20 év után kivonul az amerikai hadsereg Afganisztánból, félelem és káosz marad a nyomában – galéria

Ismét a félelem az úr Afganisztánban, miután az amerikai hadsereg sorra üríti ki katonai bázisait a polgárháború sújtotta országban. Az afgán hadsereg és a sebtiben felfegyverzett civilek a Talibán visszatérésétől tartanak – joggal.

A Talibán nevű szélsőséges iszlamista fegyveres csoport a Szovjetunió elleni harcokban megedzett mudzsahedinek bábáskodásával jött létre a kilencvenes évek közepén. 1996-ban a fővárost, Kabult is elfoglalták, és szinte az egész ország az uralmuk alá került. Betiltották a mozikat és a világi zenét, a férfiaknak kötelezően szakállt és turbánt kellett viselniük, a nőknek még a hangos nevetést is megtiltották, vagy hogy kilépjenek házuk erkélyére. Nyilvános kivégzések, a visszaeső bűnözők megcsonkítása és a testi fenyítés mindennapos velejárója volt a tálib uralom alatti afgán életnek.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i merényletek után támadta meg az afganisztáni tálibokat / Wikipedia

A Talibán uralma azután tört meg, hogy az általuk az országba befogadott Oszama bin Laden és az al-Kaida végrehajtotta a 2001. szeptember 11-i merényletet az Egyesült Államokban. Az USA és a NATO többi országának támogatásával hadjáratot indított a tálibok ellen, és az ország nagy részéből kisöpörte a Talibán fegyvereseit. A harc azonban végeláthatatlannak bizonyult. A határmenti hegyekbe visszahúzódó tálibokat lehetetlen volt kifüstölni, a városokba visszaszivárgó harcosok pedig állandó merényleteikkel megakadályozták, hogy az ország világiasabb berendezkedése megszilárduljon.

A hegyekbe visszavonuló tálibokat lehetetlen volt kifüstölni rejtekhelyeikről / Wikipedia

Az amerikai vezetés 20 év után döntött úgy, hogy nem akar további dollármilliárdokat és emberéleteket költeni egy olyan ügyre, amelyet lezárni nem lehetséges. És bár az al-Kaidát sikerült szétzúzni, a Talibánt pedig meggyengíteni, a 20 éven át tartó háború – amelyben Magyarország is részt vett – nagy eredményt mégsem hozott. Ahonnan ugyanis a NATO most kivonul, szinte már vonulnak is be a tálibok katonái. Nagy kérdés, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett afgán hadsereg meddig bírja tartani a frontot.

Magyarország is küldött katonákat Afganisztánba. Áder János kinti látogatásán ismerkedett a magyar katonák géppisztolyával. /Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Nagy kérdés az is, hogy milyen sors vár azokra az afgán civilekre, akik a nemzetközi katonai jelenlétnek köszönhetően két évtizeden keresztül világiasabb életet élhettek; mi lesz azokkal a lányokkal, akik iskolába járhattak; mi lesz azokkal az egyszerű afgánokkal, akik segítették az amerikaiakat, vagy üzleteltek velük. Ők joggal tartanak a tálibok bosszújától.

Tekintse meg képgalériánkat az összeomlás szélén táncoló országról:

---

Galéria

1 / 13

Az amerikai Antonik támaszpontot már május 2-án átadták az amerikai erők az afgán védelmi minisztériumnak. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójáig a NATO az egész országból kivonul / MTI/EPA/Afgán védelmi minisztérium

2 / 13

Amerikai katonák leeresztik a nemzeti lobogót az Antonik támaszpont átadásán. A katonai bázist az afgán védelmi minisztérium vette át / MTI/EPA/Afgán védelmi minisztérium

3 / 13

Az afgán hadsereg katonái őrzik a kulcsfontosságú Bagram légibázist, Kabultól 50 kilométernyire északra. Az amerikai hadsereg 2 évtized után július 2-án ürítette ki a légi támaszpontot, afganisztáni műveleteinek központját. / EPA/HEDAYATULLAH AMID

4 / 13

Az amerikai légierő által hátrahagyott apróságok nagy kincset jelentenek majd a helyi bolhapiacon / EPA/HEDAYATULLAH AMID

5 / 13

A NATO csapatkivonásai a tálibok újbóli előretörését hozta magával. Ez a kabuli robbantás négy embert megölt, ötöt megsebesített július 3-án. / EPA/HEDAYATULLAH AMID

6 / 13

Az afgán biztonsági erők megpróbálják elejét venni az erőszaknak, itt éppen Dzsálálábádban hajtanak végre ellenőrzést. Asraf Gáni afgán elnök hiába kért nemzetközi katonai segítséget a Talibán ellen / EPA/GHULAMULLAH HABIBI

7 / 13

Május óta 60 afgán körzet került a Talibán kezére a 370-ből, ilyen diadalmenete a szélsőségesen iszlamista szervezetnek 20 éve nem volt / EPA/JALIL REZAYEE

8 / 13

Az afgán lakosság nagy része is retteg a Talibán uralmától. Helmand tartományban több száz civil fogott fegyvert, hogy megvédje városait a tálib miliciáktól / EPA/WATAN YAR

9 / 13

Herat tartományban 500 lakos ragadott fegyvert, hogy megvédje világiasabb életmódját az előretörő táliboktól. Kérdés, mire mennek a jól kiképzett ellenféllel szemben/ EPA/JALIL REZAYEE

10 / 13

A tálibok előretörése a nyugatias szabadságot fenyegeti. Ezek a kabuli lányok a freestyle kerékpározás szerelmesei, hetente háromszor gyakorolják a trükkjeiket. Afganisztánban a kerékpározás a nők számára tabu, olykor bűn / EPA/HEDAYATULLAH AMID

11 / 13

A háború elől menekülő civilek között 570 ezer gyerek ragadt átmeneti táborokban Afganisztánban. Rajtuk az ENSZ próbál segíteni / EPA/JALIL REZAYEE

12 / 13

Bár most a Talibánnak kezd állni a zászló, sokan az iszlamisták közül is békére már vágynak. Dzsálálábádban 130 egykori tálib harcos adta le a fegyverét a megbékélés jegyében / EPA/JALIL REZAYEE

13 / 13

A bizonytalan helyzet újabb menekülthullámot indíthat el. Ahmed (jobbról a harmadik) Ankarába akar eljutni, ahol munkát vállalna, a pénzt pedig hazaküldené a családjának / EPA/SEDAT SUNA