2010. április 20-án robbanás történt a tengeri olajfúró szigeten, a BP által a Mexikói-öbölben üzemeltetett Deepwater Horizon nevű építményen.
A szigetet 2001-ben a dél-koreai Hyundai építette, majd egészen 2013-ig a BP bérelte. A legmélyebb olajfúrással ez a sziget „büszkélkedhetett”, 2009-ben 10683 méteres függőleges mélységig hatolt a fúrófej. A fúrósziget modern irányítóberendezésekkel működött, automata biztonsági leállító, nyomásmonitorozó felszerelések segítették a munkát.
A nevét azonban nem a mélységi rekordjáról ismerjük: 2010. április 20-án az USA történetének legnagyobb olajkatasztrófája következett be a fúrószigeten.
A kiömlött olaj a Mexikói-öböl vizén, a Terra műhold május végi felvételén. FORRÁS: NASA EARTH OBSERVATIRY
Ahhoz, hogy a fúrás során a föld mélyén rejlő, nagy nyomás alatt lévő olaj, illetve gáz ne tudjon a furaton keresztül kitörni a kútból, s berobbanni, speciális módszert alkalmaznak: a fúrófej mögött e célra használt iszapot pumpálnak az üregbe, az iszap választja el a szénhidrogéneket és a csöveket. Ha ez valami oknál fogva nem tudja ellátni a feladatát, a tengerfenéken, ahol a furat kezdődik, egy kitörésgátló berendezés is van. A kitörésgátló működése akadályozza meg a kőolaj berobbanását részint automatikus, részint pedig emberi beavatkozással is irányítható módon, végső esetben elvágják a vezetéket.
A 10 évvel ezelőtti napon azonban észrevétlenül elkezdett emelkedni az olaj a fúrót magában foglaló csőben, és robogott a fúrósziget felé, s először a fúróiszapot lökte ki a csőből, ekkor manuálisan lezárták a kitörésgátlót a három lehetőség egyikével, de ez nem volt képes megállítani az olaj mozgását. A második lezárási módszerrel már sikerült az üzemeltető munkásoknak elzárni az olaj útját, azonban ez is csak ideiglenes megoldást jelentett. A már a lezárt rész feletti csővezetékben lévő szénhidrogének tovább emelkedtek, majd bekövetkezett az első robbanás a fúrószigeten. Ezt követően a csővezeték a kialakult nyomáskülönbség hatására elgörbült, s ezzel a kitörésgátló zárókarmai közül kicsúszott, s emiatt lehetetlenné vált, hogy az utolsó biztonsági lépést jelentő vágást elvégezzék. Az olaj 3 hónapon át akadálytalanul ömlött a Mexikói-öböl vizébe.
A bekövetkezett robbanásban 11 dolgozó vesztette életét, 17 fő megsérült, és közel 5 millió hordónyi nyersolaj került így a Mexikói-öböl vizébe, hatalmas környezeti katasztrófát okozva. A BP-nek 87 napi küzdelembe került, míg a robbanás nyomán kiáramló olaj útját el tudta zárni, s több tízmilliárd dollárt kellett a közvetlen kárelhárításra és a kártérítésekre fordítania.
A fúrósziget katasztrófájáról játékfilm is készült, amelyet hazánkban Mélytengeri pokol címmel mutattak be 2016-ban.
A tengeri olajfúrások ma is folytatódnak, Kalifornia és Alaszka partjainál, a Mexikói-öbölben olajfúró szigetek sokasága üzemel, és az iparágra nehezedő gazdasági nyomás miatt bármikor bekövetkezhetnek hasonló katasztrófák.
ng, Hirmagazin.eu
