A legtöbbünk számára a közösségi média a mindennapi élet központi eleme. Az azonban még mindig rejtély, hogy az életünkre és a jólétünkre vajon hogyan és milyen mértékben van hatással. A közösségi média átformálta a világot, amelyben élünk és nem vonhatjuk ki magunkat alóla.
A Facebook lakossága jóval nagyobb, mint az amerikai lakosság, és a nemzeti identitás még kevésbé releváns, mint az itt jelenlévő virtuális társadalmi csoportok. Kapitalista világunkban a vállalatok kétségbeesetten kutatják, hogy a közösségi média mennyire fontos az értékesítésben és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban. Ahhoz, hogy lépést tartsanak a haladással és versenyképesek maradjanak, a nagyvállalatok rengeteget fektetnek be kutatásokba és a stratégiákba, hogy kihasználják a szociális média és az online adatforgalom erejét és fontosságát. Sokan persze aggódnak amiatt, hogy a közösségi média kontrollálatlanul beférkőzik a magánéletükbe. A viselkedéskutatók belevetették magukat abba, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a közösségi média mind az egyénre, mind a közösségre.
Kevesebbet beszélünk a való életben
A Kasperksy Lab, közelmúltban végzett globális tanulmánya azt mutatja, hogy a közösségi médiahasználók kevesebb élő kontaktusban vesznek részt azóta, hogy képesek online folyamatosan kommunikálni. A tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az emberek egyharmada kevésbé kommunikál a szüleivel (31%), a partnerével (23%), a gyermekével (33%) és a barátaival (35%), mivel egyszerűen követni tudja őket a közösségi médián keresztül. A tanulmány azt is kimutatta, hogy bizonyos körülmények között az emberek az online kommunikációt sokkal személyesebbnek tekintik és képesek félreértelmezni egyes üzeneteket.
Növelheti, ugyanakkor csökkentheti az önbecsülést
Dr. Patti Valkenburg, Dr. Jochen Peter és Alexander Schouten egy tanulmánya a hálózati oldalak hatását vizsgálta a fiatalok önbecsülésére és jólétére. A tanulmány kimutatta, hogy a serdülők által használt terület gyakorisága indirekt módon hatott a társadalmi önbecsülésre és a jólétre. A webhelyek gyakori használata növelte a létrejött kapcsolatok számát, azt a gyakoriságot, amellyel a résztvevők visszajelzést kaptak az online profiljukról és a visszajelzések (pozitív vagy negatív) hangját.
A tanulmány szerint pozitív visszacsatolás a profiljaikra fokozta a serdülők társadalmi önbecsülését és jólétét, míg a negatív visszacsatolás csökkentette az önbecsülés és a jólét érzését. Más szóval, a közösségi média nagymértékben meggyőző hatást gyakorolt az egyének természetes önbecsülési szintjére, függetlenül attól, hogy ez magas-e vagy alacsony.
A közösségi média talán jobban befolyásol, mint a nemzetiségünk
A statisztikusok azt mutatják, hogy a Facebook lakossága majdnem négyszerese az USA-nak. Ez azt jelenti, hogy ennek az új országnak a lakossága még erősebben befolyásolhatja a világ eseményeit, mint Amerika. Mark Zuckerberg lenne az igazi elnök? A statisztikák azt mutatják, hogy az Egyesült Államok lakossága közel 319 milliójával, szemben a Facebook 1,59 milliárd felhasználóval rendelkezik. Annak ellenére, hogy a jogi feltételek, 13 éves kor alatt tiltják a Facebook használatát, több mint 5 millió Facebook felhasználó 10 év alatti. Forbes szerint a szülők 95%-a tudatában van, hogy a gyereke Facebook-ozik, míg 78% segít is fiókot létrehozni.
