Berlin — 30 évvel ezelőtt, 1989. november 9-én egyesült újra Európa, miután leomlott a hidegháború egyik legbrutálisabb jelképe, a berlini fal. A 156 kilométeres építmény 38 éven keresztül vágta ketté a német fővárost. A Vasárnapi Blikk sorozatában a rettegett fal történetét mutatjuk be.
A berlini fal felhúzása ha nem is érte teljesen váratlanul az Egyesült Államokat, mindenesetre megdöbbentette a vezetést, hogy az NDK – szovjet támogatással – meg merte húzni a lezárást. A sokkból csak lassan ocsúdott fel Washington: John F. Kennedy (†46) amerikai elnök a tényleges építkezés után hetekkel rendelte el csak 148 ezer katona készenlétbe helyezését. Ezenfelül azonban nem tettek semmit, tétlenül nézték a fal építését.
Ez a várakozó álláspont egészen 1961. október 22-ig tartott, amikor egy színházi látogatás miatt kis híján kirobbant a III. világháború. Az előző világégésben győztes felek ugyanis megállapodtak abban, hogy Berlin kerületei között szabadon mozoghatnak. Ezen a napon azonban a később a hidegháború egyik legikonikusabb pontjává váló ellenőrző kapunál, a Checkpoint Charlie-nál feltartóztatták a Kelet-Berlinbe tartó amerikai diplomatát, E. Allan Lightnert, aki a már említett teátrumba igyekezett. Ez már több volt a soknál az amerikaiaknak. A következő napokban több ellenőrző pontnál is tankokkal biztosították diplomatáiknak a nyugodt áthaladást, ám erre válaszul a szovjetek szintén páncélosokat vezényeltek ki. A helyzet október 27-re durvult el, amikor már több tucat lánctalpas nézett farkasszemet mindössze 100 méterre egymástól a Checkpoint Charlie-nál.
Csaknem 16 órán keresztül volt pattanásig feszült a szituáció: a tankok lövegeibe már az éles muníciót is betöltötték a katonák. Moszkva és Washington között végig égtek a vonalak, és a felek úgy döntöttek, nincs értelme háborúzni. A tankok végül szép lassan, méterenként haladva távolodni kezdtek, lezárva ezzel a válságot.
KGB-s kém volt a megoldás
Kennedy és Hruscsov a patthelyzet alatt többször is egyeztetett egymással, a legfőbb kapocs köztük pedig furcsamód egy szovjet kém volt. Georgíj Bolzsakov (†67) a KGB tagjaként állomásozott Washingtonban, fedősztorija szerint újságíróként dolgozott. Ebben a formájában többször is találkozott Kennedy testvérével, Bobbyval. Bolzsakovnak a történészek szerint óriási szerepe volt abban, hogy ne törjön ki Berlinben a világháború.
Forrás: Blikk.hu
Fotó: Profimedia
