A tavaszi nagytakarítás nálam nem egy drasztikus lépés, legfeljebb egy kicsit többet szortírozok, mint amennyit amúgy is szoktam.
Mostanában újra és újra azt veszem észre, hogy a vendégeim meglepődve néznek körül és érdeklődnek: hogyan érem el, hogy ilyen tisztaság legyen nálam? Nos, közismert trehányságom ellenére úgy látszik, sikerült bevezetnem néhány alapelvet, amitől mindig jó érzés belépni az otthonomba. Persze ebben nagy mértékben közrejátszik, hogy néhány éve takarító jár hozzám… Igen, abszolút hiszek abban, hogy amit más is el tud végezni helyettem, azt muszáj kiszervezni, máskülönben belefulladok a koszba. Itt véget is érhetne ez a cikk, de Erzsi csak kéthetente jön, így hálistennek jut is, marad is a házimunkából.
Most azokat a szempontokat szedtem össze, amiket a magam részéről rendszeresen figyelembe veszek annak érdekében, hogy az otthonom ne változzon fél nap leforgása alatt disznóóllá. Mert hát, ahogy mindannyian, én is szeretem, ha kényelmes, kuckós, csendes és tiszta környezet vár, amikor hazaérek. Ezért néhány egyszerű szokást vezettem be, amelyeket mindig betartok – na jó, kivéve, ha nagyon-nagyon fáradtan esem haza. De akkor másnap reggel pótolom a mulasztást:
Na jó, most hogy belegondolok: az első dolgom, hogy kinyomom az ébresztőt, nyújtózkodom, felkelek és felteszem a kávét, elmegyek pisilni, iszom egy pohár vizet, aztán beágyazok. De a lényeget értitek: még csak résnyire van nyitva a szemem, de már gondoskodom arról, hogy a hálószobám rendezettebbnek hasson.
Vagy ha nincsenek elöl a már megszáradt tiszta edények, akkor letisztítom a tűzhelyet vagy ellenőrzöm, nincs-e valahol valamilyen fölöslegesen elöl hagyott tárgy a konyhában vagy az előszobában. Ezalatt elkészül a kávé és megfő a tojás.
Egymásodperces feladatokat nem érdemes későbbre halasztani. Összehajtom a takarókat, az elöl hagyott poharakat beteszem a mosogatóba, a mosógépbe dobom a használt asztalkendőket és konyharuhákat (mert környezetvédelmi okokból nem használok papír szalvétát vagy papírtörlőt).
…és amikor pizsamába öltözöm, a ruháimat rögtön összehajtva beteszem a szekrénybe. Ha annyira fáradt vagyok, hogy ez nem megy, arra az esetre a gardróbban van egy leharcolt szék, ahol a levetett (de még tiszta) ruháimat tárolom (belátom, szerencsés vagyok, hogy rendelkezem gardróbbal, mert így nem kell elöl hagynom a ruháimat), és hetente egyszer biztosan szánok rá öt percet, hogy ezeket is elpakoljam. Általában akkor, amikor összehajtogatom a többi kimosott és megszáradt ruhát is. Ezzel a technikával rengeteg időt takarítok meg, mert pontosan tudom, hol vannak a ruháim: általában a helyükön, na jó, esetleg a “kupiszéken”.
Amint keletkezik pár perc üresjárat a főzési folyamatban, rögtön elmosok egy-két közben bepiszkolódott edényt, és persze a közben keletkezett zöldséghéjakat és morzsákat is ilyenkor dobom a szemétbe. A használaton kívül levő hozzávalókat is a helyükre rakom; a vacsora utáni takarítás felét biztosan megspórolom ezzel.
Arra is figyelni szoktam, hogy a mosdókagyló melletti mosógép tetején ne maradjanak púderszemcsék. A sminkeszközeimet egy fiókban tárolom a fürdőszobában, ezeket is mindig a helyükre teszem, az ecseteket pedig legalább nagyjából kitisztítom (persze a fogkefét is). Sminklemosásra kisebb törülközőket vagy textilkendőket használok, ezek vannak olyan kíméletesek is a bőrömhöz, mint egy papír törlőkendő vagy vattapamacs, és persze környezetbarátak is.
Általában hétköznap mosok, és mivel napközben nem vagyok otthon, ezért este vagy reggel szoktam teregetni és a száraz ruhákat összehajtogatni. Igyekszem estére időzíteni ezt a tevékenységet, még mielőtt ledöglenék a kedvenc sorozatom elé. (Mert ha már leültem a kanapéra, akkor nagyon nehezen tudok onnan felkelni.)
Ezeken rengeteg fertőző baktérium telepszik meg, mivel újra és újra megfogjuk őket.
…találhatók az előszoba, a nappali és a hálószoba padlóján, hogy mindent, amit gyakran használok, ezekbe dobáljak bele. A hálószobában egy kosarat tartok az ágy mellett éjjeliszekrény helyett, amelyben könyvek, papírzsepi, egy palack víz és telefontöltő található. Az előszobai kosárban gyűlnek a sportcuccaim, amiket egynél többször veszek fel egymás után, valamint a sapkák, sálak. Ezeket rendszeresen szortírozom persze, mert ha túl sok tárgy gyűlik össze, akkor nehezebben találom meg, amit keresek.
Ez a reggeli rohanás közben a legidegesítőbb, de később tízszer olyan nehéz és időigényes lesz.
Talán ezzel kellett volna kezdenem. Újra és újra rászánok egy-egy hétvégi délelőttöt, hogy nekiveselkedjem a gardróbnak, a spájznak, de még a könyvespolcnak is. Igyekszem minél kevesebb fölösleges dolgot tárolni otthon, és ez ügyben elég sokat tanultam a minimalista mozgalmaktól. Ugyanis minél kevesebb tárgyad van, annál könnyebb és gyorsabb rendet tartani közöttük.
+1
Forrás és képek: joy.hu
