Átlagosan nettó 179 ezer forintot keresnek havonta a Magyarországon elhelyezkedő frissdiplomások, míg ha a külföldön munkát vállalókat is idevesszük, 197 ezer forintot keres átlagosan egy frissen végzett munkavállaló – derült ki a Diplomás Pályakövető Rendszer frissdiplomásokról szóló 2014-es adataiból.
Állásbörze a Műegyetemen.
Fotó: Katona László
Az Educatio Nonprofit Kft. által készített felmérésben több mint 21 ezer volt hallgató vett részt, aki 2009-ben, 2011-ben vagy 2013-ban szerezte meg az abszolutóriumát az adatokat gyűjtő 33 hazai felsőoktatási intézmény valamelyikében.
Érdekesség, hogy a tanulmányi eredmény nem feltétlenül függ össze a fizetéssel: bár a legtöbbet – átlagosan 188 ezer forintot – azok keresik, akiknek a tanulmányi eredményük saját bevallásuk szerint sokkal jobb volt, mint a többieké.
A második legmagasabb összegről (185 ezer forintról) azok számoltak be, akik teljesítménye kicsivel gyengébb volt az átlagnál. Ettől csupán 1200 forinttal marad el azoknak a frissdiplomásoknak a bére, akik sokkal rosszabban tanultak, mint a többiek. Az átlagos tanulók jeleztek vissza a legalacsonyabb, átlagosan 175 ezer forintos fizetésről.
A frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme képzési területek szerint (forint)
A munkakeresés a diákok jó részénél nem a tanulmányok befejezése után kezdődött, mivel 45 százalékuk már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Nappali tagozatosok körében természetesen alacsonyabb, 20 százalékos ez az arány.
Akik közvetlenül a végzés után kerestek és találtak munkát, átlagosan 4,2 hónap alatt jártak sikerrel, de egyharmaduk egy hónapon belül állást kapott. A munka betöltéséhez átlagosan harmincszor kellett kapcsolatfelvételt kezdeményezniük a munkáltatókkal (önéletrajz, jelentkezés, álláshirdetésre beadott pályázat), amelyekből átlagosan ötször kapott visszajelzést (érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel). A pályakövetés alapján a végzettek 4,6 százaléka volt munkanélküli. Ez kedvezőbb, mint a 25–54 évesek körében mért 7 százalékos ráta.
Hogyan jutott diplomázás után az első munkához?
Az államvizsga és a diploma megszerzése közötti időszak eltolódása a végzettek egyharmadát érinti: 48 százalék a megkérdezéskor sem rendelkezett még diplomával. A csúszás 32 százalékban egy éven belüli, de 9 százaléknál két évnél hosszabbra nyúlik. A hallgatók háromnegyede a nyelvvizsga hiányával indokolta a késést. (Ez az ok gyakrabban fordul elő a pedagógiai és közigazgatási képzések hallgatói között.)
A diploma megszerzésének eltolódása azonban nem okoz mindig gondot a munkaerőpiacon: a késve diplomázók 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott, és csaknem ugyanekkora arányban diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra.Külföldi munka
A foglakoztatott frissdiplomások 8,8 százaléka külföldön dolgozott a felméréskor, bár ez az arány képzési területenként nagyon eltérő.
13-15 százaléka a külföldön álláshoz jutóknak sport-, egészség- vagy természettudományi diplomával rendelkezik.
Csak 1,6 százaléka tud külföldön elhelyezkedni a közigazgatási, rendészeti és katonai diplomásoknak.
Az átlagnál alacsonyabb ez az arány a jogi és tanári területen is (3,2 és 4,9 százalék).
Nem végzettsége szerint tud elhelyezkedni a külföldön dolgozó frissdiplomások 39 százaléka.
A legtöbben Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban dolgoznak vagy dolgoztak.
Forrás: metropol
