A megrázó riportban a ma 73 éves asszony elmesélte, hogyan csalta el az egyik elkövető, hogyan került a rendőrségre, miért verték meg a nevelőapját és mennyi idő alatt tudta valahogy feldolgozni a traumát.
Mint azt mi is megírtuk, Takács Zsuzsanna az RTL Fókusz Pluszban nyilatkozott Papp Gergelynek a riporter lakásában. Egy ügyvéd jelentkezett, hogy az 55 éve megerőszakolt nő él, az adatait a Budapesti Levéltárban ellenőrizték is.
A három diplomás asszony megelégelte, hogy ismeretlenek valótlanságot állítanak róla, ezért szerette volna tisztázni magát és elmesélni a történetet. A riporter pedig szerette volna meghallgatni azt az oldalt, amelyik eddig még nem tudott megszólalni.
A 73 éves nő elmondta, hogy nagyon bántotta a közhangulat, ami kialakult. Sokan könnyűvérű nőnek állították be. Sőt, Kiss László még most sem mutatott megbánás, és a beismerés helyett tagadja a támadást és az erőszakot.
A beszélgetésben elmondta, hogy az eset előtt töltötte be a 18. életévét, sikeresen, jelesre érettségizett és készült az egyetemi felvételire. Barátnőivel csak lazítani akartak, ezért mentek el az uszodába, ahová egyébként nem jártak.
Az is kiderült, hogy otthon a szüleinek nem merte elmesélni a történteket, a barátnője unszolására ment végül el a rendőrségre. A nyomozás elindult és másnapra a rendőrök megtalálták a három férfit. A családnak is a rendőrök mondták el, hogy mi történt. Az eset után a lány apját többször inzultálták, pénzt ajánlottak neki, majd miután nem fogadta azt el, megverték.
A bíróság elítélte a három fiút, akikről kiderült, hogy már korábban is követtek el hasonló erőszakos cselekményt,amiért figyelmeztetést, fegyelmit is kaptak. A rendőrség pedig talált másik áldozatot is, így felmerült a többrendbeli csoportos nemi erőszak gyanúja. A legsúlyosabb büntetést Kiss László kapta.
A nő nem tudja, hogy miért terjedt el róla, hogy már nem él.Az első napokban még örült is neki, mert abban reménykedett, hogy a családját és fiát meg tudja kímélni ettől a hírtől. De végül mégis úgy döntött, hogy megszólal, mert elege lett a rágalmakból.
Évek kellettek ahhoz, hogy túl tegye magát a traumán.Három-négy éven keresztül járt idegorvoshoz, gyógyszereket kapott. Akkora sokk érte, hogy az egyetemi felvételire sem tudott rendesen felkészülni, ezért csak később jutott be. Végül sikeres lett, szakmailag is sok mindent elért. Nem tudni, hogy valójában mennyi mindent okozott benne ez a dolog, de az biztos, hogy megkeményedett, határozott lett. Évekig nem tudott a férfiakkal sem normális viszonyt kialakítani, öt év után ismerte meg későbbi férjét, akinek mesélt az esetről.
A sportot szerette mindig is, ezért tudott arról, hogy Kiss László milyen eredményeket ért el. Elismerte, hogy az országnak dicsőséget szerzett.
A megerőszakolásának körülményeiről is nyíltan beszélt.Elmondta, hogy egy vékony, alulfejlett lány volt. Az uszodában a barátnőivel jól érezték magukat. Egy csinos, normális fiú ment oda hozzájuk, akivel beszélgetni kezdett. A fiú azzal az ürüggyel, hogy valamit mutatni akar neki, elhívta egy közeli épülethez. Ott a szobában közölte vele, hogy innen nem mehet ki, mert jönnek a többiek is. Először azt hitte, hogy viccel a fiú. Mikor rájött, hogy mit akarnak, akkor könyörgőre fogta. Mikor megérkezett a másik két fiú, akkor befogták a száját és egymás után megerőszakolták. Ő rosszul lett, elájult, ezért gyógyszert és vizet adtak neki, majd ecetes vizet adtak, hogy mosakodjon meg.
Mikor végre ki tudott menni, akkor a barátnőinek csak annyit mondott, hogy haza akar menni. Azok látták, hogy valami történt, de nem árult el semmit. Csak pár nappal később, az egyikük hosszas unszolására vallotta be, hogy megerőszakolták. A barátnője vette rá arra, hogy elmenjenek a rendőrségre.
A szüleiről is téves információk terjedtek el. Édesanyja adminisztrátorként dolgozott, nevelőapja pedig cipészmester volt.
Kiss Lászlóról és társainak büntetéséről azt gondolja, hogy szerinte kevesebbet kaptak, mint amit megérdemeltek volna. Hiszen a rendőrség még talált más lányokat is, akikkel szintén erőszakoskodtak. Ugyanakkor tudta, hogy sokan segítettek a fiúknak, mert élsportolók voltak. Pedig azok nem éreztek megbánást, sőt nem érették, hogy miért kerültek bíróság elé.
A ma már nagymama Takács Zsuzsanna azt mondja, hogy nem tudott megbocsátani, mert nem kérték a bocsánatát. Sőt, valószínűleg a mai napig nem értik, hogy amit elkövettek, az bűn.
Április 5-én Kiss László akkori úszószövetségi kapitányról a privatkopo.hu internetes portál írta azt, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték.
Kiss akkor azt nyilatkozta, hogy 55 év után méltatlan lenne, ha magyarázkodni kezdene. „Beszélhetnénk persze arról, hogy 1961-ben mennyire volt megalapozott az ügyünkben hozott ítélet. Mennyire volt bebizonyítva mindaz, ami az ítéletben olvasható” – mondta a Népszabadságnak. Azt állította, hogy soha nem hallgatta el a történteket, soha nem tudott és nem is fog túllépni rajtuk.
A sajtóban napokig kiemelt téma volt az ügy.
A Magyar Úszó Szövetség vezetése és az edzőbizottság másnap változatlan bizalmáról biztosította Kiss Lászlót.
Április 7-én Kiss László az MTI-nek küldött közleményben bejelentette lemondását az úszóválogatott szövetségi kapitányi tisztéről. „A magyar sport érdekeit, valamint a személyemet ért támadás folytán megrendült egészségi állapotomat is szem előtt tartva, úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok szövetségi kapitányi tisztségemről.” … „1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés, amelyet utóbb ártó és lejárató szándékkal tettek közzé rólam.” Közölte, hogy az ítéletben foglaltak valótlanságának bizonyítása érdekében megtette a szükséges lépéseket, egyúttal keresi a perújítás lehetőségét is. „Kijelentem, hogy az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követtem el.”
