Nem állunk olyan messze attól, hogy mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt robotok árasszák el a világ csatamezőit, hiszen az összes nagyhatalom kísérletezik olyan fegyverekkel, melyek (szinte) teljesen önmaguktól képesek mozogni és akár ölni is.
Persze nemcsak a harcmezőkön jelenhet meg a katonai AI-technológia, hanem a stratégák és kiképzőtisztek dolgát is megkönnyítheti. Megnéztük, milyen mesterséges intelligencián alapuló megoldásokon dolgoznak most a világ nagyhatalmainak hadseregei és az alkalmazásukban álló fegyverfejlesztők.
Sea Hunter
A Sea Hunter egy autonóm, AI-vezérelt kísérleti hajó, egy a Lockheed Martin számos kísérleti hajóprototípusa, a Sea-vonal közül. Bár a tesztfázis alatt még tartózkodik a hajón emberi irányítószemélyzet, később teljesen önműködő lesz a jármű, szükség esetén viszont átveheti fölötte az irányítást egy távirányítást használó kezelő is. A hajó radarok és vizuális detektorok segítségével navigál majd a vizeken, várhatóan 1-2 éven belül már rendszeresíti is az amerikai haditengerészet – már ha a tesztek sikeresnek bizonyulnak
Kalasnyikov harcimodul
Az orosz Kalasnyikov-konszern tavaly jelentette be, hogy egy teljesen önműködő fegyverrendszert fejlesztett, ami képes az automatikus célazonosításon és tüzelésen kívül gépi tanulásra is, így az oroszok stílszerűen mesterséges ideghálózatként hivatkoznak rá. A fegyverrendszer része egy 7,62 milliméteres géppuska lesz, melyet egy komplex számítógépes rendszer vezérel majd.
Orosz robottankok
Az orosz Impuls-2 tech center egy BMP-3-as alvázra épített felderítőtankon (Vihr) és egy gyalogsági harcjárművön (Uran-9) dolgozik, miközben a Kalasnyikov egy kisebb, hét tonnás harcjárművet épít, elsősorban felderítő és támogató célokra (Szoratnyik) – erre várhatóan a fent említett automata harcimodult is rászerelik majd. A robotok várhatóan gyalogos és páncélos célpontokkal is fel tudják majd venni a harcot, a kilövési parancsot viszont egyelőre még embernek kell kiadnia.
Az Urant egyébként tesztelték Szíriában és állítólag rettenetesen teljesített; sokkal kisebb hatótávolsága van, mint remélték, fő fegyvere gyakran meghibásodott és kiderült, hogy mozgás közben nem tud lőni.
Drónok
A modern hadviselésben egyre szélesebb körben használnak a világ hadseregei, sőt irreguláris alakulatai is pilóta nélküli repülőgépeket (UAV), úgynevezett drónokat. Bár ezek jelentős részét még távirányítóval kezelik, már számos teljesen autonóm, AI-vezérelt UAV is létezik, többnyire egyelőre még kísérleti fázisban. Ilyen eszköz például a Northrop Grumman TRITON felderítőrobotja, a Perdix nanodrón vagy a BAT nevű northropos kísérleti harcidrón.
Goalkeeper CIWS
Az 1979-ben kidolgozott Goalkeeper CIWS-fegyverrendszer lényegében teljesen önállóan képes azonosítani, kiválasztani és megsemmisíteni ellenséges rakétákat és repülőgépeket. A Hollandiában kidolgozott technológiát általában hajókra szokták felszerelni, többek közt olyan fegyverrendszereket inspirált, mint a Phalanx CIWS vagy az AK-630.
Guardium
A Guardium egy izraeli önjáró kerekes harcjármű, ami amellett, hogy távirányítással is irányítható, önvezető üzemmódban is működik. Az IDF a járművet főleg a gázai övezetben való őrjáratozáshoz használja, kamerarendszereinek köszönhetően az operátorok minden irányban meg tudják figyelni a környezetet, és ha kell, likvidálhatnak veszélyforrásokat anélkül, hogy ők maguk veszélybe kerülnének.
AI a kiképzésben
Az Egyesült Államok légiereje és a hadsereg is dolgozik mesterséges intelligencia alapú kiképzőprogramokon. Mindkét esetben egy virtuális valóság alapú szimulációban mélyítenék el a katonákat; míg a légierőnél főleg a katonai repülőgépek irányítását tanulnák, a hadseregnél főleg taktikai kiképzésre és távirányított járművek kezelésének tréningezésére használnák.
Adatelemzés
Az amerikai hadsereg a Google gépi tanulási algoritmusaival is kísérletezik, főleg drónok által készített felvételek rendszerezésére és elemzésére használnák ezt a mesterséges intelligencia alapú programot.
AI-vezérelt rakéták
A „haláldrónokként” is emlegetett AI-vezérelt rakéták tényleg inkább egy öngyilkos drónra hasonlítanak, mint egy hagyományos rakétára. Az ilyen eszközöket, hasonlóan egy sima rakétához, gyakran szárny alatt hordozva juttatják el a célterületre egy repülőgép segítségével, majd távirányítással vagy mesterséges intelligenciával az út maradék részét „magától” teszi meg az öngyilkos drón a célpontig. Ilyen például az izraeli Heron, a Harpy és az amerikai AGM-136-os is.
AI az amerikai harci repülőkön
Az amerikaiak legújabb vadászrepülőgépe, az F-35-ös már most is alkalmaz mesterséges intelligenciát ahhoz, hogy emberi beavatkozás nélkül tudjon adatokat elemezni és prezentálni a pilótának, az AI számos szenzor inputját értelmezi és rendszerezi a másodperc töredéke alatt. A technológiát az amerikaiak a B-2-es lopakodó bombázóba és az F-15-ös vadászgépbe is be akarják szerelni. Szóba került egyébként az F-35-ös vadászgép teljes átalakítása pilóta nélküli géppé is.
Források: Business Insider, NATO, RT, Phys.org, Military.com, Fox News, Sputnik, The Inquirer, Wikipedia.
