt a vidéket, és a hegyen megerősített telepet létesítettek. Ezt az i. sz. első évtizedben a rómaiak foglalták el, és a kelta földvár helyére Solva castrumát, a dunai határvonal (limes) jelentős erődítményét építették. A castrum és a hegy alatti település temetőiből szép ötvösmunkák, ékszerek, cserép- és üvegedények, fegyverek, pénzek, kőfaragványok idézik a római kori élet mindennapjait. Egy kis fali fülkében ókeresztény emlékeket fedezhetünk föl.
A következő helyiségben, ami eredetileg az Árpád-kori palota egyik konyhája volt, a népvándorlás, honfoglalás és az államalapítás korának helyi emlékeit láthatjuk. Kiemelkedő érdekességű a XI. századi pénzek sorozata, melyeket itt, az első magyar pénzverdében vertek, valamint a pénzverők, pénzváltók Árpád-kori emlékei.
A következő, nagyobb terem már a XIV. században épült és az érseki palota földszinti konyhája volt. Itt vannak kiállítva az egykori Szent Adalbert székesegyház maradványai – elsősorban kőfaragványok a XI-XIII. századból. Egy makett a székesegyház XII. századi díszkapuját (Porta Speciosa) mutatja be hármadméretben – mellette az eredeti töredékeivel. A kapu építményét vörös márványba színes kövekből kirakott márványinkrusztációs képek díszítették.
A következő, dongaboltozatos helyiségben a 30-as évek feltárásainak képeit és az Árpád-kori palota rekonstrukciós rajzát látjuk, majd a királyi lakótorony részét képező melléképítmény első emeletére, az úgynevezett Szent István terembe jutunk. A teljesen ép, középoszlopos, boltozatos helyiségről, amely a XII. században épült, sokáig azt tartotta a helyi szájhagyomány, hogy ebben született István király. (A terem alatt az István-kori palota falmaradványait is megtalálták már a régészek!) Innét egy szűk lépcső vezet a lakótorony felsőbb szintjére (ez volt az első, lakott szint), ahol három Árpád-kori helyiség maradványai vannak: boltozatuk beszakadt, és ma modern sík betonfödém fedi ezeket. Az első helyiség fő dísze két román stílusú bélletes kapuzat.
A következő, Vitéz János érsek dolgozószobájának nevezett helyiség dísze a falon látható XV. századi, a négy fő erényt szimbolizáló freskósorozat, valamint a teremben átlósan rekonstruált boltív a csillagképek (zodiákus) ábrázolásával – Vitéz érsek (1465-1472) korából. A harmadik helyiségben a középkori falfestményekből csupán kisebb részletek maradtak meg.
A termek fölötti teraszról a város és a Duna-völgye panorámája látható, majd a híres Várkápolna következik. A kápolna boltozata az 1594-95. évi ostrom alatt beszakadt, szentélyét erődítménnyé alakították, belsejét eltömték. Az 1930-as évek ásatásai során – szerencsés módon – az egykori padlóra zuhant boltozat elemeit (boltozati kőbordák, festett boltozat-darabok) a helyszínen megtalálták, s ezek felhasználásával a boltozatot jórészt az eredeti kövekből, teljesen hitelesen, eredeti formájában helyreállították.
A XII. század végén épült királyi várkápolna későromán és kora gótikus építészetünk egyik legkiemelkedőbb alkotása – egyúttal a magyar műemlékvédelmi helyreállításnak is mintaképe. A szentélyben XII. század végi freskómaradványokat (Krisztus-részlet, oroszlánábrázolás), a hajóban apostolokat ábrázoló, XIV. századi falképeket találtak. A nyugati homlokzaton a város egyik jelképeként ismert gyönyörű román stílusú, küllős rózsa-ablak (XII. század) faragványaiban gyönyörködhetünk. A kápolnából lépcső vezet le egy mélyebben fekvő kis udvarba, ahol turbános török sírkövek és ágyúgolyók a vár XVI-XVII. századi gazdáira és pusztulására utalnak.
Cím: Esztergom Szent István tér 1.
Tel: +36 (33) 415-986
E-mail: varmegom@halop.hu
Web: www.esztergom.hu
