Megszületett a megállapodás az idei évi minimálbér összegéről, ami azt jelenti: kiderült, mekkora adókedvezmény vehető igénybe havi szinten bizonyos betegségekkel, ételérzékenységgel,
-intoleranciával együtt élő dolgozók számára. Az adókedvezmény összege 2021-ben havi szinten 8370 forint lesz, éves szinten tehát több mint 100 ezer forint megspórolható, és csak a megfelelő papírt kell hozzá benyújtani a megfelelő hivatalnak.
Hétfőn írták alá a megállapodást a 2021-es évre érvényes minimálbérről és garantált bérminimumról. A döntést hosszú, amely nem csak a bérekre önmagukban, hanem különböző más juttatásokra is hatást gyakorolt, elhúzódó egyeztetések előzték meg. A minimálbér összegéből számolják ki egyes támogatások, adókedvezmények mértékét, köztük azt, amely egyes betegségekben, érzékenységekben, allergiákban szenvedőknek jár, és akár évekre visszamenően is lehet igényelni, ha valaki csak most szerez tudomást a jogosultságáról.
Ugyanis még mindig kevesen hallottak a 335/2009-es kormányrendeletről, amely azon súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket sorolja fel, melyekkel ha valaki együtt él, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére. Nem kell azonban feltétlenül csak a legsúlyosabb problémákra gondolni: a kedvezmény például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is jár, így mindent egybevetve akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet.
Az adókedvezmény összege havonta a törvény szerint (29/E. §) „a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve” – ez eltér a korábbi évek gyakorlatától, amely a minimálbér 5%-ával számolt havonta, viszont az eltérő számítással ugyanazt az eredményt kapjuk. Az új minimálbér megállapodás szerint a számítás alapja 167 400 forint lett, így a havi szinten járó adókedvezmény jövő hónaptól 8370 forint lesz, vagyis ebben az évben 100 ezer forint is megspórolható. Ráadásul, ha valaki sosem igényelte még, viszont a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor az első összeg ennek a pénznek a sokszorosa is lehet. Ugyanis
Ezt a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével tehetik meg.
Kinek jár?
Az adókedvezmény nem segély, hanem egy engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultság alapján. Azoknak biztosítja az állam, hogy kevesebb adót fizessenek a többi adózónál, akik olyan betegségekben szenvednek, melyeket a törvény súlyos fogyatékosságként határoz meg.
A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet összesen 18 olyan betegségcsoportot (ez hétszáz betegséget jelent) határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adókedvezmény, melyeket a BNO kódjuk alapján a betegek is azonosíthatnak.
A következő betegségek esetén jár az adókedvezmény:
- egyes hallási és látási fogyatékosságok,
- bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
- egyes mozgásszervi megbetegedések,
- skizofrénia egyes változatai,
- a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei,
- egyes rákos megbetegedések,
- egyes immunbetegségek,
- egyes emésztőszervi betegségek, például Crohn betegség,
- veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
- veleszületett és szerzett szívbetegségek,
- egyes fejlődési rendellenességek (például Down-szindróma), vagy
- az elválasztó mirigyekkel és anyagcsere meghibásodásával összefüggő egyes megbetegedések, többek között az I. és II. típusú cukorbetegség
- emlő- és petefészek daganat
- méhnyakrák
- endometriozis
- here- és prosztatarák.
A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el.
Hogyan lehet igényelni?
Ha valaki igényelni szeretné ezt az adókedvezményt, akkor először is szüksége lesz egy igazolásra, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved az adókedvezményre jogosító betegségben.
Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben, valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban.
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
- a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait,
- lakóhelyét,
- adóazonosító jelét,
- az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
- a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását, valamint
- az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírását.
Címlapkép: Getty Images
penzcentrum
