Nagypréposti Palotával átellenben a Kossuth Lajos utcán a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje emelkedik, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek.
Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A „Fekete Sas” fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet.
A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre.
A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett. 1764-69 között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab „részt vett” a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838-39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne. 1993-tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.-XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 olimpiai részvételt rögzítve.
Cím: Eger Kossuth Lajos u. 9.
Tel: +36 (36) 521-333
E-mail: eger@tourinform.hu
Web: www.eger.hu