A közösségi média anti-szociális
A Facebook és az Instagram segítenek nekünk, hogy kapcsolatban maradhassunk családunkkal és barátainkkal, de ha túl sok időt töltünk ezeken a felületeken, még magányosabbnak érezzük magunkat. A Pittsburgh-i Egyetem pszichológusai szerint, minél több időt fordítunk a közösségi médiára, annál valószínűbb, hogy társadalmilag elszigetelten érezzük magunkat. Ha túl sok időt töltünk a közösségi oldalakon, akkor az irigységet szülhet és abban a torz megítélésben erősít meg minket, hogy mások élete sokkal jobban alakul, mint a miénk. Természetesen társadalmi lények vagyunk, de a mai modern életmód inkább elszigeteltté tesz bennünket, semmint összehoz.
A Facebook felhasználók talán boldogabbak
Bár létezik jelentős bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy épp ellenkezőleg, ha az egész képet tekintjük, a közösségi média közelebb hozza hozzánk a földrajzilag elérhetetlenebb helyeket és embereket is. Tekintettel arra, hogy az agyunk összeköttetésben van, logikusnak tűnhet az a feltételezés, hogy a közösségi oldalak, a megosztás lehetővé tételével önmagukban erősíthetik a pszichológiai elégedettséget.
Minden harmadik ember a világon tapasztal internetes zaklatást
Egy McAfee szavazáson, 2014-ben, 11-17 éves fiatalok 35%-a arról számolt be, hogy már tapasztaltak internetes zaklatást. Jean-Baptiste Pingault, egyetemi docens szerint az internetes zaklatásnak bizonyos megkülönböztető jellemzői vannak: “A klasszikus zaklatásnál vannak biztonságos helyek (helyek, ahová az elkövetők nem tudnak bejutni, mint például az otthon), viszont a számítógépes zaklatásnál, a technológia miatt gyakorlatilag folyamatosan ki lehetünk téve a kockázatoknak. “Azt is megjegyzi, hogy az internetes zaklatás lehetővé teszi, hogy” olyan emberek zaklassanak, akiket egyáltalán nem is ismerünk”.
Több információhoz jutunk, de nem jobbhoz
Nem meglepő, hogy a közösségi média a felhasználóknak több információhoz való hozzáférést biztosítanak a világ minden tájáról érkező, valós idejű eseményekről. Egy “hamis hírekkel” teli környezetben a közösségi média a saját nézeteinket tükrözheti felénk, meggátolva a nézőpontok diverzifikációját. Mivel a hírek terjesztése megváltozott, sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk a kontrollálatlan és hamis hírforrásoknak. Eközben sok embert traumatizálnak az egyes videofelvételek és az erőszakos cselekmények fotói.
Valószínűleg minden egyes nap online vagyunk
Legtöbben nap, mint nap használjuk az internetet, ami azt jelenti, hogy a digitális világ központi szerepet játszik az élettapasztalatokban. Ez egy óriási változás, amely csupán néhány év alatt következett be és még mindig van mit tanulnunk arról, hogy az új élettársunk, a technológia és annak leszármazottja a közösségi média, milyen mértékben befolyásolja az életünket. Ha tinédzser vagy, nagyon valószínű, hogy minden egyes nap használod a netet (a vizsgált személyek 94%-ának bevallása szerint).
A párunkkal kapcsolatos megosztások közelebb hozhatnak minket, ugyanakkor bizonytalanságot is tükröznek
Az elmúlt évek két tanulmánya azt mutatta, hogy a párok boldogabbak, amikor jelen vannak egymás közösségi médiaéletében. “Például Saslow és munkatársai (2013) azt találták, hogy azok a személyek, akiknek a Facebook posztjaiban szerepelt a párjuk, sokkal elégedettebbek voltak. Castaneda, Wendle és Crockett (2015) egy másik releváns tanulmánya szerint azok a személyek, akik gyakran kommunikáltak partnereikkel a Facebookon keresztül, sokkal szorosabbnak érezték a kapcsolatukat.” Ez persze nem mindig igaz, főleg akkor, ha a posztok a látszat fenntartását szolgálják, mivel azt gondoljuk, ezt várja tőlünk a világ.
