A Mars lakhatóvá válhat, ha először mikrobákkal „fertőzzük meg”

Az első gyarmatosítók a Marson lehet, hogy nem emberek, hanem apró mikrobák lesznek, amelyek elindíthatják az élet fenntartásához szükséges biológiai folyamatokat.

A Mars felszíne jelenleg kopár, fagyott és lakhatatlan, de egy új tanulmány szerint ennek nem kell így lennie.

Fertőzés útján tennék lakhatóvá a Marsot

Ha a Marsot a földi élet folyamatait támogató baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal fertőzzük meg, akkor a tudósok állítása szerint a vörös bolygó végül lakhatóvá válhat.

„Az élet, ahogy mi ismerjük, nem létezhet jótékony mikroorganizmusok nélkül” – mondta Jose Lopez, a Nova Délkeleti Egyetem Halmos Természettudományi és Oceanográfiai Főiskolájának professzora.

„Ahhoz, hogy túléljük a kopár (és az eddigi űrutazások alapján) steril bolygókat, hasznos mikrobákat kell magunkkal vinnünk.”

lon Musk és a NASA anyagi támogatását kérik

Az űrvállalkozók, mint például Elon Musk és Jeff Bezos, valamint az űrügynökségek, mint a NASA, már vizsgálják azt az elképzelést, hogy szükségünk lehet egy “B bolygóra”, mivel a Föld természeti erőforrásai kimerülőben vannak, az emberi népessége pedig exponenciálisan növekszik.

Lopez és kollégái most őket sürgetik, hogy fektessenek be a mikrobiális kutatásba, annak meghatározása érdekében, hogy mely mikrobák bizonyulnának a leghasznosabbnak az űrben.

Azt feltételezik, hogy a legjobb jelöltek az extremofilek lehetnek, azok a szervezetek, amelyek a legszélsőségesebb környezetben, például a tardigrádokban is virágzanak.

A tanulmány szerint ezeket a mikrobákat el kellene küldeni a Marsra és más potenciálisan életképes bolygókra az emberek előtt, hogy megkezdhessék a terraformálás folyamatát.

„A földi élet viszonylag egyszerű mikroorganizmusokkal kezdődött, amelyek képesek voltak alkalmazkodni és fejlődni szélsőséges körülmények között is” – mondta Lopez.

„Például az oxigén nagy részét, amelyet most belélegzünk, a cianobaktériumok biztosították több mint kétmilliárd évvel ezelőtt.”

Az új megoldáshoz egy régóta fennálló szennyezésmentességi irányelvet kell megváltoztatni

Lopez szerint hosszú távon ezek az erőfeszítések pénzt takarítanak meg az emberiségnek, életmentők lehetnek és fokozhatják a mikrobiológiai megértést.

A javaslat azonban közvetlenül ellentétes a szennyezésmentesség szigorú irányelveivel, amelyeket a NASA és a különböző űrprogramok évtizedek óta szorosan betartanak.

Az űrutazás megkezdése előtt az összes felszerelést gondosan sterilizálják, és védik a baktériumoktól, valamint a szennyeződésektől, akárcsak egy kórházban. Ennek célja az érintetlen környezet szennyeződésének megakadályozása, amelyet a tudósok megkísérelnek kivizsgálni.

A kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/ESA/ATG Medialab)

Lopez és kollégái szerint elkerülhetetlen, hogy a mikrobák végül eljussanak más bolygókra, akár véletlenül, akár szándékosan.

„Feltételezzük az új bolygók felfedezését – szinte lehetetlen módon – anélkül, hogy bármilyen mikrobiális utazót hordoznánk vagy szállítanánk.”

Ugyanakkor Lopez elismeri, hogy ezt nem kell siettetni.

„Időbe telik az előkészítés, a megkülönböztetés és mi nem is javasoljuk az oltás siettetését, csak a Földön elvégzett szigorú, szisztematikus kutatása után” – mondta Nova Délkeleti Egyetem professzora.

hirado