Home Főhírek Külföld Zárva maradnak a görög bankok és tőkekorlátozásokat vezet be az athéni kormány

Zárva maradnak a görög bankok és tőkekorlátozásokat vezet be az athéni kormány

2015 06 29 000116
2015. 06. 28. – 21:48 forrás: MTI
„A görög kormány által tett, a pénzügyi mentőprogram rövid meghosszabbítására vonatkozó kérés elutasítása európai mércével mérve váratlan lépés volt, megkérdőjelezte egy szuverén nép jogát a döntéshez” – mondta Ciprasz a görög néphez intézett televíziós beszédében.

„Ez a lépés arra indította az Európai Központi Bankot, hogy korlátozza a görög bankok számára elérhető likviditás összegét és arra kényszerítette a görög jegybankot, hogy banki szünnapra és a pénzfelvételek korlátozására tegyen javaslatot” – indokolta a döntést a kormányfő.

Ciprasz nem tért ki arra, hogy meddig maradnak zárva a görögországi pénzintézetek és nem közölt részleteket a tőkekorlátozásokról sem. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lakosság pénzbetétei „teljes biztonságban vannak”. A Reuters görög pénzügyi forrásokból emellett úgy értesült, hogy az athéni tőzsde ugyancsak zárva tart hétfőn.

Az AP hírügynökség pénzügyi kormányzati illetékesektől úgy értesült, hogy a bankok zárva tartása több napig is tarthat.
Szombaton megszakadtak az egyeztetések a görög kormány és az ország nemzetközi hitelezői között, miután Ciprasz bejelentette, hogy július 5-re népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról, és az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram kedden lejáró időbeli hatályát.

Vasárnap délután az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Az EKB az utóbbi hónapokban ebből a mechanizmusból pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert.

Ciprasz televíziós beszédében úgy vélekedett: azzal, hogy nem emelte meg a likviditási keretet, az EKB zsarolni akarja a Görögországot. Ugyancsak kedden válik esedékessé 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Athén a neki nyújtott második mentőcsomagban összesen 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, részletekben, ahogy a cserébe vállalt reformintézkedéseket elfogadja és végrehajtja. Az utolsó részlet 7,2 milliárd euró, amelyhez abban az esetben juthat hozzá Görögország, ha sikerül megállapodnia hitelezőivel arról, hogy milyen reformintézkedéseket hozzon meg a korábbiakon felül.

Obama és Merkel fontosnak tartja, hogy Athén az euróövezetben maradjon 

Barack Obama és Angela Merkel kiemelkedően fontosnak tartja, hogy Görögország visszatérjen a reformok útjára és az euróövezetben maradjon – közölte vasárnap a Fehér Ház, miután az amerikai elnök és a német kancellár telefonon egyeztetett egymással a görög adósságválságról.

A közlés szerint Barack Obama és Angela Merkel egyaránt úgy vélekedett, „kulcsfontosságú mindent megtenni annak érdekében, hogy Görögország visszatérjen a reformok és a növekedés útjára, az euróövezet tagjaként”.

Szombaton megszakadtak az egyeztetések a görög kormány és az ország nemzetközi hitelezői között, miután Ciprasz bejelentette, hogy július 5-re népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról, és az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram kedden lejáró időbeli hatályát.

Jack Lew amerikai pénzügyminiszter a népszavazási bejelentésre reagálva felhívta valamennyi érintett felet, hogy „munkálkodjanak tovább a megoldáson, beleértve egy esetleges adósságkönnyítést is”. „Alapvető érdeke Görögországnak, Európának és a világgazdaságnak is, hogy Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek sikerüljön fenntartható megoldást találniuk” – hangsúlyozta Lew, megegyezve, hogy Athénnak „nehéz intézkedéseket” kell meghoznia.

Nem lesz elegendő készpénz a görögországi automatákban 

Az Európai Központi Bank egyelőre fenntartja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatást, de nem fogják tudni pénzzel feltölteni az ország összes bankautomatáját – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója vasárnap este az M1 aktuális csatornán.

