Az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozója zajlott Brüsszelben.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozója zajlott Brüsszelben hétfőn, melynek fő témája Ukrajna támogatása, valamint az izraeli háború volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) új javaslattal állt elő Ukrajna támogatására, noha továbbra is annak a kudarcos narratívának az útján jár, hogy az uniós támogatás eredményeként Ukrajna megnyeri a háborút és Oroszországban politikai változás lesz. A tárcavezető kiemelte, a hangulat az új évben is a régi, Brüsszelben továbbra is „háborús pszichózis” uralkodik- írta meg a Magyar Nemzet.
Milliárdok megfizetésére kötelezné hazánkat Brüsszel
A javaslat szerint újra több milliárd eurót biztosítanának az Ukrajnának szánt fegyverszállításokra és ezt is egy hosszú távú, a háború melletti elköteleződés keretein belül tennék meg.
Számszerűsítve ötmilliárd eurós különkeretet szeretnének létrehozni tagállami befizetésekből, az Európai Békekereten belül, melyből a következő egy évben kerülne sor fegyverszállításokra, majd ezt évről évre hosszabbíthatnák. Ez a korábbi javaslat egy „lágyabb verziója”. Korábban azt sürgette Brüsszel, hogy négy éven keresztül évi ötmilliárd eurót az Európai Unió közösen költsön fegyverszállításokra.
„Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan, hogy a fegyverszállításoknak újabb lendületet adjunk. Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, ez után sem fog fegyvereket szállítani és semmilyen olyan döntésben nem hajlandó részt venni, semmilyen olyan folyamatban nem vagyunk hajlandók részt venni, amely a fegyverszállítások növelését eredményezi Ukrajna irányába”
– értékelte a javaslatot Szijjártó Péter, majd hozzátette, hogy a jelenlegi javaslat értelmében.
Magyarországnak a döntést követően egy éven belül mintegy 23 milliárd forintot kellene fizetnie azért, hogy a többiek fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Nyilvánvalóan ezt a javaslatot mi támogatni nem fogjuk.
A sajtótájékoztatón kiemelte, Magyarország annak ellenére, hogy nem járul hozzá a fegyverszállításokhoz, másokat nem állít meg ebben. A kormány nevében elmondta, hogy a kommunikációs csatornák megnyitása és a béketárgyalások mielőbbi tető alá hozását tartanák az egyetlen morálisan helyes álláspontnak. „Mondjuk, hogy miért nem különböző társadalmi csoportok, például a gazdák támogatására biztosítottak eurómilliókat, -tízmilliókat, -százmilliókat, hanem fegyverszállításokra. Ez mindenkinek a saját maga döntése lesz, minden kormánynak a saját választói felé kell elszámolnia” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Ma azt az álláspontot képviseltem, hogy Magyarország nem vesz részt a fegyverszállításban, másokat nem akadályozunk meg ebben, ugyanakkor semmilyen pénzügyi terhet nem vagyunk hajlandók viselni mások fegyverszállítása miatt
– szögezte le.
A tárcavezető egyúttal arról is tájékoztatta kollégáit, Magyarország biztosan nem fog „23 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből egyetlen év leforgása alatt arra fordítani, hogy mások fegyvereket küldjenek Ukrajnába, amely meghosszabbítja a háborút, meghosszabbítja a szenvedést, még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás”.
Jöhet a tizenharmadik szankciós csomag?
Az ülésen felmerült a 13. oroszellenes szankciós csomag elfogadása is, noha az eddigi korlátozások is főleg Európának ártottak, ráadásul nem is vittek közelebb semennyivel a rendezéshez.
Persze, ha az ember ezt felhozza, mint ahogy ezt fel szoktam rendszeresen hozni, akkor azonnal orosz propaganda terjesztésével vádolnak meg
– jelentette ki Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter óva intette kollégáit attól, hogy a nukleáris iparra is megpróbálják kiterjeszteni a szankciókat, ugyanis Magyarország semmiféle ilyen lépést nem fog támogatni.
Ennek kapcsán pedig annak visszásságára mutatott rá, hogy tavaly Oroszország vált az Egyesült Államok első számú uránbeszállítójává, a hírek több mint egymilliárd dollárról szólnak.
Újságírói kérdésekre válaszolva úgy vélte, hogy az egyesek által Oroszországgal szemben javasolt újabb szankciós csomagnál a legfőbb mozgatórugó a megfelelési kényszer. Szerinte több uniós tagállam is a cselekvés látszatát szeretné kelteni.
Találkozó az ukrán kollégával és EU-csúcs
A sajtótájékoztatón a miniszter aláhúzta, hogy január 29-én Ungváron találkozik ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával és a kijevi elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal, és megpróbálnak végigmenni minden egyes olyan ügyön, amely nehézséget jelent ma a kétoldalú kapcsolatokban.
Szavai szerint ehhez kapcsolódik az is, hogy Magyarország továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra.
„Itt azt mondtuk, hogy akkor hajlandók vagyunk megfontolni ennek a támogatásnak az elengedését, ha garanciákat kapunk arra, hogy Ukrajna többet magyar vállalatokat nem diszkriminál negatívan, nem okoz számukra problémákat azzal, hogy a háború nemzetközi szponzorainak listájára teszi őket teljesen érdemtelenül és ok nélkül”
– emlékeztetett.
Ezután Szijjártó Péter az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán megismételte a magyar álláspontot, miszerint az Európai Tanács decemberben „helytelen, rossz, káros döntést” hozott, amiért hazánk semmilyen felelősséget nem kíván vállalni – írja a Ripost.
„És továbbra is ez lesz az álláspontunk. Persze értjük, hogy próbálják ezt az álláspontot hitelteleníteni, nyomást gyakorolnak ránk, hol azzal, hogy nem elég kemény a pozíció, hol mással, de minket ez nem hat meg. Mi a nemzeti érdek képviseletére esküdtünk fel, és az, hogy milyen nyomást helyeznek ránk ebben az ügyben, eddig sem volt hatással a magyar pozícióra”
– szögezte le. A jövő heti rendkívüli EU-csúccsal összefüggésben megerősítette, hogy „nem egymással kapcsolatban lévő dolgok összekeverésében” nem lesz partner a kormány. „Ezért nem is érdemes bazári jelleggel megkeresni minket különböző lehetőségekkel, aminek nincs köze egymáshoz, azt ne keverjük össze” – mondta.