A közösségi média felbonthat egy új kapcsolatot
Clayton, Nagurney, & Smith (2013) egy újabb tanulmánya feltárja, hogy a Facebook használata szakításhoz vezethet. A kutatók azt feltételezték, hogy a túlzott Facebook használata egy partner számára hátrányos lehet a kapcsolat szempontjából, ami “Facebookhoz kapcsolódó konfliktusokat” eredményez, mint a bizalmi problémák és a lehetséges hűtlenség. A tanulmány egy 205 Facebook felhasználóból álló mintát vizsgált, közülük 144-et, akik jelenleg párkapcsolatban állnak. Összhangban a korábbi kutatásokkal, megállapítást nyert, hogy összefüggés volt a Facebook használatával és a Facebookval kapcsolatos konfliktusokkal és még a szakítással is. Ez csak akkor volt így, ha kevesebb, mint 3 éve volt valaki a partnerével. Azokat a párokat, akik hosszabb ideje együtt éltek, nem befolyásolta a közösségi média. Tehát a Facebook a kezdeti szakaszban kritikus és vízválasztó.
Több pénzt költünk azokra a márkákra, amiket lájkolunk
Minden vállalat megszállottan azon dolgozik, hogy hogyan használhatja a közösségi médiát arra, hogy még több pénzt zsebelhessen be. Egyre több vizsgálatot szponzorálnak a nagyvállalatok, amelyek a közösségi média “guruk” és az adatelemzők segítségével a jövő értékesítési és marketing lehetőségeit elemzik. Mit talált a tanulmány? Ez a közösségi média működik, de csak egy módon. Te döntöd el, hogy melyik márkához csatlakozol, és arra költesz pénzt. A Szingapúri Nemzeti Egyetem és a Nanjing Egyetem kutatása azt mutatta, hogy ha lájkolsz egy márka Facebook oldalt, akkor nagy valószínűséggel több pénzt költesz ré. Ennél is fontosabb, hogy az oldalak milyen hatást gyakorolnak ránk. Így nagyobb eséllyel vásárolhatunk olyan dolgokat, amelyekkel kapcsolatot érzünk, amikhez kötni tudjuk magunkat.
A közösségi média örömszerző forrás
A csokoládéhoz és a váratlan pénz nyereményhez hasonlóan sok a fotókra és megosztásra kapott lájkok szintén rövid idejű örömszerzési források. A Pszichológiai Tudományban nevű folyóiratban megjelent tanulmány azt írta le, hogy miközben tinédzserek agyát vizsgálták közösségi oldalak használata közben és megfigyelték a jutalmazó központ aktivitását, ahogy a lájkok száma nőtt.
A közösségi média árt a mentális egészségnek
Különösen akkor, ha sokat használod és hasonlítgatod magad más emberekhez. Háromszor nagyobb valószínűséggel lehetünk depressziósak, ha nagymértékben használjuk a közösségi médiát, mutatta ki a Pittsburgh-i Egyetem nagyszabású tanulmánya.
Sokkal nagyobb eséllyel érezhetjük magunkat magányosnak, ha közösségi oldalt használunk
Azok a fiatalok, akik sok időt töltenek a közösségi médiában – az emberek összekapcsolására fejlesztett oldalakon – elszigeteltség érzését tapasztalhatják, új kutatások szerint. Ironikus módon a kutatók azt találták, hogy a közösségi média legerőteljesebb felhasználóinak kétszer akkora esélye van arra, hogy elszigetelten érezzék magukat, kevésbé “internetfüggő” barátaikhoz képest. A kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a közösségi média nem csodaszer azok számára, akik társadalmilag elszigeteltnek érzik magukat.
Változik a politikai elköteleződésünk
A társadalomtudósok, Jason Gainous és Kevin Wagner egy új könyvükben azon tanakodnak, hogy a közösségi média nemcsak az emberek interakciójában eredményezett alapvető változást, hanem abban is, hogy miként szavazunk. Azt állítják, hogy a politikai történelem egyedülálló korszakában vagyunk, ahol a jelöltek attól függően nyernek vagy veszítenek a választásokon, hogy mennyire képesek a technológiai fejlesztéseket követni és alkalmazni.
Forrás: tudasfaja.com