Magas István szerint elképzelhető, hogy a bankbetéteknek a betétbiztosítás maximális összegét meghaladó része elveszik, ahogy az történt 2013 tavaszán Cipruson. A szigetországban akkor tőkekorlátozást vezettek be, napi 100, illetve 120 euróban szabták meg a bankból kivehető készpénz maximális összegét.

Ha huzamosabb ideig fennáll a jelenlegi helyzet, akkor valószínű, hogy Görögország párhuzamos valutát – vagyis az euróval egyidejűleg új pénznemet – vezet be – fűzte hozzá a szakember.

Szomorúságban és feszültségben telnek a napok Görögországban

Szomorúan és feszülten telt a vasárnap Görögországban, a lakosság rendkívül bizonytalan a jövőt illetően – írta friss cikkében az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója. Athén központjában legalább tucatnyi bankjegykiadó automatából kifogyott a pénz, sokan az utcákat járják működő ATM-et keresve. „Több automatát is próbáltam, ötöt, hatot, nyolcat, tízet” – mondta egy Vula nevű görög nő kimerülten. „Nyugtalan vagyok, szomorú és haragszom a kormányra. Utálom őket!” – tette hozzá.

A kevés működő bankautomata előtt hosszú sorok kígyóznak, a környéken volt olyan, amely előtt csaknem százan várakoztak. „Bizonyos félelmek szerint a bankok nem nyitnak ki holnap” – magyarázta egy másik helyi lakos, akinek a lakbérre és a mindennapi kiadásokra lenne sürgős szüksége készpénzre.

A görög főváros rendkívül divatos déli Glifáda negyedében a felhős idő ellenére tele voltak az utcák és a tengerpartra kihelyezett napozóágyak. Egy 42 éves, Anna Aposztolopulosz nevű nő azon véleményének adott hangot, hogy a látszat ellenére mindenki szomorú, bosszús és levert. Mint mondta, ő maga is egész szombaton a tévét nézte, és most is csak azért jött ki a strandra, mert már korábban megígérte a fiának.

Anna két nappal ezelőtt még reménykedett benne, hogy „történik valami, ami meggátolja Görögország elszakadását Európa többi részétől”. Mióta azonban Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, kétségbeesés lett rajta úrrá. „Az maga lenne a csoda, ha az emberek igennel szavaznának (a megállapodásra)” – vélte az asszony.

„Úgy tűnik, nagyon rosszul mennek a dolgok” – vette át a szót Joanna, egy, a közelben sétáló, bikinit viselő nő. „Az emberek továbbra is eljárnak enni vagy lemennek a strandra, folytatjuk az életünket, de nincs több luxus, nincsen új pár cipő vagy retikül” – mondta, majd hozzátette, szombaton két helyen is sikertelenül próbált meg készpénzt felvenni, a boltban pedig nem fogadták el a hitelkártyáját. „Nem tudom, mi fog így történni” – sóhajtott.

Andreasz Nikolopulosz elmondta, ő minden pénzét otthon tartja. A 40 éves biztonsági szakértő nem fél a betörőktől, ugyanakkor meglehetősen „sötét” jövőt jósol Görögországnak. „Nekem vannak rokonaim Ausztráliában, Kanadában, ajánlottak munkát Münchenben (…) A szomszédaim, a barátaim azonban csapdába estek” – mondta a férfi.

Attól függetlenül, hogy igennel vagy nemmel terveznek szavazni a jövő hétvégi referendumon, sokan rossznak tartják mindkét lehetőséget, az eurózóna elhagyását és a megszorító politika folytatását is – mondta a 72 éves Antoniosz Kuzisz, akinek a nyugdíja az utóbbi években havi 1400 euróról 1000-re csökkent.

„Félünk, de a legjobbat reméljük (…) Túl sok rossz év van mögöttük. Az emberek jó életét akarnak és munkát. Túl sok férfi és nő van munka nélkül, ez nem igazságos” – szögezte le egy idős asszony.

Kép: Google

Exit mobile version